Berta Sándor
Nem lesz reptéri testszkenner Németországban
Hivatalossá vált, hogy Németországban egyelőre nem lesznek testszkennerek. Hans-Peter Friedrich szövetségi belügyminiszter a hamburgi tesztidőszak tapasztalatai alapján döntött.
A politikus kiemelte, hogy országos szinten túl korai lenne még rendszeresíteni a berendezéseket, mivel túl sok téves riasztást produkáltak és emiatt sok plusz munkát kellett végeznie a biztonsági személyzetnek. Ezek után nyitott kérdés marad, hogy Németországban egyáltalán bevezetik-e a közeljövőben a testszkennereket és ha igen, erre mikor kerülhet sor. Friedrich ugyanakkor közölte, hogy továbbra is elszánt a kérdésben és kitart a készülékek beszerzése mellett, mivel alapvetően alkalmasak a biztonsági ellenőrzések felgyorsítására és javítására. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a használt technológia még nem kiforrott.
A hamburgi repülőtéren tavaly üzembe helyezett két testszkenner tesztelési időszaka július 31-én zárult le. A technológiát az utasok hamar elfogadták, ezt támasztja alá, hogy 793 ezer ember vetette alá magát az ellenőrzésnek. A legnagyobb problémát a riasztási arány jelentette. A rendszer gyakorlatilag megbukott, hiszen jelzett akár a több rétegű ruhákra, a szoknyák, a nadrágok és a blúzok gyűrődéseire, de nem tudott mit kezdeni a csizmákkal sem. A kapott eredmények a tavaly novemberi tapasztalatok alapján nem voltak meglepőek. A mostani eredmények szerint a július végéig átvizsgált 800 000 személy esetében 49 százalékos volt a téves riasztások aránya, míg az esetek 5 százalékában nem sikerült kideríteni, hogy mi váltotta ki a jelzést.
A testszkennerek használata az Európai Uniót is megosztja. Az Európai Parlament Közlekedési Bizottságának tagjai már korábban megállapodtak a testszkennerek használatának feltételeiről. A legfontosabb pont: minden légiutas maga döntheti el, hogy hajlandó-e alávetni magát az ellenőrzésnek. Az EP ugyanakkor kikötötte, hogy a berendezéseket csak az utasok egészségének és méltóságának megőrzése mellett szabad használni. Az európai uniós tagországokban egyébként tavaly májusban vita bontakozott ki arról, hogy egyáltalán szükség van-e a repülőtéri testszkennerekre, illetve, hogy kikre háruljanak a bevezetési és működtetési költségek. Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára 2010 januárjában úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a jelenlegi biztonsági problémákra.
A politikus kiemelte, hogy országos szinten túl korai lenne még rendszeresíteni a berendezéseket, mivel túl sok téves riasztást produkáltak és emiatt sok plusz munkát kellett végeznie a biztonsági személyzetnek. Ezek után nyitott kérdés marad, hogy Németországban egyáltalán bevezetik-e a közeljövőben a testszkennereket és ha igen, erre mikor kerülhet sor. Friedrich ugyanakkor közölte, hogy továbbra is elszánt a kérdésben és kitart a készülékek beszerzése mellett, mivel alapvetően alkalmasak a biztonsági ellenőrzések felgyorsítására és javítására. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a használt technológia még nem kiforrott.
A hamburgi repülőtéren tavaly üzembe helyezett két testszkenner tesztelési időszaka július 31-én zárult le. A technológiát az utasok hamar elfogadták, ezt támasztja alá, hogy 793 ezer ember vetette alá magát az ellenőrzésnek. A legnagyobb problémát a riasztási arány jelentette. A rendszer gyakorlatilag megbukott, hiszen jelzett akár a több rétegű ruhákra, a szoknyák, a nadrágok és a blúzok gyűrődéseire, de nem tudott mit kezdeni a csizmákkal sem. A kapott eredmények a tavaly novemberi tapasztalatok alapján nem voltak meglepőek. A mostani eredmények szerint a július végéig átvizsgált 800 000 személy esetében 49 százalékos volt a téves riasztások aránya, míg az esetek 5 százalékában nem sikerült kideríteni, hogy mi váltotta ki a jelzést.
A testszkennerek használata az Európai Uniót is megosztja. Az Európai Parlament Közlekedési Bizottságának tagjai már korábban megállapodtak a testszkennerek használatának feltételeiről. A legfontosabb pont: minden légiutas maga döntheti el, hogy hajlandó-e alávetni magát az ellenőrzésnek. Az EP ugyanakkor kikötötte, hogy a berendezéseket csak az utasok egészségének és méltóságának megőrzése mellett szabad használni. Az európai uniós tagországokban egyébként tavaly májusban vita bontakozott ki arról, hogy egyáltalán szükség van-e a repülőtéri testszkennerekre, illetve, hogy kikre háruljanak a bevezetési és működtetési költségek. Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára 2010 januárjában úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a jelenlegi biztonsági problémákra.