SG.hu·2013. július 12.

Kék bolygó üvegesővel

Csillagászok látható fényű észleléseket végeztek a Hubble Űrtávcső alkalmazásával a Földhöz legközelebb eső exobolygón, melyből sikerült megállapítani az egzotikus világ tényleges színét.

A HD 189733b jelű Naprendszeren kívüli bolygó 63 fényévnyire található, színe mély kobaltkék, ami a Földre emlékeztet, a hasonlóságok azonban ezzel ki is merültek, ez a kék bolygó ugyanis egy hatalmas gázóriás, ami nagyon közel kering szülőcsillagához. Perzselő légkörét 1100 Celsius fokos hőség és több mint 7000 km/h sebességű szelek jellemzik. A kék színt a csillagászok véleménye szerint üvegrészecskékből álló heves záporok eredményezik.

A HD 189733b mindössze 4,6 millió kilométerre kering szülőcsillagától, ami annyira közeli, hogy gravitációsan kötött, vagyis az egyik oldala folyamatosan a csillag felé néz, míg a másikra mindig sötétség borul. A csillagászok szerint ez idézi elő a hatalmas sebességű szeleket, melyek a nappali oldalról kiindulva végig süvítenek az éjszakai oldalon.

Az exobolygó egzotikus légköre, amit kiemelten tanulmányoznak a Hubble, a Spitzer és több más távcsövekkel, az eddigi észlelések szerint rendkívül szélsőséges változásokat mutat. A korábbi észlelések esetében a kék fény szóródására utaló jelekről számoltak be. A Hubble legutóbbi megfigyelései megerősítik ezeket a korábbi bizonyítékokat.

Az új megfigyelések mögött álló tudósok szerint a kobaltkék szín valószínűleg szilikát részekékkel tarkított nagy magasságú felhőkből ered. A hatalmas hőben összesűrűsödő szilikátok nagyon kis üvegcseppekké alakulhatnak, ami jobban szórja kék fényt, mint a vöröset. "Még naprendszerünk esetében is nehéz pontosan megmondani, mi okozza egy bolygó légkörének a színét" - nyilatkozott a Hubble megfigyelési programot vezető Frederic Pont, a brit Exeter Egyetem tudósa. "Ezek az új észlelések azonban egy újabb darabbal szolgálnak a HD 189733b természetének és légkörének kirakós játékához. Lassan egyre teljesebb képet kapunk erről az egzotikus bolygóról"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Két érdekes exobolygóra bukkant a NASA Két méretes vízivilágra bukkantak Képet lőtt egy exobolygóról a James Webb Már 5 ezer exobolygót ismerünk Hármas bolygórendszer alakul egy kettőscsilag körül Két érdekes exobolygót detektáltak Rengeteg csillag megehette saját kísérőit Eltérő bolygókon keresik az élet jeleit

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Ha egy bolygón szilikátok megolvadnak, párolognak, aztán leesnek, a forró izzó szilikátnak nem kellene vörösen izzania? A bolygó viszont csak kék szinû. Netán a lehült, leesõ szilikátok olyan sûrûek, hogy nem látni a mélyebben izzó szilikát olvadékokat? Vagy olyan magasan izzik az üveg, hogy nem is vöröses-narancssárgás, hanem fehéren izzik, ami pedig esõ formájában lehull, az pedig annyira lehül, hogy kékes szinbe boritja az eget?
Egyenlõre még csak feltételezések, de érdekes mindenesetre.
Vannak olyan bolygók az univerzumban, ahol vasesõ esik, olyan nagy a hõmérséklet.

"és több mint 7000 km/h sebességû szelek jellemzik."

Ott aztan viragozhat a szelturbina ipar. Jo lenne ha nalunk is ilyen idealis feltetelek lenenek a szeleromuveknek.<#eplus2>
7000 km/h az mar nem szel, hanem robbanas.

átgondoltam az életem.
tényleg nem azt sugallja a cikk ominozus része, amit beleértettem.
de azért jó volt egy kicsit kötözködni 😊

Tényleg nem...

A csillagoknál a 4000 fokos felszínûek vörösek. A nap sárga fényû, és 5800 fokos a felszíni hõmérséklete.

Szóval ez a bolygó nem a felszíni hõmérséklete miatt kék, hanem mástól.

Bocs, de a Merkur keringése nem kötött.

1965-ben radarokkal végzett megfigyelések bebizonyították, hogy a keringési és a forgási periódusideje között 3:2 arány áll fenn, ami azt jelenti, hogy a Merkúr háromszor fordul meg saját tengelye körül, míg kétszer megkerüli a Napot. Azaz egy merkúri év hossza 88 nap, míg egy merkúri nap(deleléstõl-delelésig) 176 földi napig tart. A deleléstõl delelésig tartó nap azért hosszabb, mint a sziderikus forgásidõ, mert a Merkúr közben sokat halad a keringési pályáján, és elfordul a Naptól.

Különben a Föld egy napja is hosszabb, mint egy sziderikus forgásidõ, hasonló okból.

A kalciumot valószínûleg azért lõtték ki, mert az a spektrumban jól elkülöníthetõ erõs jelet ad. A vasat pedig talán azért, mert az a szilíciumtól és oxigéntõl többitõl jóval nehezebb, ezért az mélyebben lehet...

A konvekciós áramlások egyáltalán nem függetlenek a forgástól, mert forgó koordináta rendszerben fellépnek az inerciaerõk. És mivel az áramlás sebességével arányosak ezek az erõk, ezért nem válnak elhanyagolhatóvá még erõs áramlás esetén se.

De nem csak a felszíni áramlatokat befolyásolja a keringés illetve annak hiánya. A kötött keringés azt eredményezi, hogy a bolygó csillaghoz közeli felén eltûnnek a könnyû elemek és csak a nehezebbek maradnak meg. Ha a könnyû elemeket kilõjük, akkor a világegyetemben legtöbb az oxigénbõl a szilíciumból a kalciumból és a vasból van. Ebbõl a kalciumot és a vasat valamiért kilõtték, és maradt a szilícium és az oxigén a napsütötte felén. Ezzel szemben, ha a bolygó keringése nem lenne kötött, akkor a szilícium-oxid mélyebben helyezkedne el, és a felszínét könnyebb elemekbõl álló vegyületek borítanák.

Egy gázóriós gázból van nagyrészt, ami a hideg és meleg oldal közötti állandó konvekciós áramlás miatt a forgástól, keringéstõl független mozgásban van.

4000 fokon a felsõ rétegek valami gáznemû szilícium lehet, alatta cseppfolyós majd szilárd. Az hogy a szilárd mag kötött-e vagy nem, az passz, valszeg soha neem tudjuk meg.

És csak megjegyezném, hogy 4000 fokon, minden nagyjából kéken izzik, az hogy ez szilícium-e, az jó kérdés.

Ráadásul a "4,6 millió kilométerre kering szülõcsillagától, ami annyira közeli, hogy gravitációsan kötött" kiragadott részbõl indult ki, és magyarázott bele általános kijelentést...

Egyébként érdemes összevetni ezt a Merkúr Nap távolsággal ami ennél tízszer nagyobb, és a Merkúr keringése is kötött. Ráadásul ez a Merkúrral ellentétben egy gázóriás (és a mérte növelésével csökken a kötött keringés kialakulásához szükséges idõ). A cikk legfeljebb csak annyit sugall, hogy ennek a bolygónak esélye sem volt a nem kötött keringésre.

További bejegyzések a fórumban...