Balázs Richárd
A NASA nélkül nem megy...
Ennyit az űrcowboyokról. Az első magán finanszírozású Mars-küldetés mögött álló multi-milliárdos Dennis Tito máris a NASA ajtaján kopogtat segítségért. A fejlemény felrázhatja a magán űrrepülési ipar legidealistább álmodozóit.
"Nem tudják kizárólag egymagukban megoldani, különösen egy ilyen ambiciózus küldetést" - nyilatkozott John Lodgson, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének egykori szakértője. "Ez a valóság felismerése." Tito nonprofit küldetése, az Inspiration Mars eredetileg teljes egészében a kereskedelmi űreszközökre támaszkodott volna űrhajósainak 2018 elejére tervezett földkörüli pályára állításához. A legénység a bolygók pályáinak ritkán tapasztalható közelségét használná ki, hogy 501 nap alatt eljusson a Marsig, majd visszatérjen a Földre anélkül, hogy leszállnának a vörös bolygón.
Egy új, november 20-án közzétett architektúra tanulmány azonban egyértelművé tette, hogy a terv nem működhet a NASA SLS űrrepülési rendszere, egy nehézsúlyú hordozó rakéta nélkül, ami még fejlesztés alatt áll és a tervezet szerint 2021-re fog készen állni az emberek űrbe juttatására. Tito, az első űrturista, aki februárban hozta létre az Inspiration Mars Alapítványt, az amerikai képviselőház űr-albizottsága előtt kérte erőik egyesítését. A küldetés NASA misszióvá válna, kikerülve a magán űrrepülés kategóriájából és akár 700 millió dollárból is megvalósíthatóvá válhatna, amit az amerikai űrügynökség biztosítana, bár ez utóbbinak ellentmond a NASA állásfoglalása.
Az Inspiration Mars műszaki vezetője, Taber McCallum szerint mindent megtettek, hogy ne kelljen bevonni a NASA-t, azonban kudarcot vallottak. "Valóban kereskedelmi alapokra akartuk helyezni. Ezt próbáltuk minden erőnkkel elérni" - nyilatkozott. A gondot az a hatalmas eszköz mennyiség okozza, ami egy emberi küldetéshez szükséges. A legénységnek kell egy modul, ami életben tartja őket az utazás alatt, 501 napra elegendő élelem, sugárpajzs, valamint egy másik kapszula, ami megóvja őket az atmoszférába történő nagysebességű visszatérés viszontagságaitól. Mindezt feljuttatni az űrbe a legénységgel együtt kivitelezhetetlen a jelenlegi űreszközökkel, állapította meg a jelentés.
Ha több részre tagolják is az űrbe juttatást, az összes felszerelés feljuttatásához legalább három kilövésre lenne szükség a tervbe vett kereskedelmi űreszközökkel, még a SpaceX Falcon Heavy rakétájával is, ami az első útja előtt áll. Ehhez társulna még egy utolsó kilövés a legénységgel. Amint minden pályára áll, a moduloknak automatikus dokkolást kell végrehajtaniuk, valamint újra kell tölteni azokat hajtóanyaggal, mindezt körülbelül egy hét alatt. Ezzel szemben az SLS teherkapacitása több mint duplája a Falcon Heavy-nek és az embereket leszámítva mindent egyetlen nekirugaszkodással az űrbe juttathat. "A fizika az fizika" - mondta McCallum. "Azt hittük mindezt meg tudjuk oldani emberbaráti alapon, a kormány kihagyásával. Azon vettük észre magunkat, hogy az kell mondjuk, igen, az SLS kell a Mars eléréséhez! A NASA-nak igaza volt!"
Még az SLS alkalmazásával is igen szorosnak ígérkezik az ütemterv. A NASA rakétájának első próbarepülésére aligha kerül sor 2017-ig, és a legénységet pályára állító modul sem került még véglegesítésre, bár ezen a téren az Inspiration Mars továbbra is a kereskedelmi szektorra számít, például a SpaceX átalakított Dragon kapszulájára. A kedvező együttállás kihasználásához azonban az űrhajósoknak legkésőbb 2018. január 5-én el kell hagyniuk a földkörüli pályát.
Éppen ezért Tito bejelentett egy B-tervet, ami a Mars, a Föld és a Vénusz 2021-es együttállására alapoz, így az űrhajó a Vénusz irányába elindulva bolygószomszédunk gravitációját kihasználva lendületet vehetne, és egy vargabetűvel nekivághatna a Marsnak. A legénység 800 kilométerre közelítené meg a Vénusz felszínét és mindössze 80 nappal lenne hosszabb az utazás összidőtartama. "Így több időnk lenne a rendszer megépítésére és két bolygó mellett haladhatnánk el egy helyett" - mondta Tito, hozzátéve, hogy így a visszatérési pálya is enyhébb lehetne, csökkentve a belépési sebességet.
A későbbi dátummal a rivális orosz és kínai űrügynökségek lépéselőnybe kerülhetnek, ezért Tito a kongresszus előtt a nemzeti büszkeséggel igyekezett érvelni. Azt még nem tudni, hogy ezzel sikerül-e hatnia a törvényhozásra, Tito azonban két héten belül számít egy új törvényjavaslatra, ami a NASA és az Inspiration Mars együttműködését kezdeményezi. Mint az utóbbi évtizedekben mindig, most is a pénz lesz a döntő, miközben a kongresszus költségvetési bizottsága a teljes emberi űrrepülés megnyirbálását javasolja. "Az ügynökség hajlandó műszaki és programbéli szakértelmének megosztására az Inspiration Marssal, azonban nem tudja magát elkötelezni a költségek megosztása mellett" - olvasható a NASA állásfoglalásában.
A kockázat is komoly gátat szab. "Úgy vélem ez elképesztően kockázatos egy első SLS küldetésnek" - mondta Lodgson. "Ez olyasvalami, ami rengeteg egyeztetést igényel." Amennyiben a kongresszus elfogadja Tito ajánlatát, az segítene újra értelmet adni az USA emberi űrprogramjának. Annak ellenére, hogy a NASA-nak vannak tervei egy aszteroidára irányuló Mars-közeli küldetésre, az SLS jelenleg nem rendelkezik egyértelmű célponttal.
"Nem tudják kizárólag egymagukban megoldani, különösen egy ilyen ambiciózus küldetést" - nyilatkozott John Lodgson, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének egykori szakértője. "Ez a valóság felismerése." Tito nonprofit küldetése, az Inspiration Mars eredetileg teljes egészében a kereskedelmi űreszközökre támaszkodott volna űrhajósainak 2018 elejére tervezett földkörüli pályára állításához. A legénység a bolygók pályáinak ritkán tapasztalható közelségét használná ki, hogy 501 nap alatt eljusson a Marsig, majd visszatérjen a Földre anélkül, hogy leszállnának a vörös bolygón.
Egy új, november 20-án közzétett architektúra tanulmány azonban egyértelművé tette, hogy a terv nem működhet a NASA SLS űrrepülési rendszere, egy nehézsúlyú hordozó rakéta nélkül, ami még fejlesztés alatt áll és a tervezet szerint 2021-re fog készen állni az emberek űrbe juttatására. Tito, az első űrturista, aki februárban hozta létre az Inspiration Mars Alapítványt, az amerikai képviselőház űr-albizottsága előtt kérte erőik egyesítését. A küldetés NASA misszióvá válna, kikerülve a magán űrrepülés kategóriájából és akár 700 millió dollárból is megvalósíthatóvá válhatna, amit az amerikai űrügynökség biztosítana, bár ez utóbbinak ellentmond a NASA állásfoglalása.Az Inspiration Mars műszaki vezetője, Taber McCallum szerint mindent megtettek, hogy ne kelljen bevonni a NASA-t, azonban kudarcot vallottak. "Valóban kereskedelmi alapokra akartuk helyezni. Ezt próbáltuk minden erőnkkel elérni" - nyilatkozott. A gondot az a hatalmas eszköz mennyiség okozza, ami egy emberi küldetéshez szükséges. A legénységnek kell egy modul, ami életben tartja őket az utazás alatt, 501 napra elegendő élelem, sugárpajzs, valamint egy másik kapszula, ami megóvja őket az atmoszférába történő nagysebességű visszatérés viszontagságaitól. Mindezt feljuttatni az űrbe a legénységgel együtt kivitelezhetetlen a jelenlegi űreszközökkel, állapította meg a jelentés.
Ha több részre tagolják is az űrbe juttatást, az összes felszerelés feljuttatásához legalább három kilövésre lenne szükség a tervbe vett kereskedelmi űreszközökkel, még a SpaceX Falcon Heavy rakétájával is, ami az első útja előtt áll. Ehhez társulna még egy utolsó kilövés a legénységgel. Amint minden pályára áll, a moduloknak automatikus dokkolást kell végrehajtaniuk, valamint újra kell tölteni azokat hajtóanyaggal, mindezt körülbelül egy hét alatt. Ezzel szemben az SLS teherkapacitása több mint duplája a Falcon Heavy-nek és az embereket leszámítva mindent egyetlen nekirugaszkodással az űrbe juttathat. "A fizika az fizika" - mondta McCallum. "Azt hittük mindezt meg tudjuk oldani emberbaráti alapon, a kormány kihagyásával. Azon vettük észre magunkat, hogy az kell mondjuk, igen, az SLS kell a Mars eléréséhez! A NASA-nak igaza volt!"
Még az SLS alkalmazásával is igen szorosnak ígérkezik az ütemterv. A NASA rakétájának első próbarepülésére aligha kerül sor 2017-ig, és a legénységet pályára állító modul sem került még véglegesítésre, bár ezen a téren az Inspiration Mars továbbra is a kereskedelmi szektorra számít, például a SpaceX átalakított Dragon kapszulájára. A kedvező együttállás kihasználásához azonban az űrhajósoknak legkésőbb 2018. január 5-én el kell hagyniuk a földkörüli pályát.
Éppen ezért Tito bejelentett egy B-tervet, ami a Mars, a Föld és a Vénusz 2021-es együttállására alapoz, így az űrhajó a Vénusz irányába elindulva bolygószomszédunk gravitációját kihasználva lendületet vehetne, és egy vargabetűvel nekivághatna a Marsnak. A legénység 800 kilométerre közelítené meg a Vénusz felszínét és mindössze 80 nappal lenne hosszabb az utazás összidőtartama. "Így több időnk lenne a rendszer megépítésére és két bolygó mellett haladhatnánk el egy helyett" - mondta Tito, hozzátéve, hogy így a visszatérési pálya is enyhébb lehetne, csökkentve a belépési sebességet.A későbbi dátummal a rivális orosz és kínai űrügynökségek lépéselőnybe kerülhetnek, ezért Tito a kongresszus előtt a nemzeti büszkeséggel igyekezett érvelni. Azt még nem tudni, hogy ezzel sikerül-e hatnia a törvényhozásra, Tito azonban két héten belül számít egy új törvényjavaslatra, ami a NASA és az Inspiration Mars együttműködését kezdeményezi. Mint az utóbbi évtizedekben mindig, most is a pénz lesz a döntő, miközben a kongresszus költségvetési bizottsága a teljes emberi űrrepülés megnyirbálását javasolja. "Az ügynökség hajlandó műszaki és programbéli szakértelmének megosztására az Inspiration Marssal, azonban nem tudja magát elkötelezni a költségek megosztása mellett" - olvasható a NASA állásfoglalásában.
A kockázat is komoly gátat szab. "Úgy vélem ez elképesztően kockázatos egy első SLS küldetésnek" - mondta Lodgson. "Ez olyasvalami, ami rengeteg egyeztetést igényel." Amennyiben a kongresszus elfogadja Tito ajánlatát, az segítene újra értelmet adni az USA emberi űrprogramjának. Annak ellenére, hogy a NASA-nak vannak tervei egy aszteroidára irányuló Mars-közeli küldetésre, az SLS jelenleg nem rendelkezik egyértelmű célponttal.