Ötvös Tibor
Európai gyökerekkel bír minden kutya
A University of California professzora, Robert Wayne DNS-kutatásaira hivatkozva állítja legújabb tanulmányában, hogy az ember legjobb barátja nem Kelet-Ázsiából, hanem Európából származik.
Megdőlni látszik egy több évtizedes, eddig tényként kezelt kijelentés a kutyákkal kapcsolatban. A mai napig ugyanis azt állította a legtöbb kutató, professzor vagy a témában jártas szakember, hogy az ember legjobb barátja Kelet-Ázsiából származik. Ma azonban Robert Wayne, a University of California professzora egy új elmélettel állt elő, melyet rögtön több DNS-vizsgálattal is alátámasztott.
A tanulmány állítása szerint a farkasokat európai vadászó és gyűjtögető elődeink "háziasították", nagyjából 32 ezer évvel ezelőtt. Ezzel egyébként rögtön ellentmondanak azzal a korábbi hittel, hogy a farkasokat a háziállatok vonzották volna be a falvakba. Eme teória alátámasztásának érdekében DNS-vizsgálatokat is készítettek és összesen 18 prehisztorikus (farkas és kutya vegyesen), illetve 130 modern állat örökítőanyagát kutatták, melyek Eurázsia, Argentína és az Egyesült Államok területeiről lettek összegyűjtve.
A vizsgálatok során a minták közös elemeit és különbségeit összehasonlítva a kutatók kiderítették, hogy ezek a szekvenciák kapcsolódnak egymáshoz. A mai modern kutyák négy külön csoportra oszthatók, melyek mindegyike európai gyökerekkel rendelkezik. A legidősebb pontos korát nem ismerni, de a szakemberek szerint 19-32 ezer évvel ezelőtt bukkant fel az ember mellett.
Mindenesetre a friss elmélettel kapcsolatban máris akadnak kétkedők és nem tartják elegendőnek a megjelentetett bizonyítékokat. Az Egyesült Királyságban található University of Victoria professzora, Susan Crockford elmondása szerint "a genetika nem elég ahhoz, hogy képet kaphassunk a teljes sztoriról. Nem lehet elmenni szó nélkül a fosszíliák alakja és az akkori környezet teljes felderítése mellett sem, ezek figyelembevétele nélkül nem lehet semmit biztosan kijelenteni." Wayne szintén elismeri, hogy "egy kutya 21 ezer génnel bír a teljes génállományát tekintve és nem lehet kiragadni egy-egy részét, hiszen valószínűleg mindegyik más és más történetet mesélne el a kutatóknak, éppen ezért a közeljövőben még lehet hallani majd erről a témáról."
Megdőlni látszik egy több évtizedes, eddig tényként kezelt kijelentés a kutyákkal kapcsolatban. A mai napig ugyanis azt állította a legtöbb kutató, professzor vagy a témában jártas szakember, hogy az ember legjobb barátja Kelet-Ázsiából származik. Ma azonban Robert Wayne, a University of California professzora egy új elmélettel állt elő, melyet rögtön több DNS-vizsgálattal is alátámasztott.
A tanulmány állítása szerint a farkasokat európai vadászó és gyűjtögető elődeink "háziasították", nagyjából 32 ezer évvel ezelőtt. Ezzel egyébként rögtön ellentmondanak azzal a korábbi hittel, hogy a farkasokat a háziállatok vonzották volna be a falvakba. Eme teória alátámasztásának érdekében DNS-vizsgálatokat is készítettek és összesen 18 prehisztorikus (farkas és kutya vegyesen), illetve 130 modern állat örökítőanyagát kutatták, melyek Eurázsia, Argentína és az Egyesült Államok területeiről lettek összegyűjtve.A vizsgálatok során a minták közös elemeit és különbségeit összehasonlítva a kutatók kiderítették, hogy ezek a szekvenciák kapcsolódnak egymáshoz. A mai modern kutyák négy külön csoportra oszthatók, melyek mindegyike európai gyökerekkel rendelkezik. A legidősebb pontos korát nem ismerni, de a szakemberek szerint 19-32 ezer évvel ezelőtt bukkant fel az ember mellett.
Mindenesetre a friss elmélettel kapcsolatban máris akadnak kétkedők és nem tartják elegendőnek a megjelentetett bizonyítékokat. Az Egyesült Királyságban található University of Victoria professzora, Susan Crockford elmondása szerint "a genetika nem elég ahhoz, hogy képet kaphassunk a teljes sztoriról. Nem lehet elmenni szó nélkül a fosszíliák alakja és az akkori környezet teljes felderítése mellett sem, ezek figyelembevétele nélkül nem lehet semmit biztosan kijelenteni." Wayne szintén elismeri, hogy "egy kutya 21 ezer génnel bír a teljes génállományát tekintve és nem lehet kiragadni egy-egy részét, hiszen valószínűleg mindegyik más és más történetet mesélne el a kutatóknak, éppen ezért a közeljövőben még lehet hallani majd erről a témáról."