Gyurkity Péter
Állandó holdbázist akarnak az oroszok
Oroszország ismét egy állandó holdbázis építését tervezi, "örökre" ott maradnának.
Évtizedekkel ezelőtt már felmerült egy állandó holdbázis kiépítése égi kísérőnkön, most azonban az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki, hogy komoly terveik vannak ezzel kapcsolatban. A lépést nem tekintik az űrverseny közbenső állomásának, ezt attól teljesen különálló módon valósítanák meg, ám állandó jelenlétük az égitest kisajátítását is jelentheti.
Az elképzelés szerint a Luna-25 jelentené a menetrend legelső, nyitó szakaszát, amely 2016-ban startolna el, hogy a Hold Déli-sarkjához közel landoljon és közelebbről is szemügyre vegye a környéket. Két évre rá egy újabb egységet indítanának útnak, amely kísérőnk körül keringene, megfigyelve azt és folytatva a feltérképezést, 2019-ben pedig egy második leszállóegység követné őket, amely a sarkvidéken fúrná meg a talajt, elsősorban vízjég után kutatva. 2040-re már elkészülne az állandó holdbázis, amely hosszútávon oldaná meg az állandó utaztatás és a további kísérletek folytatásának problematikáját, ehhez a helyben talált vízzel és ásványi anyagokkal járulnának hozzá.
Az orosz politikus - aki egyben az ország védelmi és űrprogramját is felügyeli - úgy véli, hogy a projektnek nincs jól körülhatárolható végpontja, ők "örökre" ott maradnának a Holdon, annál is inkább, mert itt van reális lehetőség a helyben történő bányászatra és nyersanyag-kinyerésre. Ezen anyagokat későbbi küldetésekhez használnák fel, akár a Mars-expedíciók támogatására, annak pedig eleve nem sok értelme lenne, hogy 10-20 kilövés és ide-oda utaztatás után végleg lemondjanak a Hold további kutatásáról.
Nagy kérdés, hogy az országnak mennyiben lesz elegendő pénze és egyéb erőforrása a grandiózus terv megvalósításához, különös tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság még mindig nagyban épít a kőolaj- és földgázexportra, itt pedig egy esetleges komoly árcsökkenés olyan óriási gondokat idézne elő, amely gyorsan visszalökné őket a kilencvenes évekből ismert káoszba. Ukrajna felszeletelése ugyan - a szakértők és maga az orosz vezetés szerint - nem áll érdekükben, de előfordulhat, hogy a helyi konfliktusok további kalamajkát eredményeznek, amely a gazdasági kapcsolatokra is negatívan hat majd, még akkor is, ha eközben a nyersanyagexport terén is egyre inkább Kína felé fordulnak.
Évtizedekkel ezelőtt már felmerült egy állandó holdbázis kiépítése égi kísérőnkön, most azonban az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki, hogy komoly terveik vannak ezzel kapcsolatban. A lépést nem tekintik az űrverseny közbenső állomásának, ezt attól teljesen különálló módon valósítanák meg, ám állandó jelenlétük az égitest kisajátítását is jelentheti.
Az elképzelés szerint a Luna-25 jelentené a menetrend legelső, nyitó szakaszát, amely 2016-ban startolna el, hogy a Hold Déli-sarkjához közel landoljon és közelebbről is szemügyre vegye a környéket. Két évre rá egy újabb egységet indítanának útnak, amely kísérőnk körül keringene, megfigyelve azt és folytatva a feltérképezést, 2019-ben pedig egy második leszállóegység követné őket, amely a sarkvidéken fúrná meg a talajt, elsősorban vízjég után kutatva. 2040-re már elkészülne az állandó holdbázis, amely hosszútávon oldaná meg az állandó utaztatás és a további kísérletek folytatásának problematikáját, ehhez a helyben talált vízzel és ásványi anyagokkal járulnának hozzá. Az orosz politikus - aki egyben az ország védelmi és űrprogramját is felügyeli - úgy véli, hogy a projektnek nincs jól körülhatárolható végpontja, ők "örökre" ott maradnának a Holdon, annál is inkább, mert itt van reális lehetőség a helyben történő bányászatra és nyersanyag-kinyerésre. Ezen anyagokat későbbi küldetésekhez használnák fel, akár a Mars-expedíciók támogatására, annak pedig eleve nem sok értelme lenne, hogy 10-20 kilövés és ide-oda utaztatás után végleg lemondjanak a Hold további kutatásáról.
Nagy kérdés, hogy az országnak mennyiben lesz elegendő pénze és egyéb erőforrása a grandiózus terv megvalósításához, különös tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság még mindig nagyban épít a kőolaj- és földgázexportra, itt pedig egy esetleges komoly árcsökkenés olyan óriási gondokat idézne elő, amely gyorsan visszalökné őket a kilencvenes évekből ismert káoszba. Ukrajna felszeletelése ugyan - a szakértők és maga az orosz vezetés szerint - nem áll érdekükben, de előfordulhat, hogy a helyi konfliktusok további kalamajkát eredményeznek, amely a gazdasági kapcsolatokra is negatívan hat majd, még akkor is, ha eközben a nyersanyagexport terén is egyre inkább Kína felé fordulnak.