Hunter
Nem minden bolygó földszerű, ami annak látszik
Az elmúlt évben több száz naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel, melyek közül számos tűnik a Földhöz hasonlónak, két hónappal ezelőtt a Kepler-22b lett a méretét tekintve eddig felfedezett leginkább földszerű exobolygó, ami ráadásul egy Naphoz hasonló csillag lakható zónájának kellős közepén kering.
Egy új tanulmány szerint a Tejút földszerű bolygóinak összetétele sokkal változatosabb, mint azt gondoltuk. Jade C. Carter-Bond a Tucsoni Bolygótudományi Intézet kutatója munkatársaival az Astrophysical Journal Letters legutóbbi számában számolt be számítógépes szimulációik eredményéról, ami szerint egy földszerű bolygó kémiailag minden lehet, csak éppen a Földhöz hasonló nem.
A csillagoknál jelentősen eltér az alkotóelemek eloszlása. Carter-Bond tanulmánya egy korábbi kutatáson alapul, ami 61 bizonyítottan bolygókkal rendelkező csillag és 270 bolygóval nem rendelkező csillag részletes és egységes szén, oxigén, magnézium és szilícium tartalmát vizgálta. A tanulmányban két kulcsfontosságú kémiai arányt vettek figyelembe a földszerű bolygók összetételének megállapításánál, az egyik a szén oxigénhez viszonyított aránya, a másik a magnézium és a szilícium aránya. A Föld, a Mars és a Vénusz esetében egyaránt több az oxigén, mint a szén. Lehetnek azonban "szénbolygók", ahol az arány a szén javára mozdul el. Utóbbi bolygókat csontszáraz felszín jellemzi, ahol a karbidok kémiailag szétbontják a vizet, szénmonoxid és metán esőt hozva létre. Egy ilyen bolygón az élet olyan, mint egy betondzsungelben szmogriadó idején.
A magnézium és a szilícium arányát tekintve a Földön a két elem nagyjából egyensúlyban van, csupán egy kis többlet mutatkozik a szilícium javára. A jelentősen nagyobb arányú szilíciummal rendelkező bolygókon teljesen eltérőek lehetnek a földtani folyamatok, mint a lemez tektonika és a vulkanikus aktivitás, állítják a kutatók. Ennél fogva a légkör is nagyban különbözhet a Földnél megszokotthoz viszonyítva. "Több milliárd Földhöz hasonló bolygó létezhet a világegyetemben, a nagy többségük azonban teljesen különbözik belső és légköri szerkezetében. Egy Naptól kémiailag különböző környezetben (ami nagyon gyakori az univerzumban) felépülő bolygó egészen furcsa, a Földtől teljesen különböző világot eredményezhet" - vonták le a következtetést a szerzők. Mindez azt jelenti, hogy a csillagok lakható zónáiban elhelyezkedő bolygók nagy része alapjaiban összeegyeztethetetlenek az élettel?
Erre nehéz egyértelmű választ adni. Az életről szerzett eddigi ismereteink szerint valóban ezt jelenti, több kutatás szerint azonban az élet annyira sokszínű és alkalmazkodó lehet, amit el sem tudunk képzelni. Kifejlődhetett olyan önmagát sokszorosító anyag, ami otthon érzi magát ezekben a számunkra furcsa világokban, felfedezésük azonban gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi technikákkal illetve az exobolygók távolságából adódó közvetett vizsgálatok miatt. "A szénbolygókon létezhetnek szilikátokkal és oxidokkal táplálkozó lények, amik metabolizmusukhoz oxigén helyett szenet használnak" - tette hozzá Marc Kuchner, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudósa.
A kutatás mindenesetre rámutat, hogy nagyon óvatosan kell kezelni a földszerű bolygókkal kapcsolatos kijelentéseket. Egy valóságot közelítő becslésre valószínűleg még évtizedeket kell várnunk, amíg elég nagy űrtávcsövekkel rendelkezünk, amikkel teljes kémiai elemzés végezhető és talán közvetlen megfigyeléseket is elvégezhetnek a kutatók a naprendszeren kívüli bolygók geológiáját illetően.
Egy új tanulmány szerint a Tejút földszerű bolygóinak összetétele sokkal változatosabb, mint azt gondoltuk. Jade C. Carter-Bond a Tucsoni Bolygótudományi Intézet kutatója munkatársaival az Astrophysical Journal Letters legutóbbi számában számolt be számítógépes szimulációik eredményéról, ami szerint egy földszerű bolygó kémiailag minden lehet, csak éppen a Földhöz hasonló nem.
A csillagoknál jelentősen eltér az alkotóelemek eloszlása. Carter-Bond tanulmánya egy korábbi kutatáson alapul, ami 61 bizonyítottan bolygókkal rendelkező csillag és 270 bolygóval nem rendelkező csillag részletes és egységes szén, oxigén, magnézium és szilícium tartalmát vizgálta. A tanulmányban két kulcsfontosságú kémiai arányt vettek figyelembe a földszerű bolygók összetételének megállapításánál, az egyik a szén oxigénhez viszonyított aránya, a másik a magnézium és a szilícium aránya. A Föld, a Mars és a Vénusz esetében egyaránt több az oxigén, mint a szén. Lehetnek azonban "szénbolygók", ahol az arány a szén javára mozdul el. Utóbbi bolygókat csontszáraz felszín jellemzi, ahol a karbidok kémiailag szétbontják a vizet, szénmonoxid és metán esőt hozva létre. Egy ilyen bolygón az élet olyan, mint egy betondzsungelben szmogriadó idején.
A magnézium és a szilícium arányát tekintve a Földön a két elem nagyjából egyensúlyban van, csupán egy kis többlet mutatkozik a szilícium javára. A jelentősen nagyobb arányú szilíciummal rendelkező bolygókon teljesen eltérőek lehetnek a földtani folyamatok, mint a lemez tektonika és a vulkanikus aktivitás, állítják a kutatók. Ennél fogva a légkör is nagyban különbözhet a Földnél megszokotthoz viszonyítva. "Több milliárd Földhöz hasonló bolygó létezhet a világegyetemben, a nagy többségük azonban teljesen különbözik belső és légköri szerkezetében. Egy Naptól kémiailag különböző környezetben (ami nagyon gyakori az univerzumban) felépülő bolygó egészen furcsa, a Földtől teljesen különböző világot eredményezhet" - vonták le a következtetést a szerzők. Mindez azt jelenti, hogy a csillagok lakható zónáiban elhelyezkedő bolygók nagy része alapjaiban összeegyeztethetetlenek az élettel?
Erre nehéz egyértelmű választ adni. Az életről szerzett eddigi ismereteink szerint valóban ezt jelenti, több kutatás szerint azonban az élet annyira sokszínű és alkalmazkodó lehet, amit el sem tudunk képzelni. Kifejlődhetett olyan önmagát sokszorosító anyag, ami otthon érzi magát ezekben a számunkra furcsa világokban, felfedezésük azonban gyakorlatilag lehetetlen a jelenlegi technikákkal illetve az exobolygók távolságából adódó közvetett vizsgálatok miatt. "A szénbolygókon létezhetnek szilikátokkal és oxidokkal táplálkozó lények, amik metabolizmusukhoz oxigén helyett szenet használnak" - tette hozzá Marc Kuchner, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának tudósa.A kutatás mindenesetre rámutat, hogy nagyon óvatosan kell kezelni a földszerű bolygókkal kapcsolatos kijelentéseket. Egy valóságot közelítő becslésre valószínűleg még évtizedeket kell várnunk, amíg elég nagy űrtávcsövekkel rendelkezünk, amikkel teljes kémiai elemzés végezhető és talán közvetlen megfigyeléseket is elvégezhetnek a kutatók a naprendszeren kívüli bolygók geológiáját illetően.
Előkerestem. Neil F. Comins: "Mi történne a Földön, ha...?"