Hunter
Egy mikroba műve a nagy kihalás?
Körülbelül 251 millió évvel ezelőtt a Föld fajainak több mint 90 százaléka hirtelen kihalt, amivel kapcsolatban számtalan elmélet látott már napvilágot, természeti katasztrófák egész sorát citálva elő okozóként. Egy új kutatás szerint a vesztüket nem egy pusztító meteorit, vagy egy katasztrofális vulkán kitörés okozta, hanem egy egyszerű mikroba.
A késő perm végén lezajlott tömeges kihalással kapcsolatban uralkodó nézet a mai Szibéria területén lezajlott vulkánkitöréseket jelöli meg okként, ami többek között az üvegházgáz kibocsátás drámai emelkedéséhez vezetett. Ez a forgatókönyv azonban nehezen hozható össze a puszta tényekkel, vélekedik Daniel Rothman, az MIT tudósa. A perm időszak végi, Kínából származó üledékminta elemzéséből Rothman megállapította, hogy a szén szintje túl gyorsan emelkedett ahhoz, hogy azt földtani folyamatnak tudhassák be, ellenben a mikrobák képesek lennének ilyen gyorsasággal előállítani a szén összetevőket.
Amikor Rothman csoportja elemezte a Methanosarcina - a Föld mai biogén metánjának nagy részéért felelős metanogén genomját, felfedezték, hogy a mikroba körülbelül 231 millió évvel ezelőtt szerezte ezt a képességét. Az időpont közel volt a tömeges kihaláséhoz, de nem elég közel, hogy egyértelmű kapcsolatot vonhassanak.
A Methanosarcinának hatalmas nikkel mennyiségre van szüksége a metán gyors előállításához. A csapat újra megvizsgálta a mintákat és felfedezték, hogy a nikkel szintek szinte hajszálpontosan 251 millió évvel ezelőtt tetőződtek, feltehetőleg a fémekben gazdag szibériai lávának köszönhetően. Ez arra utal, hogy a Methanosarcina váltotta ki a kihalást, magyarázta Rothman az Amerikai Geofizikai Egyesület legutóbbi ülésén.
Az elmélet még nem győzte meg igazán a geológusokat, azonban sokak szerint van létjogosultsága. "Lenyűgöző az elmélet, mely szerint egy új életforma fejlődése vezet egy kihaláshoz" - vélekedett Anthony Barnovsky, a kaliforniai Berkeley Egyetem tudósa. "A mai biológiai sokszínűség pusztulása is hasonló, amit főként a mi fajaink idéznek elő"
A késő perm végén lezajlott tömeges kihalással kapcsolatban uralkodó nézet a mai Szibéria területén lezajlott vulkánkitöréseket jelöli meg okként, ami többek között az üvegházgáz kibocsátás drámai emelkedéséhez vezetett. Ez a forgatókönyv azonban nehezen hozható össze a puszta tényekkel, vélekedik Daniel Rothman, az MIT tudósa. A perm időszak végi, Kínából származó üledékminta elemzéséből Rothman megállapította, hogy a szén szintje túl gyorsan emelkedett ahhoz, hogy azt földtani folyamatnak tudhassák be, ellenben a mikrobák képesek lennének ilyen gyorsasággal előállítani a szén összetevőket.
Amikor Rothman csoportja elemezte a Methanosarcina - a Föld mai biogén metánjának nagy részéért felelős metanogén genomját, felfedezték, hogy a mikroba körülbelül 231 millió évvel ezelőtt szerezte ezt a képességét. Az időpont közel volt a tömeges kihaláséhoz, de nem elég közel, hogy egyértelmű kapcsolatot vonhassanak.
A Methanosarcinának hatalmas nikkel mennyiségre van szüksége a metán gyors előállításához. A csapat újra megvizsgálta a mintákat és felfedezték, hogy a nikkel szintek szinte hajszálpontosan 251 millió évvel ezelőtt tetőződtek, feltehetőleg a fémekben gazdag szibériai lávának köszönhetően. Ez arra utal, hogy a Methanosarcina váltotta ki a kihalást, magyarázta Rothman az Amerikai Geofizikai Egyesület legutóbbi ülésén.
Az elmélet még nem győzte meg igazán a geológusokat, azonban sokak szerint van létjogosultsága. "Lenyűgöző az elmélet, mely szerint egy új életforma fejlődése vezet egy kihaláshoz" - vélekedett Anthony Barnovsky, a kaliforniai Berkeley Egyetem tudósa. "A mai biológiai sokszínűség pusztulása is hasonló, amit főként a mi fajaink idéznek elő"