Egy multiverzum részei vagyunk
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#72
A hálózatokról van egy szépen felépített közérthetõ elõadás. Nincs bennük semmi misztika. Szépen modellezhetõ mindegyik. Az hogy az univerzum a városok, vagy az idegrendszer miért épül fel úgy ahogy, egymáshoz hasonlóan, arról is szó esik benne. Egyszerûen azért, mert a szabályszerûségek és a célszerûség erre mutat. De arra semmi sem mutat, hogy ez akár lefelé, akár felfelé a végtelelenségig ismétlõdne, valamiféle misztikus módon, csak azért, hogy mi kicsiny emberek mindenképp a végtelenbe ütközzünk.
elõadás
elõadás
#71
"Pl. amikor én ránézek az univerzum struktújára a képeken (hasonlít az agyra), aztán ugye az agyra, aztán meg mondjuk egy ISS-rõl készült felvételre pl. az USA-ról, és azt látom, hogy UGYAN OLYAN A STRUKTÚRA mindháromnál, akkor felteszem a következõ kérdést!
Ha a városokat az intelligencia alakította olyanra, akkor az evolúciónak nevezett akármi mitõl random, és az univerzumot formáló erõk hogy a francba lehetnek "élettelenek" "
Mindegyik struktúra fraktálszerû, és nem intelligensen tervezett, hanem egyszerû minta, szabályok mentén kialakult.
Ha a városokat az intelligencia alakította olyanra, akkor az evolúciónak nevezett akármi mitõl random, és az univerzumot formáló erõk hogy a francba lehetnek "élettelenek" "
Mindegyik struktúra fraktálszerû, és nem intelligensen tervezett, hanem egyszerû minta, szabályok mentén kialakult.
#70
Nem tudósok keresték, hanem katonák meg tengerészek, illetve pilóták.
#69
"Érdekes azért hogy milyen szakadékok vannak az emberek között. Ezek a tudósok több milliárd évnyi hátrányból képesek rekonstruálni a legnagyobb eseményt a világon mások meg azt képtelenek felfogni, hogy a föld forog a nap körül..."
Ez fizikai fájdalmat okozott...
A keringés meg a forgás keverése olyan, mintha azt mondtad volna, hogy Kolombó feltalálta Amerikát a Sánta Mária nevû vonaton, amikor eredetileg Kínába akart utazni, csak tévedésbõl a másik irányba indult.
Ez fizikai fájdalmat okozott...
A keringés meg a forgás keverése olyan, mintha azt mondtad volna, hogy Kolombó feltalálta Amerikát a Sánta Mária nevû vonaton, amikor eredetileg Kínába akart utazni, csak tévedésbõl a másik irányba indult.
#68
Lehet, hogy a kozmológusok, csillagászok világképe, un standard modellje, akár az un. multiverzummal igaz, nem tagadom ennek lehetõségét.
De mennyire hiszünk egy etióp faluban élõ bölcsnek, aki soha nem mozdult ki a piactértõl számítva 10 km-re?
Én hiszek az etióp varázslók bölcsességében és a tudósok okosságában, mint ahogy meghallgatom Anyámat, amikor bármirõl nyilatkozik és rácsodálkozom mondataira.
De...
<#awink>
De mennyire hiszünk egy etióp faluban élõ bölcsnek, aki soha nem mozdult ki a piactértõl számítva 10 km-re?
Én hiszek az etióp varázslók bölcsességében és a tudósok okosságában, mint ahogy meghallgatom Anyámat, amikor bármirõl nyilatkozik és rácsodálkozom mondataira.
De...
<#awink>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#67
Borzasztó mennyire nem vagy képben. 😮
#66
"Hubble elõtt senki sem gondolta volna, hogy galaxisok léteznek. Azóta már több univerzumról beszélünk, LOL"
Na ez a szezon meg a faszom tipikus esete. Hubble a megfigyeléseket értelmezte és állított fel rá elméletet, a multiverzum meg kötetlen matekozás, amire kéne megfigyelést találni. Éppen a két átellenes végén fogják meg a témát a két esetben.
Na ez a szezon meg a faszom tipikus esete. Hubble a megfigyeléseket értelmezte és állított fel rá elméletet, a multiverzum meg kötetlen matekozás, amire kéne megfigyelést találni. Éppen a két átellenes végén fogják meg a témát a két esetben.
#65
Kvark szinten tök faszán változatos, teljesen Lego. Hogy a kvarkokból mi áll össze, az az eloszlásuktól meg a körülményektõl függ.
#64
Tudod az a helyzet, hogy az ilyen szabad gondolkodásnak sci-fi és fantasy a vége, ami csak lazán, vagy inkább egyáltalán nem kapcsolódik a valósághoz. Ha ez a cél, az irodalmi alkotás, akkor csak hajrá, de ha a valóságról akarunk információt szerezni, akkor a vizsgálat és a megfigyelés a módszer, nem a kötetlen képzelgés.
Csak hogy példát mondjak, a világítás síkbeli, tehát pont nem jó analógia az univerzum anyageloszlására, másrészt a világításnak és az idegrendszernek a kapcsolatai a lényeg, aminek meg az univerzumban nincs megfelelõje. Tehát a hasonlóság maximum formai, és az is csak nagy jóindulattal.
Egyébként meg ez a mi mire hasonlít leginkább a pszichológia területe meg az óvodai kiscsoporté, mint a csillagászaté vagy a fizikáé.
Csak hogy példát mondjak, a világítás síkbeli, tehát pont nem jó analógia az univerzum anyageloszlására, másrészt a világításnak és az idegrendszernek a kapcsolatai a lényeg, aminek meg az univerzumban nincs megfelelõje. Tehát a hasonlóság maximum formai, és az is csak nagy jóindulattal.
Egyébként meg ez a mi mire hasonlít leginkább a pszichológia területe meg az óvodai kiscsoporté, mint a csillagászaté vagy a fizikáé.
#63
Ha már beleteszed a mondatba a "Nap körül"-t, akkor kell bele a kering is, mert forogni csak a saját tengelye körül tud, más körül nem, összeütköznek a helyhatározók.
"Nap körüli keringése közben forog", vagy "a Nap körüli keringõ pályáján forog", vagy valami hasonló nyakatekert hülyeség lenne a precíz.
Grammar Heil! 😛
"Nap körüli keringése közben forog", vagy "a Nap körüli keringõ pályáján forog", vagy valami hasonló nyakatekert hülyeség lenne a precíz.
Grammar Heil! 😛
#62
Forog is... És mivel a Nap körüli keringés közben forog a saját tengelye körül, ezért mondhatjuk, hogy a Nap körül forog. 😄
#61
Fail of the year.<#szomoru1>
A szó amit kerestél: kering.
A szó amit kerestél: kering.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#60
"Ezek a tudósok több milliárd évnyi hátrányból képesek rekonstruálni a legnagyobb eseményt a világon"
Miközben egy egy utasszálító repülõgépet nem voltak képesek megtalálni pedig az nem néhány milliárd éve történt csak néhány hete és nem milliárd fényév távolságra csak néhány száz km-re 😊
Amúgy ezekkel a modellekkel ugyanaz a baj mint a klimamodellekkel. Tudniillik a klimatológusok azt sem képesek megmondani hogy egy hét múlva milyen idõ lesz, de azért bõszen mondogatják a tutit hogy mi lesz ezer meg tizezer év múlva...
Miközben egy egy utasszálító repülõgépet nem voltak képesek megtalálni pedig az nem néhány milliárd éve történt csak néhány hete és nem milliárd fényév távolságra csak néhány száz km-re 😊
Amúgy ezekkel a modellekkel ugyanaz a baj mint a klimamodellekkel. Tudniillik a klimatológusok azt sem képesek megmondani hogy egy hét múlva milyen idõ lesz, de azért bõszen mondogatják a tutit hogy mi lesz ezer meg tizezer év múlva...
#59
A Föld a saját tengelye körül forog.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#58
Érdekes azért hogy milyen szakadékok vannak az emberek között. Ezek a tudósok több milliárd évnyi hátrányból képesek rekonstruálni a legnagyobb eseményt a világon mások meg azt képtelenek felfogni, hogy a föld forog a nap körül...
#57
Utóirat:
Az Univerzumunk virtuális mivoltát akár bizonyítottnak is vélhetjük annak alapján, hogy a folyamatoknak a legnagyobb kapacitású modellben is kell, hogy határsebessége legyen, és a modellezett részecskék típusa, félesége is véges, akárcsak a mûködõ erõhatásoké. Ráadásul a részecskék túl egyformák, mintha csak sokszorosítva lennének. Ha tényleg ez a helyzet, akkor ez egy eléggé primitív modell. Ha az anyag véletlenszerûen jött volna létre (amit könnyû elképzelni, lásd: /x/), akkor sokkal változatosabb lenne ez az egész itt körülöttünk, nem gondoljátok?
/x/ Az anyagnak a semmibõl keletkezését semmilyen természeti törvény nem tiltotta addig, amíg az anyag nem jött létre, mert addig a rá vonatkozó, azaz az inflációs szakasz végéig az anyag által "kicsiszolódott" törvények sem léteztek, így a megmaradási törvények sem.
Az Univerzumunk virtuális mivoltát akár bizonyítottnak is vélhetjük annak alapján, hogy a folyamatoknak a legnagyobb kapacitású modellben is kell, hogy határsebessége legyen, és a modellezett részecskék típusa, félesége is véges, akárcsak a mûködõ erõhatásoké. Ráadásul a részecskék túl egyformák, mintha csak sokszorosítva lennének. Ha tényleg ez a helyzet, akkor ez egy eléggé primitív modell. Ha az anyag véletlenszerûen jött volna létre (amit könnyû elképzelni, lásd: /x/), akkor sokkal változatosabb lenne ez az egész itt körülöttünk, nem gondoljátok?
/x/ Az anyagnak a semmibõl keletkezését semmilyen természeti törvény nem tiltotta addig, amíg az anyag nem jött létre, mert addig a rá vonatkozó, azaz az inflációs szakasz végéig az anyag által "kicsiszolódott" törvények sem léteztek, így a megmaradási törvények sem.
#56
Azért nem baj, ha felkészülünk arra, hogy a részecskék egyre apróbb "alkatrészekké" bontása közben egyszer mégiscsak elérkezünk a tovább nem bontható, igazi elemi részecskékhez. Azok lesznek a bitek a Teremtõ számítógépében, amelyikkel éppen modellezi az Univerzumunkat.
#55
Alapvetõ bajunk a túlzott elvonatkoztató hajlamunk és az ebbõl eredõ mechanikus szemléletmódunk. Az Univerzumunkat kívülrõl golyónak látszó formájúnak képzeljük, mint a "szomszédos" univerzumokat is, ezért el tudjuk képzelni azt is, hogy ha valamelyik épp koccan a miénkkel, akkor foltot vagy "horpadást" látunk abban az irányban a mikrohullámú háttésrugárzás egyenletessége helyett. Márpedig arra van nagyobb esély, hogy a többi unierzumban a mienkétõl eltérõ fizikai alapjelenségek alakultak ki, ezért ha a mienk gömbszimmetrikus, akkor a többi másmilyen külnézetû lehet, akár sokszög, sugaras, réteges, gyûrûs vagy szálas szerkezetû is. Abból azonban, hogy az univerzumunk nagyléptékû szerkezete, vagyis a galaxisok elhelyezkedésébõl adódó hálózat, emlékeztet az agyi ideghálózatra, vagy a közvilágítási hálózatokra, vagy a gombák földfelszín alatti tenyésztestének micélium-hálózatára, még nem következik, hogy más hasonlóság is akad közöttük, és hogy mindegyik gondolkodik. A feltételezéseink amelyekre hajlamosak vagyunk, és ugyanígy az elképzeléseink is, lehet, hogy nagyon távol esnek a valóságtól. Az anyag lehetõségei változatosabbak annál, mint hogy az Univerzum egyszerû fraktálmintát kövessen, csak mi vagyunk hajlamosak azzal magyarázni mindent, ami a kor éppen divatos témája.
#54
d0gm4:
A tananyag szándékosan rossz, a tanárok meg "véletlenül" nem túl okos emberek. Csak leadják az anyagot. (Volt olyan fizikatanárom, aki elmondta, hogy ezt az anyagot nem érti, de írunk belõle 😊) )
Az evolúció nem random, olyan, hogy random nem is létezik.
"az életet is ledegradálja arra, amit õ ismer, meg az intelligenciát is beskatulyázza a maga szintjére...
Senki sem tud, vagy mer szabadon gondolkodni"
A számból vetted ki.
A tananyag szándékosan rossz, a tanárok meg "véletlenül" nem túl okos emberek. Csak leadják az anyagot. (Volt olyan fizikatanárom, aki elmondta, hogy ezt az anyagot nem érti, de írunk belõle 😊) )
Az evolúció nem random, olyan, hogy random nem is létezik.
"az életet is ledegradálja arra, amit õ ismer, meg az intelligenciát is beskatulyázza a maga szintjére...
Senki sem tud, vagy mer szabadon gondolkodni"
A számból vetted ki.
#53
Egy részlet, valahonnan, forrás megjelölése nélkül:
"A korszerû távcsövekkel észlelhetõvé vált ennek a Világegyetemnek a határa. Ezt a csillagászok nem tették közkinccsé egy általános pánik vagy világbotrány elkerülése végett, hanem kitalált részleteket, hamisított fotókat tártak az érdeklõdõ közönség elé. A Teremtõ viszont elleste ezeket az ötleteket, és felhasználta a Világegyetem bõvítésekor. Amikor a csillagászok észrevették a „bõvítményeket”, úgy gondolták, hogy elõzõleg csak a távcsövek teljesítõképességének határán erõltetett észlelések okozták azt a hamis képet, hogy látták a Világegyetem szélét, és elkezdték továbbfejleszteni a mûszereiket, mígnem ismét észlelni kezdték, hogy ez az Univerzum mégiscsak véges. Törni kezdték fejüket, milyen kitalációkkal lehetne újra elsumákolni a dolgot. A Teremtõ azonban megint odafigyelt az ötleteikre…"
"A korszerû távcsövekkel észlelhetõvé vált ennek a Világegyetemnek a határa. Ezt a csillagászok nem tették közkinccsé egy általános pánik vagy világbotrány elkerülése végett, hanem kitalált részleteket, hamisított fotókat tártak az érdeklõdõ közönség elé. A Teremtõ viszont elleste ezeket az ötleteket, és felhasználta a Világegyetem bõvítésekor. Amikor a csillagászok észrevették a „bõvítményeket”, úgy gondolták, hogy elõzõleg csak a távcsövek teljesítõképességének határán erõltetett észlelések okozták azt a hamis képet, hogy látták a Világegyetem szélét, és elkezdték továbbfejleszteni a mûszereiket, mígnem ismét észlelni kezdték, hogy ez az Univerzum mégiscsak véges. Törni kezdték fejüket, milyen kitalációkkal lehetne újra elsumákolni a dolgot. A Teremtõ azonban megint odafigyelt az ötleteikre…"
#52
<#eljen>
All great things are simple, and many can be expressed in single words: freedom, justice, honor, duty, mercy, hope. Winston Churchill
#51
USA-s nyilván éjszaka értendõ, ugyebár a városokat övezõ fényekre gondolok, mint pl. ez
Városok
Agy és az univerzum
Városok
Agy és az univerzum
#50
Amúgy ez a józan paraszti észes dolog engem is idegesít...
Az iskolában cél az, hogy ezt az emberekbõl kiöljék, vagy csak "véletlen" hozadéka? o.O
Pl. amikor én ránézek az univerzum struktújára a képeken (hasonlít az agyra), aztán ugye az agyra, aztán meg mondjuk egy ISS-rõl készült felvételre pl. az USA-ról, és azt látom, hogy UGYAN OLYAN A STRUKTÚRA mindháromnál, akkor felteszem a következõ kérdést!
Ha a városokat az intelligencia alakította olyanra, akkor az evolúciónak nevezett akármi mitõl random, és az univerzumot formáló erõk hogy a francba lehetnek "élettelenek"
Persze most majd jól betámadnak ezért, de szerintem mindenki elvész a szavak sûrüjében, az életet is ledegradálja arra, amit õ ismer, meg az intelligenciát is beskatulyázza a maga szintjére...
Senki sem tud, vagy mer szabadon gondolkodni
Az iskolában cél az, hogy ezt az emberekbõl kiöljék, vagy csak "véletlen" hozadéka? o.O
Pl. amikor én ránézek az univerzum struktújára a képeken (hasonlít az agyra), aztán ugye az agyra, aztán meg mondjuk egy ISS-rõl készült felvételre pl. az USA-ról, és azt látom, hogy UGYAN OLYAN A STRUKTÚRA mindháromnál, akkor felteszem a következõ kérdést!
Ha a városokat az intelligencia alakította olyanra, akkor az evolúciónak nevezett akármi mitõl random, és az univerzumot formáló erõk hogy a francba lehetnek "élettelenek"
Persze most majd jól betámadnak ezért, de szerintem mindenki elvész a szavak sûrüjében, az életet is ledegradálja arra, amit õ ismer, meg az intelligenciát is beskatulyázza a maga szintjére...
Senki sem tud, vagy mer szabadon gondolkodni
#49
d0gm4:
Üdv a klubban, de nem végtelen, hanem zárt fraktál. Nekem amúgy itt kezdenek nem beférni a fejembe a dolgok. De az tuti, hogy zárt rendszer és az is hogy fraktális.
Üdv a klubban, de nem végtelen, hanem zárt fraktál. Nekem amúgy itt kezdenek nem beférni a fejembe a dolgok. De az tuti, hogy zárt rendszer és az is hogy fraktális.
#48
Az a fraktál téma márpedig helyes lesz szvsz
Nem tünt fel nektek, hogy akárhányszor találtunk vmi még kisebbet, késõbb az is kisebb lett? Ugyan úgy nagyban, nesztek... Hubble elõtt senki sem gondolta volna, hogy galaxisok léteznek. Azóta már több univerzumról beszélünk, LOL
Ki a fene mondaná ezek után azt, hogy nem találunk még kisebb részecskéket, meg még nagyobb "világegyetemet"?
Csatlakoznék resystance gondolkodásmódjához... Ha a tapasztalat azt mutatja, hogy folyamatosan találunk többet, mindenhol, minden irányban, mindenbõl, akkor valszeg az a helyzet srácok, hogy minden végtelen.
Ahogy az emberi hülyeség, úgy a világegyetem is.
Nem tünt fel nektek, hogy akárhányszor találtunk vmi még kisebbet, késõbb az is kisebb lett? Ugyan úgy nagyban, nesztek... Hubble elõtt senki sem gondolta volna, hogy galaxisok léteznek. Azóta már több univerzumról beszélünk, LOL
Ki a fene mondaná ezek után azt, hogy nem találunk még kisebb részecskéket, meg még nagyobb "világegyetemet"?
Csatlakoznék resystance gondolkodásmódjához... Ha a tapasztalat azt mutatja, hogy folyamatosan találunk többet, mindenhol, minden irányban, mindenbõl, akkor valszeg az a helyzet srácok, hogy minden végtelen.
Ahogy az emberi hülyeség, úgy a világegyetem is.
#47
"Már ne is haragudj, de õ tudja, hogy hiányosak az ismeretei és kérdez. Te viszont kijelentesz olyan dolgokat, amire nem írsz elfogadható érvet, csak annyit, hogy márpedig úgy van ahogy te mondod."
Ennél részletesebben már nem tudom kifejteni azt az érvet, hogy anyagból nem lesz anyag a nulladik idõpontban. 😊 Ha ezt valaki nem érti, akkor inkább rakodjon trágyát netezés helyett.
"(Lehet hogy lexikális ismereted több van bizonyos témákban, de ettõl még igazad nem lesz és) az univerzum nem fog aszerint mûködni ahogy te akarod."
Pont ez a lényeg. Az Univerzum nem anyagból jött létre, és ezt nem én akarom így. 😄 Nem értem, hogy miért nem esik ez le bizonyos embereknek.
Ennél részletesebben már nem tudom kifejteni azt az érvet, hogy anyagból nem lesz anyag a nulladik idõpontban. 😊 Ha ezt valaki nem érti, akkor inkább rakodjon trágyát netezés helyett.
"(Lehet hogy lexikális ismereted több van bizonyos témákban, de ettõl még igazad nem lesz és) az univerzum nem fog aszerint mûködni ahogy te akarod."
Pont ez a lényeg. Az Univerzum nem anyagból jött létre, és ezt nem én akarom így. 😄 Nem értem, hogy miért nem esik ez le bizonyos embereknek.
#46
De az idõ relativitása magából a specrelbõl következik, valamint abból, hogy a különbözõ inerciarendszerekben máshogy múlik az idõ. Ugyanenz az elmélet mondja ki, hogy a c a határsebesség. Szóval azzal az elmélettel, ami kimondja, hogy van egy határsebesség, azzal nem lehet magyarázni, hogy mégsincs 😊 A tér tágulására meg egyelõre nincs egy épkézláb modell. Amit tudunk az, hogy tágul. Félre ne érts, nem mondom azt, hogy márpedig nem lehetséges túllépni az einsteini korlátokon, de ha mondjuk 5000 év múlva még mindig a c lenne a határsebesség, nem volnék tõle meglepve. 😊
#45
Már hogyne látnánk!
Pl. idõutazás: az ûrhajósok számára lassabban telik az idõ. Ez ugye már az einsteini elmélet. Mi elõre utazunk, õk visszafelé (persze csak egy nagyon picit a jelenlegi sebességgel). De ugye ismert körülmények között ez elég nagy idõkülönbség is lehet (pl ikerparadoxon).
fénynél gyorsabb dolgok: pl. az univerzum tágulása (legalábbis az ösrobbanás után).
De amúgy az alapprobléma az, hogy attól hogy valamit nem látsz még létezhet. Ultrahangot sem hallot még egy ember fia sem a fülével, de azért csak létezik 😊
Pl. idõutazás: az ûrhajósok számára lassabban telik az idõ. Ez ugye már az einsteini elmélet. Mi elõre utazunk, õk visszafelé (persze csak egy nagyon picit a jelenlegi sebességgel). De ugye ismert körülmények között ez elég nagy idõkülönbség is lehet (pl ikerparadoxon).
fénynél gyorsabb dolgok: pl. az univerzum tágulása (legalábbis az ösrobbanás után).
De amúgy az alapprobléma az, hogy attól hogy valamit nem látsz még létezhet. Ultrahangot sem hallot még egy ember fia sem a fülével, de azért csak létezik 😊
#44
De mielõtt elkészült a repülõ, láttak madarakat 😊 A mi témánknál maradva, idõutazó, vagy fénynél gyorsabb dolgokat nem látunk. Azért ez csak különbség, nem?
#43
Hát sajnos senkit sem tudok akinek lenne egy müködõ térhajtómüve 😊
Az einsteini modell pedig szintén nagyon sokáig nem volt bizonyitva. De az emberiség történelme semmi másról nem szól, mint hogy nincs lehetetlen és nincsenek határok. Ahol van ott meg megkerüljük.
Pl. az is bizonyitható matematikailag hogy az ember nem képes repülni mert a testtömeg vs izomzat vs felhajtóerõ stb nem biztositja ezt.
Mégis évente több millió ember repül. Ugyanis senki nem mondta hogy a repülés csak izomerõvel saját szárnyakkal lehetséges 😊
Egyszerüen fogtuk és megkerültük a saját fizikai korlátainkat.
Az einsteini modell pedig szintén nagyon sokáig nem volt bizonyitva. De az emberiség történelme semmi másról nem szól, mint hogy nincs lehetetlen és nincsenek határok. Ahol van ott meg megkerüljük.
Pl. az is bizonyitható matematikailag hogy az ember nem képes repülni mert a testtömeg vs izomzat vs felhajtóerõ stb nem biztositja ezt.
Mégis évente több millió ember repül. Ugyanis senki nem mondta hogy a repülés csak izomerõvel saját szárnyakkal lehetséges 😊
Egyszerüen fogtuk és megkerültük a saját fizikai korlátainkat.
#42
Egyébként a rakéták kitalálása elõtt is láttak hangsebességnél gyorsabban mozgó testeket. Newton óta tudták, hogy létezhet, csak nem volt eszköz hozzá.
#41
Igen, de akkor elõbb be kell bizonyítani, hogy ez lehetséges. Tudtommal a jelenlegi mondellek ott tartanak, hogy elviekben ez nem tiltott. Javíts ki ha tévedek. Viszont míg ezek a modellek kísérletileg nincsenek ellenõrízve, az einsteini speciális relativitásnak gyakorlati alkalmazásait is látjuk.
#40
gforce9:
pontosan ugyanaz a helyzet, egy bizonyos fordulatszám felett a légcsavar kvázi üresben fog forogni, aminek fizikai törvények az okai(tehát természeti korlát). És innentõl kezdve a sebességed nem fog nõni amig a fizikai törvények meg nem változnak.
Vagy készítesz egy másfajta meghajtást amire nem ezek a törvények vonatkoznak. És voalá lesz hangsebességnél gyorsabb rakétameghajtású repülõ anélkül hogy megszegted volna a fizikai törvényeket.
A fénysebesség átlépésével pont ugyanez a helyzet. Igen, nem átléphetõ úgy hogy majd 0-ról kezdve elkezdünk pl. egy rakétával gyorsítani valamit. De senki nem is mondta hogy igy kell átlépni! Csak az a baj, hogy jelenleg az emberek fejébe beleverik hogy a fénysebesség nem elérhetõ és punk-tum. Nem tudsz akkora rakétát gyártani mert végtelen lesz a tömege amihez végtelen mennyiségü üzemanyag kéne stb...
Miközben ez egy korlátolt gondolkodásmód, mert ez olyan hogy kijelenthetjük hogy a hangsebességet nem lehet átlépni mert a légcsavaros repülõ légcsavarja egy bizonyos fordulatszám felett már üresben forog és nem fejt ki további tolóerõt, tehát a hangsebességet nem lehet átlépni.
A valóságban meg mégis, csak épp el kellet hozzá felejteni a régi berögzült technikát.
Ezért mondtam pl. a térhajlítást, de biztos van még ezer másik mód is csak épp azok még senkinek a fejében nem léteznek. De a térhajlítás egy kiváló példája annak hogy az ominózus törvény nem játszik egyszerüen egy teljesen más technológia amire teljesen más fizikai törvények vonatkoznak.
Pont mint a légcsavar vs rakéta esetén.
pontosan ugyanaz a helyzet, egy bizonyos fordulatszám felett a légcsavar kvázi üresben fog forogni, aminek fizikai törvények az okai(tehát természeti korlát). És innentõl kezdve a sebességed nem fog nõni amig a fizikai törvények meg nem változnak.
Vagy készítesz egy másfajta meghajtást amire nem ezek a törvények vonatkoznak. És voalá lesz hangsebességnél gyorsabb rakétameghajtású repülõ anélkül hogy megszegted volna a fizikai törvényeket.
A fénysebesség átlépésével pont ugyanez a helyzet. Igen, nem átléphetõ úgy hogy majd 0-ról kezdve elkezdünk pl. egy rakétával gyorsítani valamit. De senki nem is mondta hogy igy kell átlépni! Csak az a baj, hogy jelenleg az emberek fejébe beleverik hogy a fénysebesség nem elérhetõ és punk-tum. Nem tudsz akkora rakétát gyártani mert végtelen lesz a tömege amihez végtelen mennyiségü üzemanyag kéne stb...
Miközben ez egy korlátolt gondolkodásmód, mert ez olyan hogy kijelenthetjük hogy a hangsebességet nem lehet átlépni mert a légcsavaros repülõ légcsavarja egy bizonyos fordulatszám felett már üresben forog és nem fejt ki további tolóerõt, tehát a hangsebességet nem lehet átlépni.
A valóságban meg mégis, csak épp el kellet hozzá felejteni a régi berögzült technikát.
Ezért mondtam pl. a térhajlítást, de biztos van még ezer másik mód is csak épp azok még senkinek a fejében nem léteznek. De a térhajlítás egy kiváló példája annak hogy az ominózus törvény nem játszik egyszerüen egy teljesen más technológia amire teljesen más fizikai törvények vonatkoznak.
Pont mint a légcsavar vs rakéta esetén.
#39
Már ne is haragudj, de õ tudja, hogy hiányosak az ismeretei és kérdez. Te viszont kijelentesz olyan dolgokat, amire nem írsz elfogadható érvet, csak annyit, hogy márpedig úgy van ahogy te mondod. Lehet hogy lexikális ismereted több van bizonyos témákban, de ettõl még igazad nem lesz és az univerzum nem fog aszerint mûködni ahogy te akarod.
#38
"Válaszod nem kielégítõ, kár volt billentyût ragadnod a semmiért."
Bocsásson meg kegyelmed, hogy nem feleltem meg az elvárásainak. Az ilyen szánalmas, faszkalap, pöffeszkedõ dumát vidd oda, ahol vevõk erre.
"Az, hogy Te hét évesen milyen tudományos mûveltséggel rendelkeztél, mit bizonyít és kit érdekel?"
Ha nem jöttél volna rá, gyökér, a tiszta ész messze elkerüli a ti "tudományotokat". Azt bizonyítja, hogy amíg ti _anyagból akartok eredeztetni anyagot_, addig egy gyerek is többet ért a világból, mint ti. Hiába magyarázom, mert akkor se fogod megérteni, ha életed hátralevõ részét ezzel töltöd, mert kiölted magadból a józan észt. Különben értenéd.
Nobel-díjat nem azok kapnak, akik vágják a téridõt meg a kvantumfizikát, hanem akik a Nobel bizottság tulajdonosainak érdekeit szolgálják. Ezt se magyarázom el, mert nem éri meg bebillentyûznöm, igazad van.
Bocsásson meg kegyelmed, hogy nem feleltem meg az elvárásainak. Az ilyen szánalmas, faszkalap, pöffeszkedõ dumát vidd oda, ahol vevõk erre.
"Az, hogy Te hét évesen milyen tudományos mûveltséggel rendelkeztél, mit bizonyít és kit érdekel?"
Ha nem jöttél volna rá, gyökér, a tiszta ész messze elkerüli a ti "tudományotokat". Azt bizonyítja, hogy amíg ti _anyagból akartok eredeztetni anyagot_, addig egy gyerek is többet ért a világból, mint ti. Hiába magyarázom, mert akkor se fogod megérteni, ha életed hátralevõ részét ezzel töltöd, mert kiölted magadból a józan észt. Különben értenéd.
Nobel-díjat nem azok kapnak, akik vágják a téridõt meg a kvantumfizikát, hanem akik a Nobel bizottság tulajdonosainak érdekeit szolgálják. Ezt se magyarázom el, mert nem éri meg bebillentyûznöm, igazad van.
#37
Biztosn láttál már olyan csillagászati fotókat, ami alá oda volt írva, hogy infravörösben, vagy röntgentartományban. Olyan fényképek ezek, amelyek a látható fény tartományában nem látszanának az emberi szemnek, de hogy mégis lássuk módosítják a képet és bizonyos színeket rendelnek hozzá. De ez pusztán azért van mert mi nem látjuk azt a tartományt. Az infravörös, a látható fény a röntgen és a gamma sugárzás is elektromágneses hullám, csak más más frekvenciákon, közvetítõ részecskéje ugyanúgy a foton. Jellemzõen az infravörös tartományt mi nem látjuk, de hõként érzékeljük, az UV-t sem látjuk, de attól meg leégünk a napon. A röntgentartományt sem látjuk, de kiváló felvételeket tudunk vele csinálni a testünk belsejérõl, de ha sok érkezik, akkor a sejtjeinkben csinálhat kalamajkát. Lényeg, hogy ezek mind mind elektromágneses hullámok és csak azért vannak névleg megkülönböztetve, mert az elején még azt hitték, csak az a tartomány van, amit látunk is. Késõbb felfedezték, hogy a spektrum sokkal szélesebb, mint amit a szemünk lát. Hullámként és részecskeként is leírhatóak. Közvetítõ részecskéjét fotonnak nevezzük, a hullámait pedig elektromágneses hullámnak, aminek nem kell a klasszikus értelemben vett közvetítõ közeg. A váltóáram az más téma. 😊
#36
Elektromágneses sugárzás... hmm. Akkor most foton, hullám, vagy elektromágneses sugárzás? Tehát pl. a váltóáram hullámhosszától az URH hullámon, az infravörös tartományon át au UV-n keresztül a gammasugárzásig mind mind fotonok sokaságán keresztül hat? Ez lenne a hordozóközeg? Mert vákuumban, üres térrészben hogyan is terjedhetne anyag nélküli hullám... kell valami, ami továbbítja. S ezek szerint ez a foton... 😞
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
#35
Érdekes dolog ez a multiverzum elmélet. A wikipédián például összefüggésbe hozzák az idõutazással. Pl.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91utaz%C3%A1s#Multiverzum-elm.C3.A9let Engem az érdekelne, hogy ebben a cikkben mit értenek univerzum alatt? Galaxisokat? Esetleg idõsíkokat, amiket a téridõ meghajlításával lehetne látni?
#34
Válaszod nem kielégítõ, kár volt billentyût ragadnod a semmiért. Az, hogy Te hét évesen milyen tudományos mûveltséggel rendelkeztél, mit bizonyít és kit érdekel? Ha ennyire vágtad/vágod a térelméletet, kvantumfizikát, stb, bizonyára egy Nobel-díj várományosával cseverészek itt...
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
#33
"Ezt fejtsd már ki bõvebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei"
Anyagból nem lehet anyagot eredeztetni a 0. pillanatban. 7 évesen még nem volt ilyen választékos a fogalmazásom, de ehhez nem kell túl nagy logikai bukfenc. Persze ezt a legtöbben igyekeznek megcáfolni. 😄
Mindenki a felkínált kondíciók közül válogat, de belegondolni a mélyébe a kérdésnek senki se akar. Egy univerzumnyi anyag és energia nem lesz ott csak úgy, meg nem is fog felrobbanni. Ezt egy 7 éves tudja, csak utána felejtik el.
Anyagból nem lehet anyagot eredeztetni a 0. pillanatban. 7 évesen még nem volt ilyen választékos a fogalmazásom, de ehhez nem kell túl nagy logikai bukfenc. Persze ezt a legtöbben igyekeznek megcáfolni. 😄
Mindenki a felkínált kondíciók közül válogat, de belegondolni a mélyébe a kérdésnek senki se akar. Egy univerzumnyi anyag és energia nem lesz ott csak úgy, meg nem is fog felrobbanni. Ezt egy 7 éves tudja, csak utána felejtik el.
#32
Közel sem az a helyzet, mint a légcsavar és a rakéta esetén. De ha meggyõzõdésed, hogy a fénysebesség emberi és em természeti korlát, akkor nem sok értelme van vitázni sem. Az elfogadott álláspont hogy az természeti korlát.
#31
Egyébként a fénysebesség átléphetetlenségét nem kell túl komolyan venni csak mi vagyunk túl korlátoltak jelenleg.
Kb. az a helyzet mint amikor légcsavarral akarták átlépni a hangsebességet és ami szintén bizonyos fizikai törvényszerüségek miatt nem volt lehetséges. Aztán jött a rakétahajtómü és értelmét vesztette az egész mert ugye milyen légcsavar milyen kerületi sebesség értelmezhetetlen egy rakétahajtómünél.
Ha valaki pl. építene egy térhajlító hajtómüvet, akkor pillanatok alatt eljuthatna "a"-ból "b"-be a fénysebességnél jóval gyorsabban miközben az einsteini képlet értelmetlenné válna hisz az ûrhajó kvázi meg sem mozdulna.
És persze lehet azt mondani hogy igy tulajdonképpen mégsem lépte túl a fénysebességet, de gyakorlatilag igen.
Kb. az a helyzet mint amikor légcsavarral akarták átlépni a hangsebességet és ami szintén bizonyos fizikai törvényszerüségek miatt nem volt lehetséges. Aztán jött a rakétahajtómü és értelmét vesztette az egész mert ugye milyen légcsavar milyen kerületi sebesség értelmezhetetlen egy rakétahajtómünél.
Ha valaki pl. építene egy térhajlító hajtómüvet, akkor pillanatok alatt eljuthatna "a"-ból "b"-be a fénysebességnél jóval gyorsabban miközben az einsteini képlet értelmetlenné válna hisz az ûrhajó kvázi meg sem mozdulna.
És persze lehet azt mondani hogy igy tulajdonképpen mégsem lépte túl a fénysebességet, de gyakorlatilag igen.
#30
A képlet, jogos. Nem mond olyat. Viszont a megfigyelt világról volt szó, nem képletekrõl. 😊
#29
és azt ne felejtsd el, hogy ehhez végtelen nagy energiára lenne szüksége akkor, ha van nyugalmi tömege.
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#28
"Gyorsabban semmi."
Dehogynem, ezt semmi nem gátolja. Ha a hires képletre gondolsz az csak annyit mond hogy semmi nem érheti el. De lehet c-nél gyorsabban haladni, csak szükségszerüen az azzal jár hogy az viszont nem tud c alá lassulni
Dehogynem, ezt semmi nem gátolja. Ha a hires képletre gondolsz az csak annyit mond hogy semmi nem érheti el. De lehet c-nél gyorsabban haladni, csak szükségszerüen az azzal jár hogy az viszont nem tud c alá lassulni
#27
"A multiverzum inkább nem valami olyasmit jelent, ami pl. a Stargate-ben is volt? Quantum mirror (dimenziók közti átjáró), végtelen számú párhuzamos valóság (parallel univerzum) stb.?"
De, pontosan így van.
Ez nem multiverzum lenne, hanem a miénken belül bizonyos zónák.
De, pontosan így van.
Ez nem multiverzum lenne, hanem a miénken belül bizonyos zónák.
#26
"Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az õsrobbanás mese nem stimmel"
Ezt fejtsd már ki bõvebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei
zhx
Ezt fejtsd már ki bõvebben, mindig lekötött nagyon okos emberek komoly érvei
zhx
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#25
"Ha valami végtelenszer ismétlõdik, az nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ismétlõdik, eltérések nélkül."
Miért, a fraktál a te fejedben eltérések nélkül ismétlõdik? A fraktál önhasonló, nem önazonos.
A mérettartomány mindegy, mert egy fraktálban ugyanannyi hatvány van felfelé, mint lefelé, ETTÕL FRAKTÁL. 😄 Oktatjátok az embert, de fogalmatok sincs, micsoda egy fraktál.
"Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban õsrobbanást feltételezünk"
Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az õsrobbanás mese nem stimmel. Úgyhogy nem feltételezünk, hanem te feltételezel. 😄
Miért, a fraktál a te fejedben eltérések nélkül ismétlõdik? A fraktál önhasonló, nem önazonos.
A mérettartomány mindegy, mert egy fraktálban ugyanannyi hatvány van felfelé, mint lefelé, ETTÕL FRAKTÁL. 😄 Oktatjátok az embert, de fogalmatok sincs, micsoda egy fraktál.
"Ha az univerzumunk kialakulásánál valóban õsrobbanást feltételezünk"
Én már 7 évesen tudtam, hogy ez az õsrobbanás mese nem stimmel. Úgyhogy nem feltételezünk, hanem te feltételezel. 😄
#24
Ugyanolyan elekromágneses sugárzás mint a többi. Úgy kell elképzelni, mint mikor egy vasdarabot hevítesz, minél melegebb annál "erõsebb" fényt ad. Minél hidegebb annál kevésbé. AZ univerzum hideg. Így az "alapfényessége" nagyon kicsi. Annyira kicsi, hogy a mi szemünk nem látja, de kimérni ki tudjuk. Viszont vannak nagyon fényes, nagyon meleg objektumok a csillagok. Ez csak a szemünkön múlik, hogy mire érzékeny.
#23
Tehát azt mondod, hogy a háttérsugárzás is fotonok útján terjed?
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Oldal 1 / 2Következő →