Berta Sándor
Egyre vonzóbb az IT-cégeknek az e-oktatási piac
Az egyetemek és a főiskolák cseppet sem elhanyagolható piacot jelentenek a hardvergyártók számára, amelyek szeretnének minél nagyobb bevételre szert tenni ebben a szegmensben is.
Az egymással versengő felsőoktatási intézmények reklámakciókkal próbálnak kitűnni a többiek közül. Nem csak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola ajánlgat ingyen iPadeket, külföldön is ismert a módszer, például a Kasseli Egyetem 200 masinát osztott szét hallgatói között. A diákok a táblagépeken online kereshetnek irodalmi művek után, kapcsolatba léphetnek más egyetemistákkal és adatbázisokban kutathatnak. Ezenkívül előadásokat, felolvasásokat is meghallgathatnak, akár utazás közben is. A készülékek beszerzésének persze nem csak a fiatalok örültek, hanem az Apple vezetői is. Az amerikai óriáscég jelentős szerepet játszik az e-oktatási piacon és igyekszik minél nagyobb szeletet kihasítani magának ebből a tortából is.
"Az IT-eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a főiskolák versenyképességében" - jegyezte meg Thomas Mierschke, a Cisco Systems részlegvezetője. Mindez szerinte egyáltalán nem véletlen, hiszen ebben a piacban óriási fejlődési lehetőségek rejlenek. A Cisco a Deutsche Telekommal közösen építette ki a Kasseli Egyetem internethálózatát. A beruházás összesen 500 000 euróba került.
Az ilyen projektek közel sem számítanak kuriózumnak: hatszáz laptopot vett négy mosonmagyaróvári iskola, 500-at békéscsabai iskolák, 700-nál több került Salgótarjánba és a sort még hosszan folytathatnánk csak az idei év hazai fejlesztéseivel. Általánosságban elmondható, hogy az oktatási intézmények egyre több pénzt költenek számítógépek, tábla PC-k, mobil készülékek és e-oktatási megoldások beszerzésére. A komplex alkalmazások a legdrágábbak, például a Mainzi Egyetem körülbelül 1,35 millió eurót költött egy virtuális platform megvásárlására - ez koordinálja az intézmény oktatási és információs rendszerét, ráadásul lehetővé teszi az online vizsgáztatást és a virtuális tanórák megtartását.
A folyamatból a hardvergyártók mellett a szoftverfejlesztők is profitálnak, élükön a Microsofttal. A cég különböző egyetemi platformokat, video- és szövegszerkesztő programcsomagokat kínál. "Ezen a területen számos kisebb vállalattal dolgozunk együtt" - közölte Norbert Hähnel, a társaság kutatási és oktatási részlegének vezetője. A Microsoft Lipcsében például együttműködik a Lecturióval, amely az online vizsgamegoldások kifejlesztésére specializálta magát.
Ezt a piacot azonban nem a Microsoft vagy az Apple uralja, hanem a Kölni Egyetem által megalkotott, Magyarországon a Gábor Dénes Főiskolán alkalmazott Ilias nevű ingyenes program. Ez különböző e-oktatási technikákat, online platformokat és e-vizsga rendszereket ötvöz magában. Az Iliast bármely főiskola telepítheti és saját igényei szerint módosíthatja is.
A kezdeményezést az 1990-es évek végén az SAP nem támogatta, mivel akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy a virtuális oktatási platformokra üzleti modellt lehet alapozni. "Az SAP döntése áldás volt a számunkra" - jelentette ki Matthias Kunkel, az Ilias Egyesület ügyvezetője. A szoftver ma pont azért olyan népszerű, mert nyílt forráskódú és ingyen hozzáférhető a felsőoktatási intézmények számára. Az alkalmazáscsomagot eddig 4000 főiskola és egyetem telepítette, sőt az alkalmazottak képzésére még a NATO és a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal is használja.
A fejlesztések finanszírozásából az egyetemek és a főiskolák azzal vehetik ki a részüket, ha az egyesület tagjaivá válnak és befizetik a 4800 eurós éves tagdíjat. A belépés azonban egyáltalán nem kötelező. A Magyar ILIAS Közösség Egyesületet a bíróság két hónappal ezelőtt, január 25-én vette nyilvántartásba.
Az egymással versengő felsőoktatási intézmények reklámakciókkal próbálnak kitűnni a többiek közül. Nem csak a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola ajánlgat ingyen iPadeket, külföldön is ismert a módszer, például a Kasseli Egyetem 200 masinát osztott szét hallgatói között. A diákok a táblagépeken online kereshetnek irodalmi művek után, kapcsolatba léphetnek más egyetemistákkal és adatbázisokban kutathatnak. Ezenkívül előadásokat, felolvasásokat is meghallgathatnak, akár utazás közben is. A készülékek beszerzésének persze nem csak a fiatalok örültek, hanem az Apple vezetői is. Az amerikai óriáscég jelentős szerepet játszik az e-oktatási piacon és igyekszik minél nagyobb szeletet kihasítani magának ebből a tortából is."Az IT-eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a főiskolák versenyképességében" - jegyezte meg Thomas Mierschke, a Cisco Systems részlegvezetője. Mindez szerinte egyáltalán nem véletlen, hiszen ebben a piacban óriási fejlődési lehetőségek rejlenek. A Cisco a Deutsche Telekommal közösen építette ki a Kasseli Egyetem internethálózatát. A beruházás összesen 500 000 euróba került.
Az ilyen projektek közel sem számítanak kuriózumnak: hatszáz laptopot vett négy mosonmagyaróvári iskola, 500-at békéscsabai iskolák, 700-nál több került Salgótarjánba és a sort még hosszan folytathatnánk csak az idei év hazai fejlesztéseivel. Általánosságban elmondható, hogy az oktatási intézmények egyre több pénzt költenek számítógépek, tábla PC-k, mobil készülékek és e-oktatási megoldások beszerzésére. A komplex alkalmazások a legdrágábbak, például a Mainzi Egyetem körülbelül 1,35 millió eurót költött egy virtuális platform megvásárlására - ez koordinálja az intézmény oktatási és információs rendszerét, ráadásul lehetővé teszi az online vizsgáztatást és a virtuális tanórák megtartását.
A folyamatból a hardvergyártók mellett a szoftverfejlesztők is profitálnak, élükön a Microsofttal. A cég különböző egyetemi platformokat, video- és szövegszerkesztő programcsomagokat kínál. "Ezen a területen számos kisebb vállalattal dolgozunk együtt" - közölte Norbert Hähnel, a társaság kutatási és oktatási részlegének vezetője. A Microsoft Lipcsében például együttműködik a Lecturióval, amely az online vizsgamegoldások kifejlesztésére specializálta magát.
Ezt a piacot azonban nem a Microsoft vagy az Apple uralja, hanem a Kölni Egyetem által megalkotott, Magyarországon a Gábor Dénes Főiskolán alkalmazott Ilias nevű ingyenes program. Ez különböző e-oktatási technikákat, online platformokat és e-vizsga rendszereket ötvöz magában. Az Iliast bármely főiskola telepítheti és saját igényei szerint módosíthatja is.
A kezdeményezést az 1990-es évek végén az SAP nem támogatta, mivel akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy a virtuális oktatási platformokra üzleti modellt lehet alapozni. "Az SAP döntése áldás volt a számunkra" - jelentette ki Matthias Kunkel, az Ilias Egyesület ügyvezetője. A szoftver ma pont azért olyan népszerű, mert nyílt forráskódú és ingyen hozzáférhető a felsőoktatási intézmények számára. Az alkalmazáscsomagot eddig 4000 főiskola és egyetem telepítette, sőt az alkalmazottak képzésére még a NATO és a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal is használja.
A fejlesztések finanszírozásából az egyetemek és a főiskolák azzal vehetik ki a részüket, ha az egyesület tagjaivá válnak és befizetik a 4800 eurós éves tagdíjat. A belépés azonban egyáltalán nem kötelező. A Magyar ILIAS Közösség Egyesületet a bíróság két hónappal ezelőtt, január 25-én vette nyilvántartásba.