Berta Sándor
Erősítenék az európai IT-ágazatot
Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, egyben az EU távközlési biztosa úgy vélte, hogy a kontinens IT-ágazatának egyelőre nincs oka az aggodalomra.
Tíz évvel ezelőtt a legtöbb mobiltelefont a Nokia, a Siemens és az Ericsson készítette. Napjainkban ezt a három európai céget felváltotta az amerikai Apple, a dél-koreai Samsung és a tajvani HTC. Mindez azonban Neelie Kroes szerint még nem jelenti automatikusan azt, hogy Európa bajban van az IT-piacon. Igaz, nem árt odafigyelnünk a különböző folyamatokra.
"Jelenleg számos dolog jól működik. Rendelkezünk például a számítási felhővel kapcsolatos stratégiával, emellett van egy gyorsan növekvő IT-piacunk és dolgozunk egy jobb internetbiztonsági stratégián. Mindez hozzájárul és lendületet ad az európai IT-ágazat növekedéséhez. Ugyanakkor vannak problémák. Minden üzlet alapját a kutatás és a fejlesztés jelenti. Tény, hogy most minden államnak csökkentenie kell a kiadásait, de azon dolgozunk, hogy az európai kormányokat meggyőzzük arról: a nagy takarékoskodás közepette ne a kutatás-fejlesztési kiadásokon akarjanak spórolni, ez ugyanis végzetes lépés lenne. Sokkal inkább a kis cégek K+F projektjeibe kellene befektetni pénzeket. Épp most jöttem meg Kolumbiából, ahol a Telefónica összehozza a különböző technológiai vállalkozásokat. De ugyanez figyelhető meg a CeBIT-en is, ahol számos fiatal cég mutatkozik be" - hangsúlyozta a politikus.
Neelie Kroes a CeBIT egyik vitafórumán
Kroes kiemelte: fantasztikusan sok tehetség van Európában, amit pontosan tudnak az amerikai óriáscégek is, melyek idejönnek és kihasználják ezt. Az ő véleménye az, hogy a tehetséges szakembereket inkább az európai vállalatok munkájába kellene bevonn, ehhez azonban elengedhetetlen az IT-infrastruktúrákba való befektetés. A következő években ezért akar az EU 260 milliárd eurót költeni a szélessávú hálózatok bővítésére és fejlesztésére. Csak remélni tudják, hogy a programokba a távközlési konszernek is beszállnak legalább 50-100 milliárd euróval. Reményt adhat, hogy a befektetők egyre jobban érdeklődnek e projektek iránt, mivel a szélessávú hálózatokkal kapcsolatos beruházások megnyitják az utat az új üzleti modellek előtt.
S hogy mit hozhat a jövő? Nos, az Európai Bizottság alelnöke többek között teljesen automatizált házakat, e-kormányzati rendszereket, számos területen pedig digitalizációt álmodott meg. Azt akarják, hogy jövőre minden európai polgárnak legyen nagy sávszélességű internetelérése, 2020-ra pedig az európaiak felének legalább 100 megabites, míg a másik felének minimum 30 megabites internethozzáférése legyen.
Tavaly márciusban Hasso Plattner, az SAP alapítója és Neelie Kroes azt szorgalmazták, hogy a kontinens IT-cégei kapcsoljanak nagyobb sebességre és merjenek nagyobb kockázatokat vállalni. A politikus akkor így fogalmazott: "Nem aggódom amiatt, hogy nem vagyunk képesek az innovációra, de jóval aktívabbaknak kell lennünk a globális színpadon azért, hogy még több kutatási eredményt vonhassunk be a vállalati teljesítményekbe." Az EU távközlési biztosa hozzátette: az IT-világ napjainkban világosan fel van osztva. Az Egyesült Államokban tervezik meg az eszközöket, majd ezeket Ázsiában gyártatják le és Európában értékesítik. "Gyártás a Távol-Keleten, tartalmak a tengerentúlról - ezt nem kellene normálisnak elfogadnunk" - szögezte le.
Tíz évvel ezelőtt a legtöbb mobiltelefont a Nokia, a Siemens és az Ericsson készítette. Napjainkban ezt a három európai céget felváltotta az amerikai Apple, a dél-koreai Samsung és a tajvani HTC. Mindez azonban Neelie Kroes szerint még nem jelenti automatikusan azt, hogy Európa bajban van az IT-piacon. Igaz, nem árt odafigyelnünk a különböző folyamatokra.
"Jelenleg számos dolog jól működik. Rendelkezünk például a számítási felhővel kapcsolatos stratégiával, emellett van egy gyorsan növekvő IT-piacunk és dolgozunk egy jobb internetbiztonsági stratégián. Mindez hozzájárul és lendületet ad az európai IT-ágazat növekedéséhez. Ugyanakkor vannak problémák. Minden üzlet alapját a kutatás és a fejlesztés jelenti. Tény, hogy most minden államnak csökkentenie kell a kiadásait, de azon dolgozunk, hogy az európai kormányokat meggyőzzük arról: a nagy takarékoskodás közepette ne a kutatás-fejlesztési kiadásokon akarjanak spórolni, ez ugyanis végzetes lépés lenne. Sokkal inkább a kis cégek K+F projektjeibe kellene befektetni pénzeket. Épp most jöttem meg Kolumbiából, ahol a Telefónica összehozza a különböző technológiai vállalkozásokat. De ugyanez figyelhető meg a CeBIT-en is, ahol számos fiatal cég mutatkozik be" - hangsúlyozta a politikus.
Neelie Kroes a CeBIT egyik vitafórumán
Kroes kiemelte: fantasztikusan sok tehetség van Európában, amit pontosan tudnak az amerikai óriáscégek is, melyek idejönnek és kihasználják ezt. Az ő véleménye az, hogy a tehetséges szakembereket inkább az európai vállalatok munkájába kellene bevonn, ehhez azonban elengedhetetlen az IT-infrastruktúrákba való befektetés. A következő években ezért akar az EU 260 milliárd eurót költeni a szélessávú hálózatok bővítésére és fejlesztésére. Csak remélni tudják, hogy a programokba a távközlési konszernek is beszállnak legalább 50-100 milliárd euróval. Reményt adhat, hogy a befektetők egyre jobban érdeklődnek e projektek iránt, mivel a szélessávú hálózatokkal kapcsolatos beruházások megnyitják az utat az új üzleti modellek előtt.
S hogy mit hozhat a jövő? Nos, az Európai Bizottság alelnöke többek között teljesen automatizált házakat, e-kormányzati rendszereket, számos területen pedig digitalizációt álmodott meg. Azt akarják, hogy jövőre minden európai polgárnak legyen nagy sávszélességű internetelérése, 2020-ra pedig az európaiak felének legalább 100 megabites, míg a másik felének minimum 30 megabites internethozzáférése legyen.
Tavaly márciusban Hasso Plattner, az SAP alapítója és Neelie Kroes azt szorgalmazták, hogy a kontinens IT-cégei kapcsoljanak nagyobb sebességre és merjenek nagyobb kockázatokat vállalni. A politikus akkor így fogalmazott: "Nem aggódom amiatt, hogy nem vagyunk képesek az innovációra, de jóval aktívabbaknak kell lennünk a globális színpadon azért, hogy még több kutatási eredményt vonhassunk be a vállalati teljesítményekbe." Az EU távközlési biztosa hozzátette: az IT-világ napjainkban világosan fel van osztva. Az Egyesült Államokban tervezik meg az eszközöket, majd ezeket Ázsiában gyártatják le és Európában értékesítik. "Gyártás a Távol-Keleten, tartalmak a tengerentúlról - ezt nem kellene normálisnak elfogadnunk" - szögezte le.