Szombaton sikeres leszállást hajtott végre a Csang'o 3 a Hold egy eddig felderítetlen vulkanikus síkságán.

37 év után ez volt az első egység, ami nem becsapódásos landolást hajtott végre holdunkon, így az Egyesült Államok és Oroszország után Kína harmadikként iratkozott fel a holdfelszínre expedíciót küldő nemzetek listájára. A landolás magyar idő szerint 14 óra 11 perckor zajlott le, a Szivárványok-öblének nevezett sötét medencében, ami a Hold Földhöz közelebb eső oldalán helyezkedik el és több milliárd éves lávatakaró borít.

A Csang'o 3 leszállóegység kis magasságú pályáról kezdte meg az ereszkedést, amit változtatható tolóerejű főhajtóműve segített, közel nullára csökkentve másodpercenkénti 1,7 kilométeres keringési sebességét. A kínai hírügynökségi beszámolók szerint a leszállóegységet úgy tervezték, hogy körülbelül 90 méteres magasságban a holdfelszín felett megszakítsa az ereszkedést, meggyőződve a leszálló zóna tisztaságáról, azonosítva a veszélyt jelentő köveket és meredek felszíni formákat.

Miután az egység automatikus veszélyészlelő rendszere megbizonyosodott a terület biztonságosságától, a Csang'o 3 folytatta ereszkedését, majd 3-4 méteres magasságnál leállította hajtóművét. Az alacsony gravitáció jóval puhább landolást tett lehetővé, mint ami hasonló magasságból a Földön bekövetkezett volna, emellett természetesen becsapódás-elnyelőkkel is felszerelték az egységet, így a földet érés utolsó fázisa nem okozott különösebb megrázkódtatást az egység számára.

Az utolsó leszállástól eltelt 37 év meglátszott a landoláson, a Csang'o 3 olyan intelligens eszközökkel felszerelve hajtotta végre a manővert, melyek a korábbi egységeken nem kaphattak helyet, mint például a lézeres és radaros távolság érzékelők, melyek magassági és terep adatokkal látták el az egység fedélzeti számítógépét, ami nagyban megkönnyítette a biztonságos leszállást a közel négy évtizeddel ezelőtti technikákhoz viszonyítva. Ezzel együtt a pekingi Űrrepülési Parancsnokság és Irányítóközpont mérnökei, akik az utolsó utáni pillanatig feszülten figyelték monitoraikat, hatalmas tapsban törtek ki a leszállás bejelentésekor. Néhány perccel később megerősítették, hogy a 4 méter átmérőjű leszállóegység beüzemelte nappaneljeit.

A küldetés fő eleme, a Jütu holdjáró a tervek szerint még a hétvégén lecsatlakozik a Csang'o 3-ról, először azonban a feltölti magát a megmaradt üzemanyaggal, mivel több kilométeres út vár rá, hogy felmérje a poros szénfekete színű tájat az elkövetkező hónapokban. Az egységek elnevezése a kínai mitológiából ered, Csang'o a Hold istennője, aki a mondavilág szerint a Holdon élt, Jütu, a jáde nyúl pedig a társa volt égi kísérőnkön.

A Jütu háromdimenziós felvételeket fog visszasugározni a Földre, miközben megméri a Hold talajának és kőzeteinek összetételét, valamint radarjával képes felmérni a felszín alatti szerkezeteket is. "Ahogy a holdjáról halad a felszínen, az alatta elhelyezkedő 100 méteres mélységet is látni fogjuk" - mondta Ujang Csijuan, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója, a kínai Hold kutatási program vezető tanácsadója az állami televíziónak adott interjújában, hozzátéve, hogy a Jütu műszereinek melegen tartásához nukleáris akkukat fog használni. Az éjszakák során a felszíni hőmérséklet akár -180 Celsius fokig is csökkenhet.

A Jütu kisebb, mint a NASA Curiosity marsjárója, mindössze másfél méter magas, tömege megközelítőleg 140 kilogramm. A leszállóegység és a holdjáró fényképeket fog készíteni egymásról. A Csang'o 3 feladata nem merül ki a leszállással, legalább egy éven át teljesít majd szolgálatot, különböző vizsgálatokat végezve. Műszerei között egy ultraibolya fényű távcső is található, amivel a Földet és más meghatározott célpontokat figyelhet meg.

Az egység pontos helyének meghatározása napokat vehet igénybe, az első becslések szerint a 44,12 északi szélességi fokon és a 19,51 nyugati magassági fokon található a leszállóhely, ezt azonban az elkövetkező napokban pontosítani fogják. Két ESA nyomkövető antenna is igyekezett fogni a Csang'o 3 jeleit szombaton, az egyik európai üzemeltetésű Ausztráliában található földi állomásnak sikerült végig követni az egység jeleit az ereszkedés során, míg a másik Madrid közeli antenna a leszállás utáni órákra fókuszált. A pekingi földi irányítás saját kommunikációs antennáival kísérte figyelemmel a landolást, az ESA földi állomásai navigációs támogatást biztosítottak.

Kína Hold-programja ezt megelőzően két szondát foglalt magába, melyek 2007-ben és 2010-ben hagyták el a Földet. A Csang'o 2 elhagyta a Holdat és Kína első bolygóközi szondája lett, tavaly decemberben elrepülve a Toutatis aszteroida mellett, elkészítve az első közeli felvételeket a krumpli alakú űrszikláról. Ujang szerint, akire a kínai Hold-program atyjaként tekintenek, pár éven belül egy minta-visszajuttató küldetés indul a Holdra. Kínának nincsenek nyilvános tervei egy emberi expedícióval kapcsolatban, a tudósok azonban tanulmányozzák ennek jövőbeli lehetőségét.