Hunter
Föld-méretű bolygót találtak a szomszédságunkban
Föld-tömegű bolygóra bukkantak a Naphoz legközelebb eső csillagrendszerben. Ez az eddigi legkisebb tömeggel rendelkező exobolygó.
Az idegen bolygóra a Naphoz hasonló Alpha Centauri B csillag körül bukkantak rá a csillagászok, 4,3 fényévre a Földtől. Az újonnan felfedezett égitest bár tömegét tekintve nagyon hasonlít a Földhöz, felszínét hatalmas hőmennyiség éri, így nagy valószínűleg olvadt kőzet boríthatja, vélik a kutatók. Mindezek ellenére, maga a létezés ténye arra enged következtetni, hogy több felfedezésre váró világ rejtőzhet még a csillagtól nagyobb távolságokban is, talán a rendszer lakható zónájában, ahol jelen lehet a folyékony víz is.
"A legtöbb alacsony tömegű bolygó két-háromtól akár hat vagy hét bolygót is magába foglaló rendszerekben kering, melyek elnyúlhatnak akár a lakható zónáig is" - nyilatkozott a felfedezésről készült tanulmány szerzője, Stephane Udry, a Genfi Obszervatórium csillagásza. "Ezért a felfedezés igazán kedvező kilátásokat nyit meg egy hozzánk egészen közel eső rendszer lakható zónájában. Ilyen értelemben, ez a rendszer mérföldkőnek számít"
A bolygó, ami az Alpha Centauri Bb nevet kapta 3,2 nap alatt kerüli meg csillagát, keringési távolsága mindössze 6 millió kilométer. Összehasonlításként a Föld 150 millió kilométerre kering a Naptól. Az exobolygó észleléséhez a Xavier Dumusque vezette csapat a HARPS (Nagy Pontosságú Radiális sebességű Bolygó Kereső) nevű műszert használta, ami az ESO (Európai Déli Obszervatórium) 3,6 méteres távcsövének a része a chilei La Silla Csillagvizsgálóban. A műszer lehetővé teszi a parányi gravitációs ingadozások észlelését, amit egy csillag körül keringő bolygó idézhet elő. Az Alpha Centauri Bb esetében, ezek az ingadozások valóban nagyon minimálisak voltak, ezért 450 HARPS mérés kellett a bolygó jeleinek észleléséhez, ami nem kevesebb mint 4 évet vett igénybe. "Ez egy rendkívüli felfedezés, ami technikánk határait feszegette" - nyilatkozott Dumusque.
Az észlelés, ami a Nature mai (október 17-i) számában kerül publikálásra, olyannyira bonyolult volt, hogy több csillagász is megkérdőjelezte a bolygó létezését. Például Artie Hatzes a németországi Türingiai Tartományi Egyetem munkatársa dicsérte a felfedezők technikai vívmányát, azonban még várna a végső szó kimondásával. "Ahogy azt az amerikai csillagász, Carl Sagan mondta volt, 'A rendkívüli bejelentésekhez rendkívüli bizonyítékok kellenek'" – olvasható Hatzes véleménye a tanulmányhoz írt kommentárjában. "Bár az adatokban van egy bolygószerű jel, a felfedezés még nem szolgáltatja azt a bizonyos 'rendkívüli bizonyítékot'. Ez egy gyenge jel egy nagyobb, bonyolultabb jel társaságában. Véleményem szerint ezzel még nem zárható le a vita"
Udry azonban kijelentette, hogy csapata statisztikai elemzése szerint a bolygó létezésének valószínűsége 99,9%, több szakértő pedig úgy véli, hogy nincs szükség rendkívüli bizonyítékokra. "Az ok, amiért ez egy rendkívüli állításnak tűnik, az hogy szinte mindenki hallott már az Alpha Centauri B-ről" - mondta Greg Laughlin, a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem tudósa, aki nem vett részt a felfedezésben. "A dolog rendkívülisége sokkal inkább abban rejlik, hogy egy jól ismert közeli csillagnál fedezték fel"
Dumusque és munkatársainak eredményei szerint az Alpha Centauri Bb megközelítőleg 13 százalékkal nagyobb tömegű a Földnél, ami egy sziklás bolygót sejtet. Azon túl, hogy ez lehet az eddig ismert legközelebbi exobolygó, ez egyben az első Földhöz hasonló bolygó, ami egy a Nappal megegyező típusú csillag körül kering. Rendkívüli közelsége szülőcsillagához 1200 Celsius feletti felszíni hőmérsékletet jelent, ami alkalmatlanná teszi az élet számára, tették hozzá a kutatók. Annak ellenére, hogy egy hármas csillagrendszerben helyezkedik el, melynek tagjai az Alpha Centauri A, az Alpha Centauri B és a Proxima Centauri, az újonnan felfedezett égitest stabil pályán kering, ami igaz lehet az Alpha Centauri B lakható zónájában előforduló esetleges bolygókra is. Udry szerint a másik két csillag is jó eséllyel rendelkezik bolygókkal.
Az idegen bolygóra a Naphoz hasonló Alpha Centauri B csillag körül bukkantak rá a csillagászok, 4,3 fényévre a Földtől. Az újonnan felfedezett égitest bár tömegét tekintve nagyon hasonlít a Földhöz, felszínét hatalmas hőmennyiség éri, így nagy valószínűleg olvadt kőzet boríthatja, vélik a kutatók. Mindezek ellenére, maga a létezés ténye arra enged következtetni, hogy több felfedezésre váró világ rejtőzhet még a csillagtól nagyobb távolságokban is, talán a rendszer lakható zónájában, ahol jelen lehet a folyékony víz is.
"A legtöbb alacsony tömegű bolygó két-háromtól akár hat vagy hét bolygót is magába foglaló rendszerekben kering, melyek elnyúlhatnak akár a lakható zónáig is" - nyilatkozott a felfedezésről készült tanulmány szerzője, Stephane Udry, a Genfi Obszervatórium csillagásza. "Ezért a felfedezés igazán kedvező kilátásokat nyit meg egy hozzánk egészen közel eső rendszer lakható zónájában. Ilyen értelemben, ez a rendszer mérföldkőnek számít"
A bolygó, ami az Alpha Centauri Bb nevet kapta 3,2 nap alatt kerüli meg csillagát, keringési távolsága mindössze 6 millió kilométer. Összehasonlításként a Föld 150 millió kilométerre kering a Naptól. Az exobolygó észleléséhez a Xavier Dumusque vezette csapat a HARPS (Nagy Pontosságú Radiális sebességű Bolygó Kereső) nevű műszert használta, ami az ESO (Európai Déli Obszervatórium) 3,6 méteres távcsövének a része a chilei La Silla Csillagvizsgálóban. A műszer lehetővé teszi a parányi gravitációs ingadozások észlelését, amit egy csillag körül keringő bolygó idézhet elő. Az Alpha Centauri Bb esetében, ezek az ingadozások valóban nagyon minimálisak voltak, ezért 450 HARPS mérés kellett a bolygó jeleinek észleléséhez, ami nem kevesebb mint 4 évet vett igénybe. "Ez egy rendkívüli felfedezés, ami technikánk határait feszegette" - nyilatkozott Dumusque. Az észlelés, ami a Nature mai (október 17-i) számában kerül publikálásra, olyannyira bonyolult volt, hogy több csillagász is megkérdőjelezte a bolygó létezését. Például Artie Hatzes a németországi Türingiai Tartományi Egyetem munkatársa dicsérte a felfedezők technikai vívmányát, azonban még várna a végső szó kimondásával. "Ahogy azt az amerikai csillagász, Carl Sagan mondta volt, 'A rendkívüli bejelentésekhez rendkívüli bizonyítékok kellenek'" – olvasható Hatzes véleménye a tanulmányhoz írt kommentárjában. "Bár az adatokban van egy bolygószerű jel, a felfedezés még nem szolgáltatja azt a bizonyos 'rendkívüli bizonyítékot'. Ez egy gyenge jel egy nagyobb, bonyolultabb jel társaságában. Véleményem szerint ezzel még nem zárható le a vita"
Udry azonban kijelentette, hogy csapata statisztikai elemzése szerint a bolygó létezésének valószínűsége 99,9%, több szakértő pedig úgy véli, hogy nincs szükség rendkívüli bizonyítékokra. "Az ok, amiért ez egy rendkívüli állításnak tűnik, az hogy szinte mindenki hallott már az Alpha Centauri B-ről" - mondta Greg Laughlin, a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem tudósa, aki nem vett részt a felfedezésben. "A dolog rendkívülisége sokkal inkább abban rejlik, hogy egy jól ismert közeli csillagnál fedezték fel"
Dumusque és munkatársainak eredményei szerint az Alpha Centauri Bb megközelítőleg 13 százalékkal nagyobb tömegű a Földnél, ami egy sziklás bolygót sejtet. Azon túl, hogy ez lehet az eddig ismert legközelebbi exobolygó, ez egyben az első Földhöz hasonló bolygó, ami egy a Nappal megegyező típusú csillag körül kering. Rendkívüli közelsége szülőcsillagához 1200 Celsius feletti felszíni hőmérsékletet jelent, ami alkalmatlanná teszi az élet számára, tették hozzá a kutatók. Annak ellenére, hogy egy hármas csillagrendszerben helyezkedik el, melynek tagjai az Alpha Centauri A, az Alpha Centauri B és a Proxima Centauri, az újonnan felfedezett égitest stabil pályán kering, ami igaz lehet az Alpha Centauri B lakható zónájában előforduló esetleges bolygókra is. Udry szerint a másik két csillag is jó eséllyel rendelkezik bolygókkal.