Dél-Korea legtekintélyesebb egyetemén most zajlanak a félévi vizsgák, de az intézmény még mindig forrong négy diák és egy népszerű professzor közelmúltbeli öngyilkosságától.

Tanulmányaik rendkívüli súllyal nehezednek a Koreai Tudományos és Műszaki Felsőegyetem (Korea Advanced Institute of Science and Technology), hivatalos rövidítéssel a KAIST diákjaira, és az öngyilkosságok óta pszichológusaik meghosszabbított munkaidőben állnak a rendelkezésükre. Az egyetem elnöke érvénytelenítette azt a sok diákot sújtó előírást is, amelynek értelmében a vizsgaeredmények romlása tandíjnövelést von maga után. Az utolsó, áprilisi diáköngyilkosság után az egyetem diáktanácsa nyilatkozatot adott ki, amely szerint "vérvörös szélroham söpör végig az egyetem területén".

"Naponta kegyetlen versenyre kényszerülünk, ami megfojt bennünket. Fél óránk sincs bajba jutott csoporttársainkra a sok házi feladat miatt. Már felszabadultan nevetni sem tudunk" - fogalmazott a tanács. Pak Szun Hoan, az egyetem tanácsadó központjának pszichológusa szerint "az intézmény még mindig ott tart, hogy igyekszik visszatérni a normális állapotokhoz". Egy másik tanácsadó, Kim Mi Hi szerint az egyetemre "nagyon rossz idők" jártak.

A pszichológusok azt mondják, hogy a vizsgák okozta időhiány miatt nagyon kevés diák kért tanácsot az utóbbi napokban. Paradoxon, de tény, hogy ebben a maximális stresszel járó időszakban az orvosok csak néhány esetet kezeltek. "Ne felejtsük el, hogy az itteni diákok nagyon fiatalok, és kevés tapasztalatuk van a kiszámíthatatlan helyzetek kezelésében - mondta Kim Mi Hi, akinek becslése szerint a KAIST diákjainak tíz százaléka kereste fel eddig segítségért a központot. - Hajlamosak rá, hogy ha problémával találkoznak, egyedül töprengjenek el a megoldáson. De olyan okosak, értelmesek, hogy tulajdonképpen meg tudnak birkózni a stresszel..." Az egyetemen azonban továbbra sem működik teljes munkaidős pszichiáter, és a professzorokat nem készítik fel arra, hogy észrevegyék a túl feszült, rossz állapotban lévő diákokat.


A világ fejlett országai közül Dél-Koreában a legnagyobb az öngyilkosságok aránya. A szöuli metróállomásokon korlátok akadályozzák, hogy az emberek az érkező szerelvények elé vessék magukat, és a főváros nyolc hídjára szereltek zárt láncú öngyilkosfigyelő kamerákat. Az énekesek, modellek, népszerű színészek, atléták, milliomos örökösnők öngyilkosságai megszokott eseteknek számítanak az országban. Egy korábbi államfő, Ro Mu Hjun 2009-ben leugrott egy szikláról, mert megszégyenült honfitársai előtt.

A KAIST négy diákjának öngyilkossága - hárman a mélybe vetették magukat, egy pedig gyógyszerrel ölte meg magát - azonban megdöbbentette az egész országot. A professzor - egy biológus, aki ellen hírek szerint vizsgálat folyt a kutatási pénzek nem rendeltetésszerű felhasználása miatt - április közepén akasztotta fel magát. A vezető egyetemekre való bekerülésért vívott harc a legtöbb dél-koreai diák számára már középiskolás korban elkezdődik. A koreai fiatalok több mint 80 százaléka jár egyetemre, és a szülők több pénzt költenek gyerekeik különóráira, iskolán kívüli taníttatására, mint a fejlett országokat tömörítő OECD bármelyik más tagállamában.


A nyomás novemberben éri el a csúcspontját, amikor az egyetemi felvételi vizsgákat tartják. Vannak anyák, akik ilyenkor egész nap templomban imádkoznak, miközben gyerekeik a tesztet írják, amire kilenc órájuk van. A diákok zömének legfőbb célja, hogy bekerüljön valamelyikre az úgynevezett SKY intézmények közül - ezek a Szöuli Országos, a Korea és a Jonszej Egyetem. Aki ezek valamelyikén végez, az majdnem biztosan nagy karriert fut be, és anyagilag jó élete lesz.

A KAIST azonban más. Ez az egyetem nem törődik az országos felvételivel, csaknem valamennyi diákját különleges, tudományorientált középiskolák legkiemelkedőbb diákjai közül választja ki. A KAIST-ra évente csupán mintegy ezer új hallgatót vesznek fel. A döntés a személyes elbeszélgetés, a középiskolai osztályzatok és a tanárok ajánlása alapján születik meg. Az egyetem diákjaiban a közvélemény a műszaki fejlődéstől hajtott dél-koreai gazdaság leendő vezetőit látja. Sokukra hatalmas, sokszor elviselhetetlen terhet ró, hogy megfeleljen az általános elvárásoknak. A KAIST diákvezetőinek nyilatkozata is "a koreai tudomány leendő csillagaiként" említi az egyetem hallgatóit.

A nyomás különösen azok számára lehet túl nagy, akik korábban sztároknak számítottak iskolájukban, ám az egyetemre bekerülve hirtelen kemény harcba csöppennek, mert ott minden diáktársuk hasonlóan kiemelkedő képességekkel bír. "Mindig elsők voltak a középiskolában, de lehet, hogy a KAIST-on csak a negyvenedik vagy a négyszázadik helyet foglalják el. A verseny kegyetlen" - mondta Oh Kjung Ja, a Jonszej Egyetem Harvardon végzett klinikai pszichológusa a The New York Timesnak.

2006-ban az évekig a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) tanító Szu Nam Pjo mérnök lett a KAIST elnöke. Tisztségének elfoglalása után nem sokkal hozzálátott ahhoz, hogy az intézményt az MIT és a világ más, tudományos és kutatási téren kiemelkedőnek számító egyetemei mintájára átalakítsa. Elrendelte például, hogy az oktatás nyelve az angol legyen, ami aggodalmat váltott ki, mert nem minden diák és oktató tudott annyira angolul, hogy az új követelménynek eleget tudjon tenni. Szu azt is bevezette, hogy az a diák, akinek a tanulmányi eredménye (a 4,3 pontos értékelési rendszerben) 3,0 pont alá csökken, minden századpontos csökkenésért tandíjpótlékot fizessen. (Egyébként a KAIST diákjai minden félévben csak egy alapdíjat fizetnek, és azt leszámítva a tanulásuk díjmentes, pontosabban állami ösztöndíjból fedezik.)

A büntető tandíjrendszer szerint egy rosszul teljesített szemeszter több ezer dollárjába is kerülhetett a diák családjának. A programot kezdetben megtapsolták, de azóta sok hallgatónak okozott súlyos gondot. Egyes bírálói könyörtelennek minősítették, és akadtak olyanok is, akik szerint a közelmúlt öngyilkosságainak egyik okozója. "Ezek a diákok életükben először élnek át kudarcot - fejtette ki Jin Szeng Park szöuli pszichiáter. - Ez óriási megpróbáltatás nekik. Soha nem volt még részük hasonlóban, és elveszítik korábbi, felsőbbrendűségükbe vetett hitüket."

Szu elnök a súlyos bírálatok hatására visszavonta a tandíjfizetési rendelet nagy részét, az egyetem pedig bejelentette, hogy néhány tantárgyat ezután angolul és koreaiul oktatnak. A KAIST területén működő tanácsadó központba is felvettek két új pszichológust, az intézmény munkaidejét meghosszabbították, mi több, tanácsadói program indult be és, telefonos segélyvonal kezdte meg a működését.