9
  • jackoneill90
    #9
    nemcsak ez a kettő volt rájuk jellemző...
  • jackoneill90
    #8
    én múltkor láttam hogy fajmegmentés céljából tenyésztettek rókákat, de egynéhány generáció után már kutyajegyeket kezdett viselni. közeledett az emberhez megszelidült,háziasodott .
  • Nonix
    #7
    Egyszeru. Kb ugy mint egy magyar ember.
  • ProgServ
    #6
    Hmm ez érdekes!
    Ha minden kontinensről minden kisebbséget 1 helyre zárnának, akkor hogy nézne ki a közös ős?
  • Vol Jin
    #5
    Fajtanemesítéssel váltak külön. Részben emberi, részben természeti szelekcióval lettek ilyen változatosak. Az ember elég sok helyen él, és ruházattal alkalmazkodik. A kutyája meg hosszabb, rövidebb szőrzettel. Más tulajdonságok előnyösek egy vadász mellé, mások egy állattenyésztőnek.

    Ha viszont egy tucatnyi fajta kutyát egy közösségbe raksz, és hagyod egymás között szaporodni, a nemesítések tulajdonságai elvesznek, és az utódaik pár generáció után hasonlítani fognak a közös ősre. Lásd például a dingót. Ausztrália elvadult kóborkutyáit.
  • ProgServ
    #4
    Elég sötét vagyok a biológiához, informatikus lévén, de ez hogy alakult így?
    A farkasoknak pár fajtájuk van csak.
    Hogy lett ezekből agár, meg tacskó, meg pitbull?
    Született egy vagy több génhibás farkas és azokat szaporították tovább?
  • kvp
    #3
    Tekintve, hogy a regeszek talaltak kutyacsontokat az emberek sirjai mellett meg a letelepedett foldmuvelo korszak elottrol, ezert eddig is egyertelmu volt hogy a kutya hosszabb ideje elt az emberrel mint a tobbi haziallat. Ahol ez nem terjedt el, ott megettek oket (pl. azsiaban), tehat a szemetes godorben voltak a tobbi maradekkal egyutt, mig ahol az ember tarsa volt, ott a temetoben kell keresni oket. A sirok foldrajzi elhelyezkedese alapjan latszik, hogy valamikor a legutobbi nagy jegkorszak idejen, europaban kezdodott az egesz. A genetika ezt max. megerositeni tudja, de a leletek nem fognak tole megvaltozni.
  • wraithLord
    #2
    A genetika pontosan elég ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a sztoriról. Csak az egész genomot le kell szekvenálni valamilyen szempont alapján (pl. SNP-k). És persze nem árt leszekvenálni a vélt, lehetséges, tényleges egyenes ági leszármazottakat sem ugyanilyen szempontok szerint, majd azokkal összevetni.
    Már elég sokszor bizonyított, és nagyon jól megerősíti a többi, ezzel foglalkozó tudományterület eredményeit.
  • errorista
    #1
    ,,Mindenesetre a friss elméletet máris akadnak akik cáfolják és nem tartják elegendőnek a megjelentetett bizonyítékokat. "

    a cáfol szó egész véletlenül nem azt jelenti, hogy nem hiszi el.