Berta Sándor
Az európai uniós bírság kifizetése ellen harcol a Microsoft
Az amerikai óriáscég már három esztendeje azért harcol, hogy ne kelljen kifizetnie azt a rekord mértékű bírságot, amit még 2008 februárjában szabott ki rá az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság több mint 3 évvel ezelőtt 899 millió eurós bírsággal sújtotta a Microsoftot, mert bizonyítottnak látta, hogy a cég továbbra is megsérti a bizottság 2004-es határozatát, amely piaci fölénnyel való visszaélés miatt ítélte el a társaságot. Az amerikai konszern volt az első olyan vállalat, amelyet korábbi trösztellenes határozat megsértése miatt kell büntetni. A társaság azonban megfellebbezte a döntést és azóta bíróság előtt harcolnak a felek.
A Microsoft álláspontja az, hogy a 899 millió eurós bírságot jogtalanul szabták ki rá, ráadásul az összeg túlzott és aránytalan. Éppen ezért azt követeli, hogy az ügyben eljáró testület semmisítse meg az Európai Bizottság korábbi határozatát és törölje el vagy csökkentse a kiszabott bírságot. A cég többek között arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság megsértette a meghallgatáshoz való jogát, amikor nem biztosított számára lehetőséget az álláspontja kifejtésére a referencia időszak lejártát követően.
A perben részt vesz a Free Software Foundation Europe (FSFE) is, amely azt reméli, hogy az Európai Bíróság nem fogadja el a vállalat beadványát és helybenhagyja a korábbi döntést. Carlo Piana, az FSFE Samba-projektért felelős munkatársa meglehetősen biztos a dolgában. "A meghallgatás megmutatta, hogy szükség van szabad szoftverekre azért, hogy ismét helyreállítsuk a korábbi állapotokat a munkaállomások és a szerverek piacán. Ezzel mindenki egyetértett, még az ügyet tárgyaló bíró is."
Nicholas Kahn, az Európai Bizottság képviselője szintén azt mondta a meghallgatáson, hogy jogosnak tartja a bírságot. A politikus hozzátette: "A Microsoft úgy viselkedik, mint egy olyan játékos, aki kétszer nagyobb összegben fogad egy olyan versenyben, amelyben csak veszíthet, s aki megpróbálja később a pénzét visszaszerezni." Az Európai Bíróság várhatóan még az idén dönt a kérdésben. Elvileg a testület jóváhagyhatja, mérsékelheti vagy akár el is törölheti a büntetést, elemzők szerint azonban az utóbbi kettőre van a legkevesebb esély.
Az Európai Bizottság több mint 3 évvel ezelőtt 899 millió eurós bírsággal sújtotta a Microsoftot, mert bizonyítottnak látta, hogy a cég továbbra is megsérti a bizottság 2004-es határozatát, amely piaci fölénnyel való visszaélés miatt ítélte el a társaságot. Az amerikai konszern volt az első olyan vállalat, amelyet korábbi trösztellenes határozat megsértése miatt kell büntetni. A társaság azonban megfellebbezte a döntést és azóta bíróság előtt harcolnak a felek.
A Microsoft álláspontja az, hogy a 899 millió eurós bírságot jogtalanul szabták ki rá, ráadásul az összeg túlzott és aránytalan. Éppen ezért azt követeli, hogy az ügyben eljáró testület semmisítse meg az Európai Bizottság korábbi határozatát és törölje el vagy csökkentse a kiszabott bírságot. A cég többek között arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság megsértette a meghallgatáshoz való jogát, amikor nem biztosított számára lehetőséget az álláspontja kifejtésére a referencia időszak lejártát követően.
A perben részt vesz a Free Software Foundation Europe (FSFE) is, amely azt reméli, hogy az Európai Bíróság nem fogadja el a vállalat beadványát és helybenhagyja a korábbi döntést. Carlo Piana, az FSFE Samba-projektért felelős munkatársa meglehetősen biztos a dolgában. "A meghallgatás megmutatta, hogy szükség van szabad szoftverekre azért, hogy ismét helyreállítsuk a korábbi állapotokat a munkaállomások és a szerverek piacán. Ezzel mindenki egyetértett, még az ügyet tárgyaló bíró is."
Nicholas Kahn, az Európai Bizottság képviselője szintén azt mondta a meghallgatáson, hogy jogosnak tartja a bírságot. A politikus hozzátette: "A Microsoft úgy viselkedik, mint egy olyan játékos, aki kétszer nagyobb összegben fogad egy olyan versenyben, amelyben csak veszíthet, s aki megpróbálja később a pénzét visszaszerezni." Az Európai Bíróság várhatóan még az idén dönt a kérdésben. Elvileg a testület jóváhagyhatja, mérsékelheti vagy akár el is törölheti a büntetést, elemzők szerint azonban az utóbbi kettőre van a legkevesebb esély.