Gyurkity Péter
Megvan a Hold kialakulásának okozója
Kutatók szerint visszaigazolták, hogy égi kísérőnk a Föld és egy másik bolygó ütközéséből alakult ki.
A Science magazin cikkében arról olvashatunk, hogy szakemberek a Holdról származó minták alapján nagy biztonsággal igazolni tudják a korai ütközésről, valamint égi kísérőnk ennek következében történő kialakulásáról szóló elméletet. Bár a vita még nem zárult le, az új adatok alapján kisebb az esély az alternatív változatok érvényességére.
A Hold kialakulásának története jó ideje izgatja a kutatókat, ezzel kapcsolatban több eltérő elmélet látott már napvilágot. A kérdést a mai napig nem tudjuk teljes bizonyossággal megválaszolni, ám az Apolló küldetések részeként az űrhajósok által annak idején leszállított minták most néhány újabb homályos foltot fedtek fel. A kőzetminták most megismételt vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy ezek az oxigén egyes izotópjait eltérő arányban tartalmazzák, amely arra utal, hogy a Hold a Naprendszeren kívülről származó anyagot is tartalmaz - reálisnak látszik tehát a feltevés, hogy a Föld valamikor egy másik bolygóval ütközött össze, és az ezen ütközésből származó törmelék adta a Hold anyagának túlnyomó részét.
A Kölni Egyetemen dolgozó Daniel Herwartz által vezetett kutatócsoport a nemrég beszerzett új tömegspektrométert (amely állításuk szerint az egyéb laboratóriumok hasonló eszközeihez képest egy nagyságrenddel pontosabb eredményt ad) eredetileg néhány, a Földön becsapódott meteoriton próbálta ki, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek túlságosan nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, így a kapott eredmény nem tükrözi az eredeti állapotot. Ezt követően a holdi minták elemzésével folytatták, amely az O-17 izotóp a Föld felszínén mérthez képest jóval nagyobb jelenlétét mutatta, ami arra utal, hogy egy másik ütköző félnek is jelen kellett lennie - ezt a feltételezett bolygót egyébként a tudósok már jóval korábban a görög mitológiában a Hold istennőjeként tisztelt Szeléné anyjáról Theia névre keresztelték el.
A kutatók szerint az izotóp magasabb szintje azt is jelenti, hogy a Theia által szolgáltatott törmelékben magas volt az egyébként ritkának számító ensztatit kondrit, ami azért is fontos lehet, mert a manapság becsapódó meteoritok mindössze 2 százaléka tartalmazza azt. A most közzétett eredmény és a következtetések vitája mindenesetre már meg is indult, a lehetséges magyarázatok között ugyanis (egyebek mellett) a Föld felszínének későbbi, alacsonyabb O-17 szintet mutató bombázása is szerepel.
A Science magazin cikkében arról olvashatunk, hogy szakemberek a Holdról származó minták alapján nagy biztonsággal igazolni tudják a korai ütközésről, valamint égi kísérőnk ennek következében történő kialakulásáról szóló elméletet. Bár a vita még nem zárult le, az új adatok alapján kisebb az esély az alternatív változatok érvényességére.
A Hold kialakulásának története jó ideje izgatja a kutatókat, ezzel kapcsolatban több eltérő elmélet látott már napvilágot. A kérdést a mai napig nem tudjuk teljes bizonyossággal megválaszolni, ám az Apolló küldetések részeként az űrhajósok által annak idején leszállított minták most néhány újabb homályos foltot fedtek fel. A kőzetminták most megismételt vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy ezek az oxigén egyes izotópjait eltérő arányban tartalmazzák, amely arra utal, hogy a Hold a Naprendszeren kívülről származó anyagot is tartalmaz - reálisnak látszik tehát a feltevés, hogy a Föld valamikor egy másik bolygóval ütközött össze, és az ezen ütközésből származó törmelék adta a Hold anyagának túlnyomó részét.
A Kölni Egyetemen dolgozó Daniel Herwartz által vezetett kutatócsoport a nemrég beszerzett új tömegspektrométert (amely állításuk szerint az egyéb laboratóriumok hasonló eszközeihez képest egy nagyságrenddel pontosabb eredményt ad) eredetileg néhány, a Földön becsapódott meteoriton próbálta ki, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek túlságosan nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, így a kapott eredmény nem tükrözi az eredeti állapotot. Ezt követően a holdi minták elemzésével folytatták, amely az O-17 izotóp a Föld felszínén mérthez képest jóval nagyobb jelenlétét mutatta, ami arra utal, hogy egy másik ütköző félnek is jelen kellett lennie - ezt a feltételezett bolygót egyébként a tudósok már jóval korábban a görög mitológiában a Hold istennőjeként tisztelt Szeléné anyjáról Theia névre keresztelték el.
A kutatók szerint az izotóp magasabb szintje azt is jelenti, hogy a Theia által szolgáltatott törmelékben magas volt az egyébként ritkának számító ensztatit kondrit, ami azért is fontos lehet, mert a manapság becsapódó meteoritok mindössze 2 százaléka tartalmazza azt. A most közzétett eredmény és a következtetések vitája mindenesetre már meg is indult, a lehetséges magyarázatok között ugyanis (egyebek mellett) a Föld felszínének későbbi, alacsonyabb O-17 szintet mutató bombázása is szerepel.