SG.hu·
Az univerzum véges életére utalnak a Higgs kutatások
A tudósok még mindig a Higgs bozon részecske tavalyi felfedezésének részleteit rendezgetik, az adatok azonban nem sok jóval kecsegtetnek a világegyetem jövőjét illetően, számol be egy jelentés.
"Ha összegyűjtjük az összes jelenleg ismert fizikát és elvégzünk egy egyszerű számítást, akkor rossz híreink vannak" - mondta Joseph Lykken, az Egyesül Államokbeli Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium elméleti fizikusa, az európai LHC tudóscsoportjának tagja. "Elképzelhető, hogy a világegyetem, amelyben élünk vele születetten instabil és egy ponton, évmilliárdok múlva az egész elpusztul"
A fizikusok tavaly jelentették be a régóta keresett Higgs bozonnak tűnő szubatomi részecske felfedezését, ami az elméletek szerint tömeggel ruházza fel az anyagot. Jelenleg is folynak a felfedezés megerősítésére szolgáló elemzések, a Higgs ugyanis segíthet megoldani a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti születésének egyik legfőbb rejtélyét és talán a pusztulásáról is képet adhat. "Ez a számítás arról árulkodik, hogy sok tízmilliárd év múlva egy katasztrófa következik be" - mondta Lykken. "Egy kis buborék, amiről azt is gondolhatnánk, hogy egy 'alternatív' univerzum, meg fog jelenni valahol, majd fénysebességgel elkezd tágulni, megsemmisítve a miénket"
A tudósok már a Higgs felfedezése előtt is próbáltak tisztán látni a világegyetem hosszú távú stabilitását illetően, egyértelmű képet azonban csak a számítások egyre pontosabbá válásával nyerhetnek. Az LHC adatai szerint a részecske tömege kezd megállapodni 126 milliárd elektronvoltnál (GeV). Az eredményes számításhoz a Higgs tömegének egy százalékon belüli pontosságú ismeretére, valamint a többi kapcsolódó szubatomi részecske pontos tömegére van szükség. "Ha csak egy egészen parányi változás áll be a Standard Modell ezen paramétereinek bármelyikében, az egy egészen más képet fest a világegyetem végéről" - tette hozzá Lykken.
Az univerzum apokalipszisekor a Föld már nagy valószínűséggel régen nem fog létezni. A fizikusok szerint a Nap 4,5 milliárd év múlva kiég és tágulni kezd, bekebelezve bolygónkat is a folyamatban.
"Ha összegyűjtjük az összes jelenleg ismert fizikát és elvégzünk egy egyszerű számítást, akkor rossz híreink vannak" - mondta Joseph Lykken, az Egyesül Államokbeli Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium elméleti fizikusa, az európai LHC tudóscsoportjának tagja. "Elképzelhető, hogy a világegyetem, amelyben élünk vele születetten instabil és egy ponton, évmilliárdok múlva az egész elpusztul"
A fizikusok tavaly jelentették be a régóta keresett Higgs bozonnak tűnő szubatomi részecske felfedezését, ami az elméletek szerint tömeggel ruházza fel az anyagot. Jelenleg is folynak a felfedezés megerősítésére szolgáló elemzések, a Higgs ugyanis segíthet megoldani a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti születésének egyik legfőbb rejtélyét és talán a pusztulásáról is képet adhat. "Ez a számítás arról árulkodik, hogy sok tízmilliárd év múlva egy katasztrófa következik be" - mondta Lykken. "Egy kis buborék, amiről azt is gondolhatnánk, hogy egy 'alternatív' univerzum, meg fog jelenni valahol, majd fénysebességgel elkezd tágulni, megsemmisítve a miénket"
A tudósok már a Higgs felfedezése előtt is próbáltak tisztán látni a világegyetem hosszú távú stabilitását illetően, egyértelmű képet azonban csak a számítások egyre pontosabbá válásával nyerhetnek. Az LHC adatai szerint a részecske tömege kezd megállapodni 126 milliárd elektronvoltnál (GeV). Az eredményes számításhoz a Higgs tömegének egy százalékon belüli pontosságú ismeretére, valamint a többi kapcsolódó szubatomi részecske pontos tömegére van szükség. "Ha csak egy egészen parányi változás áll be a Standard Modell ezen paramétereinek bármelyikében, az egy egészen más képet fest a világegyetem végéről" - tette hozzá Lykken.Az univerzum apokalipszisekor a Föld már nagy valószínűséggel régen nem fog létezni. A fizikusok szerint a Nap 4,5 milliárd év múlva kiég és tágulni kezd, bekebelezve bolygónkat is a folyamatban.