SG.hu·
EU kontra USA - megrekedtek a légiutas-adatok átadásáról szóló tárgyalások
Az amerikai hivatalok már most is szinte minden európai adathoz hozzáférhetnek. Washington szeretné a jövőben is megtartani ezt a gyakorlatot, Brüsszel azonban szigorítana az adateléréseken.
Fagyos lett a viszony az Egyesült Államok és az Európai Unió között, miután Brüsszel a háttéregyeztetéseken közölte, hogy leállítja a tárgyalásokat. Ennek oka, hogy a korábban kezdeményezett új légiutas-adatátadási megállapodás kidolgozása kapcsán az USA ragaszkodik a követeléseihez és szeretne a jövőben is lehetőleg minél több európai légiutas-információhoz hozzáférni. Ez viszont egyáltalán nem tetszett Cecilia Malmströmnek, az EU belügyi biztosának, aki erre leállította a megbeszéléseket. Belső dokumentumok szerint a politikus úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államokban semmilyen kompromisszumkészség sincs. Amennyiben a konfliktus elmérgesedik, úgy könnyen előfordulhat, hogy az európai légiutasoknak az USA-ba való beutazásuk előtt órákon át kell majd válaszolniuk a kérdésekre.
Az Egyesült Államok különböző hivatalai évek óta hozzáférnek a légitársaságok adatbázisához és így megszerezhetik az utasok nevét, címét, telefonszámát, bankkártya- és hitelkártya-számait, továbbá, hogy milyen ételeket és italokat rendeltek a repülőgépeken. Az összegyűjtött adatokat akár 15 évig is megőrzik.
Az Európai Unió azt szeretné, ha végre pontosan szabályoznák ezt a kérdést, például azt, hogy mennyi ideig tárolhatják a tengerentúli hivatalok az adatokat, mely szervezetek férhetnek hozzá ezekhez, mikor használhatják ezeket fel stb.. Az Európai Parlament emellett azt követelte, hogy a megszerzett információkat kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban használják fel az amerikai hatóságok, s olyan rövid ideig tárolják őket, amennyire csak lehetséges. Az adatok továbbadását erősen korlátoznák.
Az USA mindegyik követelést elutasította, ehelyett még nagyobb adatbetekintési jogokat akar magának. Az Egyesült Államok a jövőben minden olyan személy információit szeretné megkapni, aki volt már olyan bűncselekmény gyanúsítottja, amelynek a büntetési tétele több mint egy év. Ezenkívül az adattárolás időtartamát kiterjesztenék 15 évről 22 évre.
"Ha a megállapodás változatlan marad vagy rosszabb lesz, akkor nem szavazhatjuk meg" - reagált az amerikai követelésekre Axel Voss, az Európai Néppárt szakértője. Jan Philipp Albrecht, a Zöldek belügyi szakértője hozzátette: "Európa polgárai azt szeretnék, hogy az amerikai hatóságok az egyes esetekben folytassanak külön nyomozásokat és ne vetüljön rájuk általános gyanú."
Az Európai Parlament várhatóan júliusban szavaz a megállapodásról. Amennyiben az EP megvétózza a szerződést, akkor az Egyesült Államok és az EU viszonya megromolhat, és az USA-nak minden egyes európai uniós tagországgal külön kellene tárgyalásokat kezdeményeznie. Ebben az esetben megtörténhet az, hogy - nyomásgyakorlás céljából - a tengerentúli repülőtereken a beutazás engedélyezése előtt órákon át faggatják majd az európai légiutasokat.
Fagyos lett a viszony az Egyesült Államok és az Európai Unió között, miután Brüsszel a háttéregyeztetéseken közölte, hogy leállítja a tárgyalásokat. Ennek oka, hogy a korábban kezdeményezett új légiutas-adatátadási megállapodás kidolgozása kapcsán az USA ragaszkodik a követeléseihez és szeretne a jövőben is lehetőleg minél több európai légiutas-információhoz hozzáférni. Ez viszont egyáltalán nem tetszett Cecilia Malmströmnek, az EU belügyi biztosának, aki erre leállította a megbeszéléseket. Belső dokumentumok szerint a politikus úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államokban semmilyen kompromisszumkészség sincs. Amennyiben a konfliktus elmérgesedik, úgy könnyen előfordulhat, hogy az európai légiutasoknak az USA-ba való beutazásuk előtt órákon át kell majd válaszolniuk a kérdésekre.
Az Egyesült Államok különböző hivatalai évek óta hozzáférnek a légitársaságok adatbázisához és így megszerezhetik az utasok nevét, címét, telefonszámát, bankkártya- és hitelkártya-számait, továbbá, hogy milyen ételeket és italokat rendeltek a repülőgépeken. Az összegyűjtött adatokat akár 15 évig is megőrzik.
Az Európai Unió azt szeretné, ha végre pontosan szabályoznák ezt a kérdést, például azt, hogy mennyi ideig tárolhatják a tengerentúli hivatalok az adatokat, mely szervezetek férhetnek hozzá ezekhez, mikor használhatják ezeket fel stb.. Az Európai Parlament emellett azt követelte, hogy a megszerzett információkat kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban használják fel az amerikai hatóságok, s olyan rövid ideig tárolják őket, amennyire csak lehetséges. Az adatok továbbadását erősen korlátoznák.
Az USA mindegyik követelést elutasította, ehelyett még nagyobb adatbetekintési jogokat akar magának. Az Egyesült Államok a jövőben minden olyan személy információit szeretné megkapni, aki volt már olyan bűncselekmény gyanúsítottja, amelynek a büntetési tétele több mint egy év. Ezenkívül az adattárolás időtartamát kiterjesztenék 15 évről 22 évre.
"Ha a megállapodás változatlan marad vagy rosszabb lesz, akkor nem szavazhatjuk meg" - reagált az amerikai követelésekre Axel Voss, az Európai Néppárt szakértője. Jan Philipp Albrecht, a Zöldek belügyi szakértője hozzátette: "Európa polgárai azt szeretnék, hogy az amerikai hatóságok az egyes esetekben folytassanak külön nyomozásokat és ne vetüljön rájuk általános gyanú."
Az Európai Parlament várhatóan júliusban szavaz a megállapodásról. Amennyiben az EP megvétózza a szerződést, akkor az Egyesült Államok és az EU viszonya megromolhat, és az USA-nak minden egyes európai uniós tagországgal külön kellene tárgyalásokat kezdeményeznie. Ebben az esetben megtörténhet az, hogy - nyomásgyakorlás céljából - a tengerentúli repülőtereken a beutazás engedélyezése előtt órákon át faggatják majd az európai légiutasokat.