Berta Sándor
Önkéntes lesz az EU-ban a testszkennerek használata
Az Európai Parlament Közlekedési Bizottságának tagjai megállapodtak a testszkennerek használatának feltételeiről. A legfontosabb pont: minden légiutas maga döntheti el, hogy hajlandó-e alávetni magát az ellenőrzésnek.
A testület döntésével gyakorlatilag elhárult az egyik legfontosabb akadály a testszkennerek európai bevezetése elől. A kérdésről még dönt az Európai Parlament is, azonban az előzetes határozat tükrében aligha lesz kétséges a szavazás végeredménye. Jörg Leichtfried, az Osztrák Szociáldemokrata Párt európai uniós delegációjának vezetője és főtárgyalója elmondta, hogy a döntést nagy többséggel fogadták el a bizottság tagjai, így a napirendi pont akár még az idén az Európai Bizottság elé kerülhet.
A politikus kiemelte, hogy szerencsére sikerült az emberek érdekeit szem előtt tartva dönteni és az állampolgárok érdekeit keresztülvinni. Az elfogadott pontok között szerepel, hogy semmiképpen sem használhatók a jövőben olyan egészséget károsító eljárások, mint a röntgensugárzás. Emellett tilos lesz az utasok testéről képeket rögzíteni, kizárólag sematikus ábrákat lehet majd készíteni. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy kizárólag olyan úgynevezett passzív elven működő berendezések lesznek alkalmazhatók, amelyek az emberi test természetes hőjét érzékelve készítik el a grafikákat.
Az egyik legfontosabb pont, hogy a kész ábrákat semmilyen körülmények között és semmilyen indokkal nem lehet majd tárolni, sem másoknak átadni. Abban a pillanatban, hogy a következő utas belép a szkennerbe, az adatok örökre elvesztek. A felvételeket nem lehet majd összetársítani a személyes adatokkal sem és minden utas maga dönt arról, hogy aláveti-e magát az eljárásnak, vagy sem. Egy ilyen vizsgálatra senki nem lesz kötelezhető.
Az Európai Parlament nem fogja előírni a repülőterek számára a testszkennerek kötelező bevezetését, arról minden légikikötő vezetői maguk dönthetnek. Leichtfried szerint az már egy teljesen más kérdés, hogy hasznosak-e az átvilágító berendezések. A cél az, hogy a készülékek bevezetése mellett döntő repülőterek és országok számára világos jogi kereteket dolgozzanak ki. Az egészség és az emberek magánéletének védelme nem szorulhat a háttérbe vagy szenvedhet hátrányokat.
Egy testszkenner ára átlagosan több mint 100 000 euró. Az Európai Unióban tavaly óta komoly vita van arról, hogy ki fizesse meg a berendezések megvásárlásának és üzemeltetésének a költségeit. Az Európai Parlament amellett érvelt, hogy ne az utasok, a repülőterek és a légitársaságok, hanem az országok kormányai állják a beruházások költségeit.
Zürichben 2008 óta, míg Manchesterben és Hamburgban tavaly óta tesztelnek testszkennereket. Míg korábban Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Nigéria jelezte, hogy a jövőben alkalmazni fogják a helyi légikikötőkben a készülékeket. Nagy-Britanniában a berendezések alkalmazása egyébként sértené a hatályos gyermekvédelmi és gyermekpornográfia elleni törvényt, amely kimondja: 18 év alatti személyekről nem készíthető meztelen felvétel. Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára szerint nem jelent megoldást a problémákra a testszkennerek alkalmazása.
A testület döntésével gyakorlatilag elhárult az egyik legfontosabb akadály a testszkennerek európai bevezetése elől. A kérdésről még dönt az Európai Parlament is, azonban az előzetes határozat tükrében aligha lesz kétséges a szavazás végeredménye. Jörg Leichtfried, az Osztrák Szociáldemokrata Párt európai uniós delegációjának vezetője és főtárgyalója elmondta, hogy a döntést nagy többséggel fogadták el a bizottság tagjai, így a napirendi pont akár még az idén az Európai Bizottság elé kerülhet.
A politikus kiemelte, hogy szerencsére sikerült az emberek érdekeit szem előtt tartva dönteni és az állampolgárok érdekeit keresztülvinni. Az elfogadott pontok között szerepel, hogy semmiképpen sem használhatók a jövőben olyan egészséget károsító eljárások, mint a röntgensugárzás. Emellett tilos lesz az utasok testéről képeket rögzíteni, kizárólag sematikus ábrákat lehet majd készíteni. Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy kizárólag olyan úgynevezett passzív elven működő berendezések lesznek alkalmazhatók, amelyek az emberi test természetes hőjét érzékelve készítik el a grafikákat.Az egyik legfontosabb pont, hogy a kész ábrákat semmilyen körülmények között és semmilyen indokkal nem lehet majd tárolni, sem másoknak átadni. Abban a pillanatban, hogy a következő utas belép a szkennerbe, az adatok örökre elvesztek. A felvételeket nem lehet majd összetársítani a személyes adatokkal sem és minden utas maga dönt arról, hogy aláveti-e magát az eljárásnak, vagy sem. Egy ilyen vizsgálatra senki nem lesz kötelezhető.
Az Európai Parlament nem fogja előírni a repülőterek számára a testszkennerek kötelező bevezetését, arról minden légikikötő vezetői maguk dönthetnek. Leichtfried szerint az már egy teljesen más kérdés, hogy hasznosak-e az átvilágító berendezések. A cél az, hogy a készülékek bevezetése mellett döntő repülőterek és országok számára világos jogi kereteket dolgozzanak ki. Az egészség és az emberek magánéletének védelme nem szorulhat a háttérbe vagy szenvedhet hátrányokat.
Egy testszkenner ára átlagosan több mint 100 000 euró. Az Európai Unióban tavaly óta komoly vita van arról, hogy ki fizesse meg a berendezések megvásárlásának és üzemeltetésének a költségeit. Az Európai Parlament amellett érvelt, hogy ne az utasok, a repülőterek és a légitársaságok, hanem az országok kormányai állják a beruházások költségeit.
Zürichben 2008 óta, míg Manchesterben és Hamburgban tavaly óta tesztelnek testszkennereket. Míg korábban Hollandia, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Nigéria jelezte, hogy a jövőben alkalmazni fogják a helyi légikikötőkben a készülékeket. Nagy-Britanniában a berendezések alkalmazása egyébként sértené a hatályos gyermekvédelmi és gyermekpornográfia elleni törvényt, amely kimondja: 18 év alatti személyekről nem készíthető meztelen felvétel. Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára szerint nem jelent megoldást a problémákra a testszkennerek alkalmazása.
