MTI

Megelevenedik a mohácsi csata

A számítógépes játékok a kezdetektől megosztják a közvéleményt. Vannak, akik a szenvedély elburjánzásától féltik a játékba belefeledkező szeretteiket, mások viszont éppen a személyiség kiterjesztésének lehetőségét látják benne. Így van ez az egyik legnépszerűbb műfajjal, a stratégiai játékkal is, pedig értő módon alkalmazva történelmünk megismerésének, különleges megélésének is eszköze lehet.

Október közepén indította útjára "Ahogy volt - úgy volt?" címmel tízalkalmas, ingyenes előadássorozatát a Magyar Nemzeti Múzeum eMeNeM Szabadegyeteme. Ezeken a programokon a szigorúan vett történeti és régészeti témák mellett elismert szakemberek segítségével a témakörhöz kapcsolódó más tudományterületek új eredményeit is megismerhetik az érdeklődők. "Informatika a hadtörténet-kutatásban - Játszd újra a mohácsi csatát!" című előadásában Baltavári Tamás történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy fontos történelmi kérdések megválaszolásában is megvan a helyük a hozzáértő módon alkalmazott számítógépes játékoknak.

Az előadó a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóival karöltve - az egyetem gépparkját használva - mintegy öt éve foglalkozik történelmi csaták rekonstrukciójával a Total War játékszoftverre támaszkodva. Elkészítették már az 1809-es győri és az időszámításunk előtt 216-os cannae-i csata rekonstrukcióját, legutóbbi vállalkozásuk pedig az 1526-os mohácsi ütközet modellezése volt. Kutatásuk célja megtalálni a magyar történelem animációs megoldásait, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek révén ezek az animációk kiváló minőségű szemléltető anyagokként beépülhetnek a történelemoktatásba.

Eredeti források és szakirodalom felhasználásával komplett csapat dolgozott azon, hogy a mohácsi csata megelevenedjék a képernyőn. Hajnal Ödön és Magyar Zoltán grafikusok, valamint az egyetem hallgatóinak segítségével rekonstruálták a csatateret, modellezték a környezeti tényezőket, az időjárást, a talajt, a növényzetet és a vízrajzot, a településeket, az utakat, a páncélokat, de még a seregek harcrendjét, az egységek fizikai tulajdonságait, pszichológiai állóképességét is.


"A számítógépes játékok világában megjelentek a társadalmilag fontos játéktípusok - szögezte le előadásában Baltavári Tamás. Tapasztalatai szerint ezeknek a játékoknak egyre fontosabb szerep jut az oktatás területén éppúgy, mint egyéb, társadalmi igényeket kielégíteni hivatott szimulációs rendszerek megalkotásakor. Az általuk használt Total War program többek között arra nyújt lehetőséget, hogy a játékosok egy bizonyos informatikai jártasság birtokában egyes paramétereket a maguk elképzelései szerint alakítsanak át. Ezt a lehetőséget ragadták meg a magyar történelem képi világának megelevenítése érdekében.

(Természetesen ez a szabadegyetemi előadás sem volt mentes a "bemutató effektustól": a prezentációs technológiának eleinte nemigen akaródzott vizuális és hanginformációkkal alátámasztani a mondottakat, a végére viszont magára talált a technika, és már zenével együtt vált élvezhető a mohácsi videó.) Baltavári Tamásék nem tekintik magukat úttörőnek - még Magyarországon sem - ennek az interdiszciplináris területnek a művelésében. Az előadó fontosnak tartotta megemlíteni Domokos György nevét: ő készítette el az egri vár háromdimenziós modelljét. És a modellezéshez szükséges mérések eredményeként kiderült, hogy a vár falai jóval magasabbak voltak, mint azt korábban gondolták.

Az előadás talán legérdekesebb része a játékban rejlő rekonstrukciós lehetőségek bemutatása volt. Itt a számítógépes játékoknak az az előnye hasznosul, hogy bizonyos fázisokban az állás elmenthető, és az adott állást visszatöltve a szoftverbe valamennyi, az esetleges megoldás irányába vezető út egyenként végigjárható. A csatatérre küldött valamennyi üzenet összefüggő kommunikációs mátrixot alkot, és egyenként megvizsgálható, hogy bármelyik információáramlási hiba milyen következménnyel járna. Vagyis a modell végigfuttatása számos, egymástól eltérő végeredményt képes előállítani. Így létezhet olyan információáramlási modell is, amelyben a magyar sereg győzedelmeskedhetett volna a mohácsi csatamezőn.

A projekt távlati célja egyfajta aktív virtuális történelematlasz létrehozása, amelyben valamilyen módon szimulálni lehet a teljes magyar történelmet. Minden fontos történelmi esemény felvillan benne, módosítja is a játékot. Az alkotók kifejezett szándéka az ilyen, "mi lett volna, ha?" típusú szituációk végigjátszása. "Eközben pedig merjük azt képzelni, hogy részesei vagyunk az eseményeknek, és magunk is alakíthatjuk azok menetét. A számítógépes játék olyan attitűdöt kölcsönözhet a diákoknak, amely nem csupán a történelmi ismeretek elsajátításában segít, hanem egyéni jövőjük alakításában is hasznosulhat" - hangsúlyozta Baltavári Tamás.

Mindezzel együtt a tervek szerint olyan megoldás, olyan saját játék lesz a végeredmény, amelyben az adott diák csak akkor tudja "végigjátszani a történelmet", ha menet közben a történelmileg helyes úton jár, és közben nem próbál meghódítani például mindenféle szomszédos államokat. Egyéves megfeszített munkával elképzelhetőnek tartják egy tízrészes magyar hadtörténeti sorozat megalkotását. Ezekben a klasszikus oktatófilmek adta keretek között mintegy élő illusztrációként jelennének meg a megfelelő helyekre beszúrva az egyes csaták animációs rekonstrukciói.

Ha bizonyítani nem is lehet e technológia révén valamilyen múltbeli eseményt, megkérdőjelezni igenis lehet egyes részleteket: vajon történhetett-e minden úgy, ahogy arról az írásos források beszámolnak. Erre példa Baltavári Tamásék egyik korábbi munkája is: a cannae-i csata rekonstruálásánál a terepviszonyok cáfolták meg egy széles körben elterjedt nézetet a punok bekerítő hadműveletének sikerességéről. Moháccsal kapcsolatban is nagyon mélyen él a köztudatban az a téves(nek gondolt) álláspont - például Ady Endre révén: Nekünk Mohács kell -, amely a magyar nemesség puhányságában vélte megtalálni több történelmi sorsfordulónk okát.

"Olyan prekoncepciók élnek az emberekben, amelyeket szeretnék eloszlatni. Sokak fejében a mohácsi ütközet vállalhatatlan katasztrófaként él, ahol a magyar hadsereg szereplése borzalmas volt" - vázolta egy korábbi nyilatkozatában a projekt oktatáson túli céljait Baltavári Tamás. "Ez nem igaz, ahhoz képest, hogy veszítettünk, nagyon jól szerepeltünk ebben az ütközetben, mindent kihoztunk magunkból, csak az ellenfél jobban szervezett és számosabb volt, ráadásul technikailag is kicsit fejlettebb. Történelmi tény, hogy Mohácsnál a magyar nehézlovasság már a szultán közelében kaszabolta a törököt, amikor elfogyott a lendülete. A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciójából az is kiderül, ha győzelemre nem is volt sok esély, szégyenletesnek semmiképpen sem nevezhető a vereség" - tekintettel a szultáni sereg háromszoros túlerejére.

Természetesen mint minden újszerű megközelítés, történelemrekonstrukciós eszközként a számítógépes játék sem vált ki osztatlan lelkesedést a történészek valamennyi szakmai körében. Az előadás hallgatóságában ülő egyik szakember meg is jegyezte, hogy a rekonstrukciók során nagyobb tisztelettel kellene lenni a történelmi források iránt. Egy rekonstrukció sohasem lehet tökéletes - hangzott a válasz -, a számítógépes megoldás legfőbb erénye más megközelítésekkel szemben, hogy aprólékos részletek helyett képes folyamatukban láttatni a régmúlt eseményeit.

Saját honlap híján a kutatások eredményeinek fóruma a világ legnagyobb videomegosztó oldala, a YouTube: az érdeklődők ott tekinthetik meg a mohácsi videót éppúgy, mint az alkotók további, animációs filmmé konvertált, számítógépes játékon alapuló csatarekonstrukcióit. És Moháccsal kapcsolatban még ott is meg kell vívniuk a maguk harcát. Az oldalon ugyanis The Battle of Mohács címen már található egy nagy nézettségű animációs film, amely fittyet hány mindenféle történelmi tényre, és alpesi környezetben ütközteti meg egymással a csata résztvevőit. A történelmi hűség kedvéért: a magyar kutatók által készített változat "the" nélkül található meg a YouTube-on.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Geralt Fisher #24
    "ha győzelemre nem is volt sok esély, szégyenletesnek semmiképpen sem nevezhető a vereség" - tekintettel a szultáni sereg háromszoros túlerejére."

    A háromszoros túlerő nem egyenlő azzal, hogy a győzelemre nincs esély. Ez csak egy hit, egy negatív hit, egy kétely. De ha ez egy törvény lenne, akkor a pozsonyi csata és az egri vár ostroma is másképp alakult volna...
  • Geralt Fisher #23
    A számítógépes megoldás legfőbb erénye az, hogy a korabeli felállás és viszonyok szimulálása szerint újraharcolhatod a csatát, és megtalálva a helyes stratégiát, a megoldást, győzhetsz. Mohács a számítógépen sohasem befejezett és megváltoztathatatlan. A virtuális térben bármi lehetséges, a múlt (a predesztináció) megváltoztatása is.
  • Geralt Fisher #22
    Az egri vár első ostromát szeretném látni...
  • Herkulles #21
    Jó írás. Mondjuk, ezen a fórumon nem fogjuk megoldani a dolgokat, remélhetőleg idővel ha helyrerázódik az ország, felzárkózunk a nyugathoz, lesz idő és igény kijavítani a történelem könyvet hitelesen. Youtube kommenteket elolvasva okosodtam megint…
  • Merces #20
    Nemhiszem hogy történész urak özönlenék el ezt a fórumot.Ami a történetirást illeti mindig is az egyik legszubjektivebb tudomány volt szándéktol és hozzáértéstöl függetlenül.
    De az ilyen multjában él a nemzet süketeléssel tele van a hócipőm, ideje lenne végre a jövővel foglalkozni ahelyet hogy bolsevikozunk meg szélsőjobbozunk ,meg árpádsávozunk le föl.Kedves uram ha már lehetősége adódott a tömegkommunikációval foglalkozni inkább olyan embereket igyekezzen bemutatni akik hiteles alternativákat próbálnak nyujtani jövő generációi számára.
  • Soto #19
    Ha valaki e-mailben akarna válaszolni a 18.számon szereplő írásomra, a címem: Sótonyi József, [email protected]
  • Soto #18
    Tisztelt Történész urak!

    Erősen kétséges, hogy a híres mohácsi csata így zajlott. Miért? Azért, mert a Magyar Tudományos Akadémia szellemiségét uraló, ősbolsevista hagyományokra építkező magyar történetírás hiteltelen, a józan észnek ellentmodó, amit az alábbiakkal támasztok alá.

    1. A bukásában is felemelő 1848-as szabadságharcunkat követően a Magyar Tudományos Akadémia szellemi, erkölcsi irányítását a Habsburgok vették át. A cél az volt, hogy a hódítók megtörjék a leigázott közösség (nemzet) identitását, erkölcsi tartását. A magukat nemzetinek nevező, de valójában az úgynevezett "felszabadulást" követő totalitárius rendszer bolsevik diktatúráját vazallusként szolgáló marxista történészek ugyanezt a nemzeti indentitást szétverő ideológiát sújkolták a felnővekvő generációba.
    "Merjünk kicsik lenni!"- mondják a jelen korunk pszeudoliberális korifeusai.

    A Magyar Tudományos Akadémia működését jelenleg is ősbolsevsták, a kommunista erkölcsi örökség hívei uralják.

    2. Az 1948-as szabadságharcunk előtt az egész civilizált világ tisztelgett, ugyanis a Habsburg uralom alatt, önálló haderő hiányában, a hazafiasságtól vezérelt magyar társadadalom a semmiből teremtett elő egy csodálatos honvédséget. A néhány hónap alatt kiképzett, gyengén felszerelt honvédség pozdorjává verte az akkori Európa legerősebb reguláris hadseregét, méghozzá annyira, hogy a magyar királynak nevezett Ferenc Jóska Habsburg császár kénytelen volt térdre rogyva, kézcsók közepette segítséget kérni Miklós cártól.
    A világtörténelemben példátlanul sikeres katonai teljesítmény vezéralakja Görgei tábornok volt, akit a kommunista történetírás árulónak kiáltott ki.

    2. A magyar történészek szerint kataszrofális vereséggel zárult a muhi csata, miközben a mongol történelemkönyvekben vesztes csataként tartják számon az 1241-es muhi ütközetet.

    3. Elolvastam a most 13 éves kislányom történelemkönyét. Óriási élmény! Ha rajtam múlna elküldeném a tankönyv íróját kukoricát kapálni, ahol megismerkedhet az arisztotelészi logika alapszabályaival, ahol nem tud kárt okozni a felnövekvő generáció szellemi fejlődésében. A szakmai bravúrnak nem éppen tekinthető tankönyv szerint a magyarok fejvesztetten menekültek az őshazából, mert a besenyők tönkre vertek bennünket. Árpád tehát 895-ben vonult be a hozzávetőlegesen fél milliő főt számláló, megtépázott magyarsággal. A tankönyv következő oldalai pedig a következőkről tájékoztatják a gyerekeket:

    A besenyők elől menekülő honfoglaló magyarság:
    - délen megsemmisítő vereséget mért az egyesített bolgár-bizánci haderőre,
    - északon ronggyá verte a Szvatopluk által vezetett szlávokat,
    - 897-ben úgynevezett kalandozó hadjáratokat vezetett nyugatra, amelynek keretében a brentai csatában szétverte Berengár király elbizakodott hadait és Itáliát a magyarok adófizetőjévé tette,
    - az itáliai hadjáratból visszafelé jövet pedig csak úgy mellékesen elfoglalták a Dunántúlt a frankoktól.

    No és kik művelték mindezt? A két éves csecsemők? Ugyanis a történészeink szerint a besenyők tönkreverték az egész magyar hadsereget, kiírtották a magyarság felét. Honnan lett mindössze két év leforgása alatt ütőképes haderőnk? Hogyan tudott a szétvert magyarság 3000 kilóméteren át menekülni ökrös szekerekkel, öregekkel, nőkkel, gyerekekkel a jól képzett besenyő lovas hadsereg elől? Vagy egyébként a besenyők Krisztus köntösébe bújt jótékony szamaritánusok voltak? Miért hagytak bennünket elmenekülni a javainkkal együtt? A kijevi fejedelemség és a többi katonai hatalom a 3000 kilóméteres úton miért hagyott bennünket csak úgy átvonulni? Árpád magyarjai talán befizettek egy IBUSZ útra?

    Mindezek után az úgynevezett civilizált Nyugat teljes hadereje támadást indított ellenünk, mondván vissza kell zavarni a barbár magyarokat a keleti pusztákra. 907-ben, a híres pozsonyi csatában, amit még Árpád vezetett, a magyarok nem egyszerűen győztek, hanem olyan megsemmisítő vereséget mértek a pöffeszkedő Nyugat egyesített haderejére, hogy azt követően 500 évig, hódító szándékkal nem tette be idegen katona a lábát magyar területre.

    Ezek szerint a magyar történészek teljesen hülyének nézik a gyerekeinket, elképesztően logikátlan, megalapozatlan baromságokkal, dezinformációval traktálnak bennünket. Ami például a honfoglalást illeti, a valóság az, hogy nem tudjuk, miképp történt. Egyet azonban biztosan tudunk: úgy nem, ahogy a marxista történészek mondják, mert az egyrészt semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támasztható alá, másrészt ellentmond a józan észnek. Szerencsére vannak történészeink, például a nagyszerű László Gyula, aki nem osztja az MTA marxista tradíciókra építkező "tudományos" álláspontját. László Gyula professzor úr sajnos már nem él. Jó ideje a tömmegkommunikáció területém működöm, mostanában a VIASAT egyik tulajdonosaként. Néhány éve forgattunk professzor úrral egy filmet, amit sajnos nem tudtunk befejezni, mert időközben meghalt a jó öreg tudósunk.

    Tisztelettel,

    Sótonyi József

  • FL Zoli #17
    CSak nekem rémlik az, hogy a anno törikönyvben azt írták, hogy ott bukott el a csata, hogy a nehézlovasságot, meg a sereg nagyját szétágyúzták a törökök? Itt nem láttam ágyúkat
  • Herkulles #16
    Távol álljon tőlem, hogy negatívan hozzászóljak a kezdeményezéshez, mert biztos sokat dolgoztak vele, ötlet sem rossz, csak így tovább! Valamikor az m1-en is volt erről egy anyag, és ott a hozzá nem értő riporter ájuldozott, hogy ez mekkora project. Most itt mit is látunk a videón? Aki már játszott stratégiai játékkal, vagy esetünkben a total warral, akkor és egy kicsit is jártas az informatikában & haditudományban az csak mosolyog a látottakon. Mit látunk? Ugyan azt amit eddig. Sima terepen 2 ellenfél összecsap, íjászok, lövészek elől, gyalogság, lovasság elől, tűzéréség hátul. Összecsapnak, lovasság üti a gyalogságot, lovasságot ütik a pikások (lándzsások), az íjászok lőnek előre stb..

    Adott az alap motor, egységekkel, terep objektumokkal, animációval. A grafikus szépen megrajzolta a magyar zászlót, meg a páncélokat, a kóder beállította a karakterek hp-ját (életerejét) és összeküldte a két ellenfelet. Hol van a stratégia, a véletlen faktor? Taktikai elemek, visszavonulás színlelése. Valami bonyolult algoritmust írtak- e a tisztelt modderek, mert ez így sajnos, csak egy total war mod. Az egységek száma is megegyezik a játékban megszokott maximális limittel, gondolom nem engedi a motor több egység egy idejű mozgatását. Gyanítom itt a 100 egység 1000 darabot mutat, hogy az arányaiban meg legyenek … Mi lett volna? Meg mondom mi lett volna, nem néztem utána a mohácsi csatának, sem a projectnek, de hogy nem volt mindenkinek csili vili páncélja és mosott ruhája akkor az biztos. Folytathatnám, láthatólag a szakértők, történészek, a doktoránusz jól megszakértették biztos :)
  • Merces #15
    ..nekem nem ez jött le

    Az előadás talán legérdekesebb része a játékban rejlő rekonstrukciós lehetőségek bemutatása volt. Itt a számítógépes játékoknak az az előnye hasznosul, hogy bizonyos fázisokban az állás elmenthető, és az adott állást visszatöltve a szoftverbe valamennyi, az esetleges megoldás irányába vezető út egyenként végigjárható.

    Az alkotók kifejezett szándéka az ilyen, "mi lett volna, ha?" típusú szituációk végigjátszása.