Ötvös Tibor
Végre megoldódott a Jeti rejtélye?
A kriptozoológia egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg Bryan Sykes, az Oxford Egyetem genetikus kutatója, aki állítása szerint azonosította a Jeti eredeti kilétét.
A havasi ember néven is ismert lény a Himalájában él, legalábbis azok szerint, akik hisznek a létezésében. A tudományos világ legtöbb szereplője ugyanis a mai napig legendának tartja az egyébként ott élők előtt állítólag több alkalommal is megjelent, illetve a környéken időnként nyomokat hagyó teremtményt. Pedig már évszázadokkal ezelőtt készültek feljegyzések a lényről, elsőnek például Nagy Sándor indult a felkutatására, mikor az Indus-völgyben átkelt seregével.
Legutóbb pedig Sir Edmund Hillary, a méltán elismert hegymászó találkozott a Jetivel az '50-es években: a lény igazából csak állt felette, majd elsétált. A havasi ember ugyanis két lábon jár és teljes testfelületét szőr borítja. Utóbbi pontnál már megoszlanak a további részletek, mivel egyesek szerint hófehér, mások szerint viszont barnás a bundája. Mindenesetre most minden vitának vége szakadhat, hiszen Sykes elmondása szerint végre rájött, mi is az a Jeti.
A genetikus tudós két DNS-mintával tudja igazolni elméletét. Az egyik egy 40 évvel ezelőtt Indiában lelőtt, mai napig nem azonosított lényből származott, a másik pedig a Himalájától keletre fekvő Bhután bambuszerdeiben, 10 évvel ezelőtt talált minta. Utóbbit egy francia hegymászó szerezte meg egy vadásztól, aki egy emberszerű, ugyanakkor a medvére is hasonlító lényt szedett le és hajlandó volt egy darab szőrt adni a zsákmányából.
Sykes elkezdte összehasonlítani a kapott mintákat a valaha élt állatok DNS-ével és igen meglepő eredményre jutott. Azt már korábban is lehetett olvasni, hogy a Jeti egy ritka medve-faj képviselője is lehet, ám ilyen eredményre senki nem gondolt. Skyes kutatásai végül egy elméletileg már 40 ezer éve kihalt és Norvégiában honos jegesmedve-fajra terelték a figyelmet. A minták végül 100 százalékos egyezést mutattak, ami több mint meggyőző. Ennek ellenére Skyes szerint további kutatásokra van szükség, hiszen felelős tudósként egyetlen minta alapján nem jelentheti ki, hogy "egy ősi jegesmedve-faj tagja sétálgat a Himalájában".
A szakma mindenesetre nagyon jól fogadta a kutatást és örülnek is, hiszen végre valaki olyan, genetikai vizsgálatokkal alátámasztott eredményt tud felmutatni, melyben nem természetfeletti lényként ábrázolják a Jetit, hanem szimplán csak összetévesztették a szemtanúk egy medvével.
A havasi ember néven is ismert lény a Himalájában él, legalábbis azok szerint, akik hisznek a létezésében. A tudományos világ legtöbb szereplője ugyanis a mai napig legendának tartja az egyébként ott élők előtt állítólag több alkalommal is megjelent, illetve a környéken időnként nyomokat hagyó teremtményt. Pedig már évszázadokkal ezelőtt készültek feljegyzések a lényről, elsőnek például Nagy Sándor indult a felkutatására, mikor az Indus-völgyben átkelt seregével.
Legutóbb pedig Sir Edmund Hillary, a méltán elismert hegymászó találkozott a Jetivel az '50-es években: a lény igazából csak állt felette, majd elsétált. A havasi ember ugyanis két lábon jár és teljes testfelületét szőr borítja. Utóbbi pontnál már megoszlanak a további részletek, mivel egyesek szerint hófehér, mások szerint viszont barnás a bundája. Mindenesetre most minden vitának vége szakadhat, hiszen Sykes elmondása szerint végre rájött, mi is az a Jeti.
A genetikus tudós két DNS-mintával tudja igazolni elméletét. Az egyik egy 40 évvel ezelőtt Indiában lelőtt, mai napig nem azonosított lényből származott, a másik pedig a Himalájától keletre fekvő Bhután bambuszerdeiben, 10 évvel ezelőtt talált minta. Utóbbit egy francia hegymászó szerezte meg egy vadásztól, aki egy emberszerű, ugyanakkor a medvére is hasonlító lényt szedett le és hajlandó volt egy darab szőrt adni a zsákmányából.
Sykes elkezdte összehasonlítani a kapott mintákat a valaha élt állatok DNS-ével és igen meglepő eredményre jutott. Azt már korábban is lehetett olvasni, hogy a Jeti egy ritka medve-faj képviselője is lehet, ám ilyen eredményre senki nem gondolt. Skyes kutatásai végül egy elméletileg már 40 ezer éve kihalt és Norvégiában honos jegesmedve-fajra terelték a figyelmet. A minták végül 100 százalékos egyezést mutattak, ami több mint meggyőző. Ennek ellenére Skyes szerint további kutatásokra van szükség, hiszen felelős tudósként egyetlen minta alapján nem jelentheti ki, hogy "egy ősi jegesmedve-faj tagja sétálgat a Himalájában".
A szakma mindenesetre nagyon jól fogadta a kutatást és örülnek is, hiszen végre valaki olyan, genetikai vizsgálatokkal alátámasztott eredményt tud felmutatni, melyben nem természetfeletti lényként ábrázolják a Jetit, hanem szimplán csak összetévesztették a szemtanúk egy medvével.