Balázs Richárd
Egy elméletileg nem létező bolygót találtak
Egy, a csillagától az átlagos Föld-Nap távolság 650-szeresére keringő óriásbolygó ejtette ámulatba csillagászokat, akik eddig még nem találkoztak ilyen különös rendszerrel.
Az Arizona Egyetem végzős hallgatója, Vanessa Bailey által vezetett nemzetközi csillagászcsapat egy Nap-szerű csillagtól eddig soha nem látott távolságban keringő bolygót fedezte fel. Ez az Arizona Egyetem által felfedezett első Naprendszeren-kívüli, úgynevezett exobolygó, ami a Jupiter tömegének 11-szeresével rendelkezik, tulajdonságaival a legkevésbé sem emlékeztet egyetlen eddig észlelt objektumra, új kihívást támasztva a bolygó kialakulási elméletek számára.
"Ez a rendszer különösen elképesztő, mivel egyetlen bolygó- vagy csillag kialakulási modell sem magyarázza a látottakat" - nyilatkozott az egyetem csillagászati karán ötödik évét teljesítő Bailey a HD 106906 b jelű bolygóról.
Jelen ismereteink szerint a csillagaikhoz közel eső bolygók, mint a Föld, kicsi, aszteroidaszerű testekből állnak össze, melyek a formálódó csillagot körülvevő por- és gázkorongból születnek. Mindazonáltal ez a folyamat túl lassú, hogy a csillagoktól távol eső óriásbolygókat létrehozzák. Ezekhez egy másik mechanizmust társítanak, amiben a korong anyagának gyors és közvetlen összeomlásából alakulnak ki a bolygók. A korongok azonban ritkán tartalmaznak elegendő anyagot a naprendszerek peremén egy HD 106906 méretű bolygó kialakulásához. A kutatók több alternatív elmélettel is próbálkoztak, ilyen például egy mini bináris csillagrendszer kialakulása.
"A bináris csillagrendszer kialakulhat, amikor két szomszédos gázhalmaz egymástól többé-kevésbé függetlenül összeomolva csillagokat alkot, ezek a csillagok pedig elég közel vannak egymáshoz, hogy közös gravitációs vonzást kifejtve egy közös pályát alkossanak" - magyarázta Bailey. "Lehetséges, hogy a HD 106906 rendszer esetében a csillag és a bolygó egymástól függetlenül omlott össze különböző gázhalmazokból, valamilyen oknál fogva azonban a bolygót eredeztető halmaz nem tartalmazott elég anyagot, és nem nőtt olyan méretűre, amivel begyulladhatott volna, hogy csillaggá alakuljon"
Ezzel a forgatókönyvvel egy gond van, egy bináris rendszer két csillagának tömegaránya általában nem nagyobb 10 az 1-hez. "Esetünkben a tömegarány több mint 100 az 1-hez. A csillag kialakulási elméletek szerint nem létezhet ilyen szélsőséges arány, emellett a bolygóformálódási elméletek szerint nem alakulhat ki bolygó ilyen távolságban a szülőcsillagától" - ismertette a hiányosságokat Bailey.
A felfedezett rendszer azért is érdekes a kutatók számára, mert még felfedezhető benne a bolygó és csillag kialakulási anyagából visszamaradt "törmelékkorong" egy része. "Az olyan rendszerek, mint ez, ahol extra információkkal rendelkezünk a bolygó környezetéről, potenciális segítséget ad a különböző kialakulási modellek kibogozásához" - tette hozzá Bailey. "A bolygó orbitális mozgásának jövőbeli megfigyelései és az elsődleges csillag törmelékkorongja segíthet választ adni a kérdésekre"
A csupán 13 millió éves, fiatal bolygó még mindig a kialakulásból visszamaradt hőtől fénylik. Mivel 1500 Celsius fokos hőmérsékletével a bolygó jóval hidegebb, mint csillaga, energiájának nagy részét nem a látható, hanem az infravörös tartományban bocsátja ki. A Hubble űrtávcső felvételei mellett a csillagászok az adaptív optika elnevezésű technológiát vetették be az észlelésekhez. A csapat az Arizona Egyetem által kifejlesztett Magellan Adaptív Optikai (MagAO) rendszert, valamint a Clio2 infravörös kamerát alkalmazta, melyek a chilei Atacama-sivatagban elhelyezkedő Magellan távcsövön helyezkednek el.
A műszerekkel a csapat megállapította, hogy a bolygó együtt mozog a csillaggal, illetve magának a kísérő objektumnak a bolygó mivoltát is. "Minden új, közvetlenül észlelt bolygó tovább mélyíti a bolygók kialakulásáról szerzett ismereteinket" - mondta Tiffany Meshkat, a hollandiai Leiden Obszervatórium csillagásza, a csapat tagja. "Ez a felfedezés különösen érdekes, mivel pályája ennyire távol esik szülőcsillagától. Ez számos fontos kérdést vet fel kialakulásának történetéről és összetételéről. Az ilyen felfedezések újabb ismereteket adnak más bolygórendszerek sokszínűségéről"
Az Arizona Egyetem végzős hallgatója, Vanessa Bailey által vezetett nemzetközi csillagászcsapat egy Nap-szerű csillagtól eddig soha nem látott távolságban keringő bolygót fedezte fel. Ez az Arizona Egyetem által felfedezett első Naprendszeren-kívüli, úgynevezett exobolygó, ami a Jupiter tömegének 11-szeresével rendelkezik, tulajdonságaival a legkevésbé sem emlékeztet egyetlen eddig észlelt objektumra, új kihívást támasztva a bolygó kialakulási elméletek számára.
"Ez a rendszer különösen elképesztő, mivel egyetlen bolygó- vagy csillag kialakulási modell sem magyarázza a látottakat" - nyilatkozott az egyetem csillagászati karán ötödik évét teljesítő Bailey a HD 106906 b jelű bolygóról.
Jelen ismereteink szerint a csillagaikhoz közel eső bolygók, mint a Föld, kicsi, aszteroidaszerű testekből állnak össze, melyek a formálódó csillagot körülvevő por- és gázkorongból születnek. Mindazonáltal ez a folyamat túl lassú, hogy a csillagoktól távol eső óriásbolygókat létrehozzák. Ezekhez egy másik mechanizmust társítanak, amiben a korong anyagának gyors és közvetlen összeomlásából alakulnak ki a bolygók. A korongok azonban ritkán tartalmaznak elegendő anyagot a naprendszerek peremén egy HD 106906 méretű bolygó kialakulásához. A kutatók több alternatív elmélettel is próbálkoztak, ilyen például egy mini bináris csillagrendszer kialakulása.
"A bináris csillagrendszer kialakulhat, amikor két szomszédos gázhalmaz egymástól többé-kevésbé függetlenül összeomolva csillagokat alkot, ezek a csillagok pedig elég közel vannak egymáshoz, hogy közös gravitációs vonzást kifejtve egy közös pályát alkossanak" - magyarázta Bailey. "Lehetséges, hogy a HD 106906 rendszer esetében a csillag és a bolygó egymástól függetlenül omlott össze különböző gázhalmazokból, valamilyen oknál fogva azonban a bolygót eredeztető halmaz nem tartalmazott elég anyagot, és nem nőtt olyan méretűre, amivel begyulladhatott volna, hogy csillaggá alakuljon"
Ezzel a forgatókönyvvel egy gond van, egy bináris rendszer két csillagának tömegaránya általában nem nagyobb 10 az 1-hez. "Esetünkben a tömegarány több mint 100 az 1-hez. A csillag kialakulási elméletek szerint nem létezhet ilyen szélsőséges arány, emellett a bolygóformálódási elméletek szerint nem alakulhat ki bolygó ilyen távolságban a szülőcsillagától" - ismertette a hiányosságokat Bailey.
Vanessa Bailey |
A csupán 13 millió éves, fiatal bolygó még mindig a kialakulásból visszamaradt hőtől fénylik. Mivel 1500 Celsius fokos hőmérsékletével a bolygó jóval hidegebb, mint csillaga, energiájának nagy részét nem a látható, hanem az infravörös tartományban bocsátja ki. A Hubble űrtávcső felvételei mellett a csillagászok az adaptív optika elnevezésű technológiát vetették be az észlelésekhez. A csapat az Arizona Egyetem által kifejlesztett Magellan Adaptív Optikai (MagAO) rendszert, valamint a Clio2 infravörös kamerát alkalmazta, melyek a chilei Atacama-sivatagban elhelyezkedő Magellan távcsövön helyezkednek el.
A műszerekkel a csapat megállapította, hogy a bolygó együtt mozog a csillaggal, illetve magának a kísérő objektumnak a bolygó mivoltát is. "Minden új, közvetlenül észlelt bolygó tovább mélyíti a bolygók kialakulásáról szerzett ismereteinket" - mondta Tiffany Meshkat, a hollandiai Leiden Obszervatórium csillagásza, a csapat tagja. "Ez a felfedezés különösen érdekes, mivel pályája ennyire távol esik szülőcsillagától. Ez számos fontos kérdést vet fel kialakulásának történetéről és összetételéről. Az ilyen felfedezések újabb ismereteket adnak más bolygórendszerek sokszínűségéről"