28
-
Vol Jin #28 A tengerszint feletti magasságról van szó. Az nem számít, hogy mellette árok van. Van egy elméleti határa a kiemelkedésnek, mert ott már a kéreg tömege visszasüllyed a gravitáció miatt. -
#27
:0 ez most biztos, mint ahogy az atom egy, és oszthatatlan? -
gforce9 #26 1. Ez eléggé valószínűtlen, hogy pont úgy szakad ki 2 test, hogy olyan pályára állnak a nap körül hogy nem zavar senkit. Ráadásul pont a naprendszer fősíkjába... Ez több mint valószínűtlen.
2. Ha külön bolygók lettek volna akkor nem lenne szinte teljesen ugyanaz az anyaguk.
Ez a 2 lehetőség józan logikával kilőhető. Mi más? -
nextman #25 Pl.
1. A fold is es a hold is egy masik egitestbol szakadt ki.
2. A fold es a hold 2 kulon bolygo volt, ami ugyanazzal az egitesttel kulonbozo idopontban utkozott.
Es meg ilyen alapon lehetne szerintem tobb forgatokonyvet kitalalni, nekem most ennyi jutott eszembe. -
#24
Én egyetértek.
Az exobolygók kutatása során elég sok nem várt dolog jött elő, és csak részben azért mert a mérési technika az ilyen statisztikai eredményeket erősíti.
Lófaxt sem tudunk a bolygók keletkezéséről, hány kettős bolygó keletkezik, amilyen akár a Föld-Hold páros is lehet? Hány olyan égitest van a csillagközi űrben, ami még csak meg sem közelíti egy működő csillag tömegét?
Ez az eredmény csak azt bizonyítja, hogy a Holdon bizonyos elemek izotóparánya eltérő, azért nem kéne rögön a lottó ötöst is számolni belőle.
Mert pl:
"A Kölni Egyetemen dolgozó Daniel Herwartz által vezetett kutatócsoport a nemrég beszerzett új tömegspektrométert (amely állításuk szerint az egyéb laboratóriumok hasonló eszközeihez képest egy nagyságrenddel pontosabb eredményt ad) eredetileg néhány, a Földön becsapódott meteoriton próbálta ki, azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek túlságosan nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, így a kapott eredmény nem tükrözi az eredeti állapotot."
Vagy is ha tulajdonképpen nincs etalon, akkor mit is mérünk mihez????
XD -
gforce9 #23 Nem egy modellt találtak ki.
1. Porkorongból összeállt amikor a föld is kialakult.
2. Befogott égitest, valahonnan máshonnan.
3. Kiszakadt a földből.
Milyen másik forgatókönyv lehet még? -
nextman #22 Nyilvan nem hasonlat, csak szemleltetes egy egyszeru pelda segitsegevel.
Nem allitottam, hogy a billiard ugy mukodik, mint egy naprendszer, de szamunkra egy egyszerubb, jol atlathato rendszer, kicsi hasonlosaggal.
A bolygokeletkezessel epp ez a baj, hogy nem tudjuk megfigyelni, vegigkovetni ugy, mint egy csirke szuleteset. Ezutan viszont kijelenteni, hogy csak igy tortenhetett, mert kitalaltunk egy modellt, amire illik, szerintem eleg necces. -
gforce9 #21 He? Ott nincs gravitáció, mármint a testek között, zárt a környezet és teljesen más szabályok uralkodnak. Miféle hasonlat ez? A csirkeólban is nagy a káosz de attól még csirke nem sokféleképp jöhet létre. :) Ez miféle érv akart lenni? :) -
nextman #20 Hat gondolj pl. egy billiard asztalra. Egy allas eleg sokfelekeppen kialakulhat, nem csak ugy, hogy 2 golyo osszeutkozik es kesz.
Ez a legegyszerubb, de ezer masik lehetne. -
gforce9 #19 Milyen elméletről beszélsz.? Egy égitest túl sokféleképp nem alakulhat ki. Persze fantáziálni lehet, csak az már kutathatatlan meg nincs semmiféle tudományos alapja, amit egyátalán vizsgálni lehet. -
nextman #18 A cikk elejen irja, hogy a mostani eredmeny az egyik elmelet valoszinuseget noveli, a tobbiet csokkenti. Tegyuk fel, van mondjuk 5 elmeletuk a hold es a fold keletkezesere, es a fentiek erre igazak. De hogyan tudjak kizarni azt, hogy nem lehetseges -e egy 6. elmelet, ami eddig meg senkinek nem jutott eszebe? Mi van, ha ez a lehetseges elmelet olyan lenne, hogy ez az eredmeny szinten novelne a valoszinuseget?
Honnan lehet akkor magabiztosan azt mondani, hogy megis igy tortentek a dolgok?
Kicsit olyan ez nekem, mint egy Columbo resz, ahol a nyomozo sok elmeletet felallit, de igazan csak akkor nyugodhat meg, amikor a bunos is beismero vallomast tesz.
Ez meg kvazi az lenne, ha epitenenk egy idogepet, visszamennenk, es eloben megneznenk, mi tortent. Addig egy kicsit talalgatas ez az egesz, nem? -
#17
Igen ezek a megfogalmazások tök jók, mert pontosan minden a rengeteg, ha-tól függ.;)
Ha az un. Theia így vagy úgy csapódott be, ha a gyűrű ilyen, vagy olyan összetételű volt, ha ennyi, vagy annyi része hullott vissza a Földre, vagy csapódott a Hold csírájába, akkor a sok ismeretlen tényező esetén pont kijönnek az izotóp arányok. HA meg nem, akkor 15 tényezőt simán lehet finomítgatni, amíg ki nem jön.
Vagy...
Vagy nem volt becsapódás, mert az un. Theia az maga a Hold. Kitudja, hogy honnan jött, valszeg ugyan úgy a belső-Naprendszerben keletkezett és ezért van ennyi és nem több eltérés az izotópokban. És ekkor nem kell ezt az egész turmixmesét erőltetni.
Nem vagyok híve az Occam-beretvája elv feltétlen űberségének, de annak sem, hogy olyan eseményeket, olyan rengeteg tényezőt erőltessünk a rendszerbe, amire nincs szükség, ha van egyszerűbb magyarázat.
Ebből a távolból már milliárd évekkel dobálózunk, az adott események megtörténtére vonatkozóan. Most találtak valami kavicsot, ami negyed milliárd évvel korábbinak tűnik, mint amit eddig ismertek. Mi lesz ha találnak egy olyan kődarabot, ami még régebbi? Még régebbre tolják vissza az ütközés időpontját?
Szupi, de minek ezzel vesződni egyáltalán?
:D -
halgatyó #16 Érdekes belegondolni, hogy ha ez az ütközés nem történik meg (vagy egy hajszálnyival más szögben vagy más sebességgel vagy a centrálistol máshogyan eltérően) akkor mennyire másmilyen lenne a Föld felszíne.
Milyen kicsi a valószínűsége, hogy itt vagyunk most. (Az, hogy egyénileg is itt vagyunk, annak meg még kisebb, de az egy másik téma) -
Nemzsidó #15 Mennyire más tartalmú, s mennyire más végkövetkeztetéseket von le az ugyanezt a témát boncolgató cikk pl. az ó-rigón: ezittaz
(#13) És tényleg, szó szerint lepipálja a Mauna Kea a többit. Már amikor pipálni szottyan kedve... :) -
gforce9 #14 natessék, köszi a kiegészítést, csak stimmel akkor az a 20k legalábbis nagyjából. -
teddybear #13 A legmagasabb földi hegy a Hawaii-sziget amelynek a tengeralatti részével együtt mért teljes magassága több mint tízezer méter, amivel jelentősen lepipálja a többi csúcsot. -
gforce9 #12 A föld geológiai aktivitása elmoshatta ezt, a hold kicsi, gyorsan kihűlt, geológiailag nem aktív, ott nem keveredett. Szerintem tök logikus. Ezért lehet a holdon "föld" és "nemföld" anyagot találni külön külön és ezért nem lehet a földön ilyet lelni. -
teddybear #11 "Ergo az ütközés valószínűsége a fentiek alapján egyre kisebb, hiszen ha lett volna, akkor elkeverednek az izotópok a Föld köpenyének az anyagával így a más izotópok is "naprendszeren-belülivé" vállnak, nincs kimutatható eltérés az arányokban! ;)"
Ami azt illeti, jelentős része el is keveredett. Viszont az ütközési sebesség aránylag kicsi volt(néhány kilométer/sec) mert a Theia egy trójai bolygó volt, kb. egy Marsnyi tömeggel.
Az ütközés során egy törmeléköv alakult ki a Föld körül, amelyből lett később a Hold. Ennek a törmelékövnek a java viszont nem az Ősföld kérgéből származik, bár volt benne az is. Miután egyes darabok már a kiformálódott Holdra zuhantak vissza, akad a mintában olyan is, ami az eredeti Theia része volt. Ezek nem keveredtek el a Hold anyagában, Mert az közben megszilárdult, hanem a felszínen maradtak.
Ami a Föld oxigénizotópjait illeti, abból nagyon sok a kataklizma utáni üstökösbecsapódásokból származik.
-
gforce9 #10 Ahol a hegyek a földön jellemzően vannak ott ugye összetorlódik 2 lemez. Ott a kéreg lefelé is kitüremkedik, nemcsak felfelé, amolyan jéghegyformán. A 20km passz hogy mennyire pontos, rég olvastam erről, mindenesetre a legmélyebb és a legmagasabb pont különbsége nagyjából ennyi. -
Vol Jin #9 Igen ez nekem is zavaros volt. -
Vol Jin #8 Kevesebb az 20km-nél, mivel a kéreg relatív vékony. Ne feledjük, hogy alatta folyékony a bolygó anyaga. -
#7
"A kőzetminták most megismételt vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy ezek az oxigén egyes izotópjait eltérő arányban tartalmazzák, amely arra utal, hogy a Hold a Naprendszeren kívülről származó anyagot is tartalmaz - reálisnak látszik tehát a feltevés, hogy a Föld valamikor egy másik bolygóval ütközött össze, és az ezen ütközésből származó törmelék adta a Hold anyagának túlnyomó részét."
Ergo az ütközés valószínűsége a fentiek alapján egyre kisebb, hiszen ha lett volna, akkor elkeverednek az izotópok a Föld köpenyének az anyagával így a más izotópok is "naprendszeren-belülivé" vállnak, nincs kimutatható eltérés az arányokban!
;) -
attes #6 Azért érdekes, hogy a holdkialakulásával és a föld belsejével kapcsolatban is mennyire a legvalószínűbb elméletek szintjén vagyunk. Még rengeteg felfedeznivaló maradt.
Az is érdekes, hogy a Hold akkora mind az Uránusz és a Neptunusz összesen 41 holdja közül a legnagyobb, pegig azok 4x föld méretű bolygók. -
gforce9 #5 Érdekességképp talán idevág a gömb alakhoz, hogy atomfizikai állandókból és anyagszerkezeti ismeretekből kiszámolható, hogy egy test mennyire gömbölyű illetve mennyire térhet el a gömbalaktól, mekkora lehet a legnagyobb hegy rajta, ami még a saját súlyát elbírja. Föld méretnél ez olyan 20km körüli, ha jól dereng. (a lapultsága az más téma). Minél kisebb egy test annál nagyobb hegy lehetséges rajta. Mivel a hold nem túl rücskös, így valószínűleg ahogy teddybear is mondja még olvadt lehetett az anyag amikor összeállt és mivel a tömege viszonylag kicsi és a kérge nagyon vastag, így a geológiai aktivitás is lényegében nulla rajta, az sem formálhat hegyeket. -
teddybear #4 4.5 milliárd év alatt egy kezdetben olvadt tömeg csak gömbölyűvé húzódik össze! Pláne, hogy azért kifejezetten nagy a tömege. -
CairoJack #3 De ha egy törmelék darab, akkor miért (nagyjából) gömbölyű? -
ostoros #2 Nem, nyilván TE voltál, Lucifer. -
M0RN1NGST4R #1 de azért azt a másik bolygót ugye a gyíklények irányították a Földnek?