Európai gyökerekkel bír minden kutya

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

jackoneill90
#9
nemcsak ez a kettõ volt rájuk jellemzõ...

http://muszaly.hu A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.

jackoneill90
#8
én múltkor láttam hogy fajmegmentés céljából tenyésztettek rókákat, de egynéhány generáció után már kutyajegyeket kezdett viselni. közeledett az emberhez megszelidült,háziasodott .

http://muszaly.hu A szingularitás fel fog robbanni. Akármit is jelent.

#7
Egyszeru. Kb ugy mint egy magyar ember.
#6
Hmm ez érdekes!
Ha minden kontinensrõl minden kisebbséget 1 helyre zárnának, akkor hogy nézne ki a közös õs?
#5
Fajtanemesítéssel váltak külön. Részben emberi, részben természeti szelekcióval lettek ilyen változatosak. Az ember elég sok helyen él, és ruházattal alkalmazkodik. A kutyája meg hosszabb, rövidebb szõrzettel. Más tulajdonságok elõnyösek egy vadász mellé, mások egy állattenyésztõnek.

Ha viszont egy tucatnyi fajta kutyát egy közösségbe raksz, és hagyod egymás között szaporodni, a nemesítések tulajdonságai elvesznek, és az utódaik pár generáció után hasonlítani fognak a közös õsre. Lásd például a dingót. Ausztrália elvadult kóborkutyáit.
#4
Elég sötét vagyok a biológiához, informatikus lévén, de ez hogy alakult így?
A farkasoknak pár fajtájuk van csak.
Hogy lett ezekbõl agár, meg tacskó, meg pitbull?
Született egy vagy több génhibás farkas és azokat szaporították tovább?
#3
Tekintve, hogy a regeszek talaltak kutyacsontokat az emberek sirjai mellett meg a letelepedett foldmuvelo korszak elottrol, ezert eddig is egyertelmu volt hogy a kutya hosszabb ideje elt az emberrel mint a tobbi haziallat. Ahol ez nem terjedt el, ott megettek oket (pl. azsiaban), tehat a szemetes godorben voltak a tobbi maradekkal egyutt, mig ahol az ember tarsa volt, ott a temetoben kell keresni oket. A sirok foldrajzi elhelyezkedese alapjan latszik, hogy valamikor a legutobbi nagy jegkorszak idejen, europaban kezdodott az egesz. A genetika ezt max. megerositeni tudja, de a leletek nem fognak tole megvaltozni.
wraithLord
#2
A genetika pontosan elég ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk a sztoriról. Csak az egész genomot le kell szekvenálni valamilyen szempont alapján (pl. SNP-k). És persze nem árt leszekvenálni a vélt, lehetséges, tényleges egyenes ági leszármazottakat sem ugyanilyen szempontok szerint, majd azokkal összevetni.
Már elég sokszor bizonyított, és nagyon jól megerõsíti a többi, ezzel foglalkozó tudományterület eredményeit.
#1
,,Mindenesetre a friss elméletet máris akadnak akik cáfolják és nem tartják elegendõnek a megjelentetett bizonyítékokat. "

a cáfol szó egész véletlenül nem azt jelenti, hogy nem hiszi el.

Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz