92
  • Etinger
    #92
    Szerintem klassz, hogy a végére közelednek az álláspontok... Ami a cikkben le van írva, egyelőre szerencsére nagyon távolinak tűnik... belegondolni is rossz miket élhettek át, hogy öngyilkosságot választották.

    Egyébként a nagy vállalatok műszaki cégeinél sem ritka az öngyilkosság arrafelé..
  • Petko
    #91
    Itt egymásnak estetek, pedig szerintem a kettőtök általános képe a dologról egybecseng.

    Szerintem is igaz hogy a "liberális"-ként aposztrofált oktatáspolitika tönkrecseszte az egész rendszert, de kiegészítésként a rendszer már jó 50-60 éve úgy vacak ahogy van, úgyhogy ez csak az utolsó döfés volt bele.
    A tanári szakma presztízse (és anyagi megbecsülése) annyira lecsökkent (politikai behatásra) a kommunista, szocialista rendszer alatt, hogy tényleg pont azok jutottak és jutnak ma is oktatói pályára akik már semmi másra már nem jók. És ez alap-, közép- és felsőoktatási szinten is érvényes. (Mély tisztelet annak a mindössze tucatnyi igazi tanár egyéniségnek, aki ennek ellenére mégis ezt a pályát választja, mert mélyről jövő küldetéstudata van)
    És szépen újra meg újra kitermelik az ostobábbnál ostobább és alkalmatlanabb oktatókat, amely folyamat melléktermékeként pedig egyre gyengébb és selejtesebb képzéssel és tudással kerülnek ki oktatásban résztvevő egyéb emberek.
    Egyben a teljes társadalom morális szétesése itt is szépen kivetül. Én az elmúlt 23 évnyi oktatásban töltött éveim során végig azt tapasztaltam, hogy mindig az tudott eredményesen teljesíteni diákként, akit abszolút de nem érdekelt az egész, csak lecsalta, ész nélkül bemagolta, lepuskázta stb. Aki pedig tényleg bele akart mélyedni, meg akarta érteni, el akarta sajátítani az mindig kudarcot vallott, mert az alkalmatlan oktatók nem is voltak képesek átadni a tudást, nem tudtak összefüggéseiben átláthatóan oktatni, legtöbbször még saját maguk se tudták mit oktatnak, csak droid módjára valamilyen lexikális nyers anyagot értelmetlenül bemagoltattak. Nem voltak sose igazán tisztában azzal, hogy kinek mit miért és hogyan oktatnak.
    A diákok közül az kapott 5-öst, az csinálta meg 5 év alatt, akinek abszolút de nem szabadott volna, és sokszor olyanok hullottak ki vagy betegedtek bele, aki pedig tényleg jó és elhivatott szakember lenne.
    Középiskolában is abszolút csak erre emlékszem, hogy a tanárok abban az egyben voltak eredményesek, hogy az ezernyi érdekesebbnél érdekesebb és az ember természetéből fakadóan élvezettel tanulható témaköröket sikerült olyan kínkeservesen rossz módon tálalni, hogy a diák mindet megutálja és többet az egész életében ne akarjon semmi ilyennel foglalkozni, tudat alatt beleégjen minden tudomány és művészet iránti elutasítás.
  • Blacktom
    #90
    De jó, hogy megint feleslegesen próbáltam elolvasni a kommenteket...
    Senkit sem érdekel, hogy emberek haltak meg? 3-4 ember tesz úgy mintha a magyar oktatásról beszélne, miközben egymást anyázzák
    És elnézést akire nem tartozik, pl Khan linkje és egyéb építő jellegű hozzászólások (többnyire első kommentek).
    Én is bocsánatot kérek, mert ez se a cikkről, sokkal inkább a kommentekről szól. Arról kellene már egy sg-s cikk, hogy hogy alakul(hat) ki itt gyakorlatilag bármilyen témából veszekedés
  • bah
    #89
    Szerintem a hazai felsőoktatás színvonala helyenként tényleg elmarad az elvárttól, az itt előttem írók beszámolói ugyan túlzóak, de koránt sem alaptalanok. Inkább képezzen az iskola szakbarbárokat, mint mindenhez érteni akaró ,de semmihez nem értő szakembereket. Ha el akarsz kezdeni dolgozni, sajna nem elég csupán a tanultakra hagyatkozni, hanem ahhoz önerőből hozzá kell tanulnod, mert sok helyen mindent tanítanak, csak azt nem amit kéne. Max ilyen tanár szakokon + ilyesmiken elég az ott tanult.

    Szerintem jelentősen jobbá tehető lenne az egész felsőoktatás. Például ha létrehoznának egy országos egyetemi hálózatot. Ez a hálózat tartalmazna mindent amit tudni kell az adott szakterülethez. Videók, leírások, interaktív programok,stb.. formájában, a tanulás szempontjából maximálisan hatékony formában. Párhuzamosan az egyetemeket át lehetne úgy alakítani, hogy nem lennének előadások és olyan órák ,ahol csak figyelni kell. Helyette csak konzultációk és laborfoglalkozások, a gyakorlati területre fókuszálva. És nem unalmas órákat hallgatni járnának be a hallgatók, hanem valós gyakorlati problémák megoldását gyakorolnák. Szerintem tök fölös minden évben ugyanazt és ugyanazt leadni, amikor videóra felvéve sokkal jobb lenne. De sajna nem lenne szükség annyi tanárra, úgyhogy nem valószínű ilyen változás.

    És akár európai szinten is meg lehetne ezt csinálni, nemcsak országosan, a költségek csökkentése érdekében.

    Van is egy emberke külföldön , aki valami hasonlót kezdett el csinálni, ingyen.
    http://www.khanacademy.org/
  • bvalek2
    #88
    Az akkori tudásom alapján tényleg nem voltam alkalmas arra, hogy folytassam a fizika tanulmányaimat. Mi értelme lett volna ülni a modern-fizika órákon anélkül hogy fogalmam lett volna miről beszélnek? Elsősorban a gimnáziumból odáig görgetett matematikatudásbeli hátrányom tehetett róla. A tanár a bukóknak azt javasolta, hogy keressenek más szakot maguknak, teljesen jogosan. Nem hallgattam rá, összeszedtem magam és eljutottam az államvizsgáig, ezt teheti az, aki nem érzi magát hibásnak az ilyen esetekben.

    Ami az informatika szakot illeti, abban a csoportban amiben kezdtem, 3-an szerettünk programozni az 50-ből. Néhány még tudott de rühellte, és voltak 40-en, akik úgy államvizsgáztak végül többszörös bukdácsolás után, hogy sosem tanulták meg rendesen. Ők mi a fenének mentek oda, és miért nem szórták ki őket mint a fizikán? Szétszórta őket azóta az élet, sokan remélem nem informatikusok lettek, akik meg igen, azok csak szobadísznek lennének jók, ha nem lenne olyan ronda alkoholista fejük.
  • Etinger
    #87
    Néhol nem lett túl kerek a mondanivalóm, tessék elnézni nekem :)
  • Etinger
    #86
    Picit komplikáltabb ez azért, továbbra is élesen el kell választani azokat akik el akarnak valamit érni, és akik csak úgy "el vannak az egyetemen". Nem tudom mennyire érzed pl korrektnek, hogy téged kiszórtak anno. Most az ELTE-ről szerintem amúgy csak az bukik ki, aki tényleg tojik az egészre.. az meg meg is érdemli.

    Az érdekes viszont, hogy informatikai kart mennyire kerülik még mindig. Bár rendkívül sokat javult a megítélése, de még mindig hatalmas ziccer egy ilyen sulit elvégezni... a munkaerő piac is szinte sírva könyörög a több mérnökért, több infósért... de őszintén szólva ez nem annyira nagy gond, ezt a vonalat kell választani. Aki pedig megy sokadiknak is médiatudományisnak, andragógusnak stb az meg is érdemli valahol, ha utána nem talál munkát.

    A cikkhez hozzászólva pedig csak annyit, hogy azért az öngyilkosság már valahol egy erős véleménynyilvánítás (önkritika egy formája... na jó ez gonosz volt, de régi mondás...), de itt valaki - valakik sarasok, és a rendszer kompletten rossz. Itt sem jó, de itthon máshogy nem.

    Idehaza az a legnagyobb baj, hogy a jó diákokat nem tudja megfogni az állam. Mindenki aki picit is jobb az átlagnál, külföldben gondolkozik - van kivétel persze, akik idehaza is meglátják a lehetőséget.
  • bvalek2
    #85
    Pécsett 2000-ben a fizikatanár szakon 40 fölötti osztálylétszámmal kezdtünk, amit utána félévenként majdnem megfeleztek, a 3. évfolyamig. Amikor én is kiestem, már csak 5-en maradtak (újrajártam a szemesztert, és utána sikerült rendesen befejezni). Hidd el, akik kiszóródtak, azok meg is érdemelték. Azért találták ki a második vizsgát meg a pótvizsgát, hogy ne a pillanatnyi szerencsén múljon.
  • Etinger
    #84
    Szülő is igazolhat 3 napot.
  • JMáté
    #83
    Ez szerintem nagyrészt a szakma hígulásának köszönhető. Nekem volt olyan tanárom általánosban aki lopott, és nem mellesleg irodalom tanár létére nem ismerte a modernitás szót meg néhány ilyen apróságot, szóval szakmailag is topon volt. Ma is ott tanít. Ebben az iskolában ő volt az átlag szakmailag, emiatt akik oda járatják gyerekeiket azoknak igencsak megvan a vélemyényük a tanárokról. Nekem szerencsére középsuliban alkalmam volt megtapasztalni másik végletet is, ott majdnem minden tanárom kiemelkedően jól értett a tárgyához és többnyire még jófej is volt.
  • JMáté
    #82
    "Persze az útkeresést már jóval korábban támogatni illene."

    Na igen, nekem ezzel kapcsolatban is elég negatív tapasztalataim vannak. Nekünk középiskolában megmondták hogy legfeljebb egy egyetem nyílt napjára mehetünk el. Ha többre is elmegyünk akkor hozzunk orvosi igazolást hogy betegség miatt voltunk távol. Ez is egyfajta hozzáállás...
  • Etinger
    #81
    Ha tényleg a legjobb 50% maradna, akkor érthető is lenne. A probléma ott kezdődik, hogy ez a kiszórás is pofára vagy szerencsére megy.
  • e57
    #80
    Elnézést kérek tőled én is. Ez a kakaskodás tényleg kihagyható lett volna.

    Ha már a XIX. századot említed. Jól látod, hogy van egy olyan romantikus elképzelésem, hogy a tanárság nem csak pusztán egy szakma, hanem egyben hivatás is, nagyon nagy felelősséggel. Tény, hogy ehhez átlagon felüli elszántság, kitartás, segíteni akarás kell.
    Nekem még az iskolában volt sok olyan tanárom, aki nem csak addig volt tanár amíg a tanteremben voltunk, hanem utána is. Törődtek azzal, hogy mi lesz belőlem. Nem féltek akár pofon vágni, ha éppen arra volt szükség (ma ez már nem lehetséges). Tanár maradt munkaidő után, az utcán is. A köztudatban 3 embert tiszteltek nagyon... a lelkészt, az orvost, és a tanárt.
    Nem olyan régen 25-30 évvel ezelőtt, még így volt.
    Azóta a tanárok valahogy elvesztették ezt a státuszt. Azt nem tudom, hogy kinek, vagy minek köszönhetően, de szerintem jó lenne ha visszaszereznék.
  • e57
    #79
    "A semmit úgy értettem hogy semmi olyan amihez az adott szak diplomája kell. És vannak olyanok akik egyáltalán nem tudják elvégezni. Talán a képességeik meglennének, csak az önfegyelmük hiányzik. Nem jobb nekik gyorsan kibukni mint éveket elvesztgetni az életükből?"

    Igen, igaz.
    Nekem a jelenlegi oktatási rendszerből az egyik dolog ami hiányzik, hogy az így járt diákokat csak úgy szabadon eresztik, mondhatni megszégyenülten. Holott lehetne nekük javasolni valami más utat. Persze az útkeresést már jóval korábban támogatni illene.
  • JMáté
    #78
    A kommentem közepére a "Vagy akár" az nem kell, bocs. Visszatöröltem valamit de ez ott maradt.
  • bvalek2
    #77
    Pedig bevett módszer, hogy a diákok bizonyos százalékát automatikusan kiszórják a megfelelő magasságra emelt léccel. Már a felvételinél ez van, amikor azt mondod hogy csak x embert veszünk fel, függetlenül a képességeiktől, miért ne így működjön a vizsga is? A Mikroszoft is megszabadul a programozói adott százalékától minden évben a teljesítményük alapján. Csak a legjobbak maradhatnak. Hiába alkalmas az ország lakosságának 20%-a vegyésznek, nincs szükség 2 millió vegyészre...
  • JMáté
    #76
    De úgy gondolom manapság a soros kapcsolásnál sokkal többet kellene tudnia egy középiskolásna. Hiszen ma már minden ház tele van kondenzátorokkal, bifiláris csévélésű tekercsekkel, tranzisztorokkal, és még ravaszabb dolgokkal amikről fogalmam sincs. Ha valaki csak a soros kapcsolásig jut fizikából, az olyan mintha 200 éve valaki csak a falig jutott volna építészetből, a tető működése az már valahogy kimaradt. Vagy akár lassan teljesen át kellen gondolni a közoktatás rendszerét, mert jelenleg nem képesek elegendő megfelelő minőségű szakembert kitermelni (ellenben közgazdászokkal Dunát lehet rekeszteni, szóval szerintem a humán oktatás nem iagzán van válságban). Nem mindenkiből lehet jó tudós, de ha időben elkezdenék a képzést talán be lehetne idomítani néhány embert vektoranalízisre meg kvantumfizikára.
  • Etinger
    #75
    Az egyetem és a vizsgák nem szerencsejáték kellene hogy legyenek. Perpill az.
  • bvalek2
    #74
    Tudunk mi jobbat is, mint anyázni :) Bocsáss meg hogy rosszindulattal álltam hozzád, már látom hogy nem a levegőbe beszélsz.

    Szerintem is vannak olyan káros folyamatok, amik bizonyos nem tanárnak való egyének felhalmozódásával jártak, de továbbra sem osztom a véleményt, hogy ez dominálna. Ez egy tömegszakma, rengetegen mentek tanárnak, ezért az átlagtanár nem sokban különbözik az átlagpolgártól. Ha jártál tanítási gyakorlatokra, és megnéztél jó pár iskolát a cigánysortól kezdve az elitsuliig, szerintem te is tapasztalhattad.

    Ezért ezt kell figyelembe venni, nem a XIX. században járunk, amikor a tanár ritkaság volt, és ezért marginális tulajdonságok voltak jellemzőek a tanári karban (jó esetben ez jobb szellemi képességeket jelentett). Szép szép, hogy csak a legjobb menjen tanárnak, de olyan sok tanár kell, hogy még ideális esetben is csak a tanárok töredéke lenne "legjobb". Abból kell kihozni a legtöbbet, ami adva van, és a "csúcstanár" követelménnyel az egyetemre szorítkozni.
  • Etinger
    #73
    ..de nem értem miért nem látod be, hogy sokszor nem a tananyaggal, hanem a számonkérés módjával van gond. A sorozatos szemétkedések ellen nem lehet ily módon védekezni. Pl ez a "buktatni kell". Ha törik, ha szakad. Ezzel van a gondom. Ha 150 ember TUDJA az anyagot, akkor is ki van kötve, már bizony 75 itt meglesz bizony ba..va...
  • JMáté
    #72
    A semmit úgy értettem hogy semmi olyan amihez az adott szak diplomája kell. És vannak olyanok akik egyáltalán nem tudják elvégezni. Talán a képességeik meglennének, csak az önfegyelmük hiányzik. Nem jobb nekik gyorsan kibukni mint éveket elvesztgetni az életükből?
  • bvalek2
    #71
    Fontos különbséget tenni az között ami rossz, és az között, ami a szakterület velejárója. A követelményszintre, a kitekintő tantárgyakra szükség van.

    Szerintem itt a valós problémák:
    - hiányos alapok, amiről nem a tanárok személy szerint, hanem a szétrombolt alap és középfokú oktatási struktúra tehet
    - a követelményszint csökkentése, amivel az előbbit orvosolni próbálták, de csak több kárt okoz, mert felhígítja az egyetemeket
    - számos szakirány és a szakképzések elhanyagolása, amivel elveszik a választási lehetőséget a tanulóktól, és gyűjtőszakokra kényszerítik őket
  • e57
    #70
    "e57 elhatározta, hogy gyűlöl egy csomó embert, akik nevetséges fizetésért, hétről hétre gürcölve, fölösleges adminisztrációs terhek és értelmetlen megkötések ellenére megszerettetik a gyerekekkel a tantárgyat, megtanítják nekik, és közben mosolyt erőszakolnak a fáradt arcukra, hogy a nebulók jól érezzék magukat a társaságukban. Persze vannak rossz tanárok."

    Jó, majd mindjárt könnybe lábad a szemem a tanárok önzetlenségétől! Meg csókot lehelek a "fáradt arcukra".
    Először is, nem gyűlölöm a tanárokat. Tény, hogy nehezedő körülmények között kell dolgozniuk, de kinek nem?

    "megszerettetik a gyerekekkel a tantárgyat, megtanítják nekik, és közben mosolyt erőszakolnak a fáradt arcukra, hogy a nebulók jól érezzék magukat a társaságukban"
    Ezt a mondatot külön ki kellett emelnem, mert szerintem nyugodtan fölé lehetne írni, hogy Donászy Magda verse.

    "Lehet azon vitázni, hogyan szűrjük ki azt, aki nem alkalmas a pályára, de az nem vitatéma, hogy a mostani tanárok többsége alkalmas, és egyébként pedig átlagos emberek, akiknek veleszületett ösztönös jóindulata van a gyerekek iránt. Szeretik őket, és jót akarnak nekik, a botlásaik ellenére is."

    Miért ne lenne vitatéma? Nem, sajnos a mostani tanárok többsége nem alkalmas a pályára. Talán a tudás anyaguk megvan, de vagy a kommunikációs képességük nincs meg, vagy csak egyszerűen nem érdekli őket az egész. Azért lettek tanárok, mert kell egy diploma, és ez az egyik legkönnyebb (általános iskola). Nem tudom most hogy van, de 10-20 éve, még simán lehetett műszaki egyetemi diploma mellé kapni tanári diplomát is, amivel középiskolában lehet tanítani műszaki tárgyat (ez kb +1 év képzés volt, nagyobb fizetésért, hülyeség volt kihagyni).
    Nem kevés olyan személyt ismerek, aki mindenféle tanári képzettség nélkül tanít, vagy tanított. Szükségből alkalmazzák. Általában kiegészítő állások ezek.

    "Meg a teljesítményszint sem állandó. Nekem voltak olyan tanáraim akik rosszul tanítottak ezt-azt, mást pedig élvezetesen (gondolom olyan részterületre értünk a tananyagban amit szerettek). Pszichopata tanárom is volt, na azokat ki kell vágni az iskolából, a szülői tiltakozás rendszerint elszigeteli őket, de sajnos nem mindig."

    Ezzel egyet értek.

    "És megint egy teljesen más kérdés, hogy milyen rendszerben lehet a tanítás még hatékonyabb, de egy biztos, követelményszint mindig lesz, és mindig lesz olyan, aki nem alkalmas rá hogy elérje (engem hiába íratnának be egy nyelvszakra, megbuknék, nincs érzékem se kedvem). Ezért kell egy olyan sokoldalú, sok karrierlehetőséget felmutató oktatási rendszert kialakítani, ahol mindenki megtalálja a számítását, aki nem értelmi fogyatékos (és lássuk be, a gyerekek 99%-ának megvan a magához való esze)."

    Teljesen egyetértek, szerintem én is ezt írtam.
  • KGer
    #69
    >Szólj hozzá a témához is.
    Itt volt egy eredeti téma, méghozzá hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer szar.

    Erre te felhoztad, hogy a lusták és a hülyék dögöljenek, amivel igazából senki se vitatkozik, de te ezzel azt sugallod, hogy a felsőoktatással igazából nincs is semmi baj.
  • bvalek2
    #68
    Az iskola nem szakmára készít fel (azért vannak a szakmai tanfolyamok), hanem szakterületre. Ez sokkal szélesebb jártasságot, és kisebb elmélyedést jelent az egyes részterületeken. Az általános műveltség mást jelent a különböző életkorokban:

    Az alap és középfokú képzésben mindenkinek meg kell tanulni a soros kapcsolást és a verselemzést egyaránt. Először is azért, mert csak akkor tudsz pályát választani, ha ismered a választási lehetőségeket. Nincs a gyerek homlokára írva, hogy mihez lesz kedve, megkérdezni sem lehet, hiszen minden mérnök/irodalmár életének volt egy szakasza, amikor még nem hallott a soros kapcsolásról/verselemzésről. A másik ok fejlődéslélektani, a különböző területek tanulása más és más agyterület fejlődését segíti, olyan ez mint különféle gimnasztikai gyakorlatok az agy számára. A verstanulás a memóriát, a verselemzés és a zene a kreativitást, a matematika a számolási készséget, a természettudományok a logikus gondolkodást, stb. Természetesen van aki szereti a felülést, van akinek kényelmetlen, de egészséges hátra mindkettőnek szüksége van. Ne felejtsük el, hogy emberek járnak az iskolába, nem robotok.

    A felsőfokú képzésben azért van szükség a teljes szakterület felületes megismerésére, hogy együtt tudj dolgozni a rokon szakmák művelőivel. Aztán amikor elkerülsz a szakterületedre, lehet szakbarbárkodni.

    A fonetikusan leírt angol szavak kevésbé zavarnak, mint a nyelvtani egyszerűsítések, amikor minden beázik, ahelyett hogy megázna, elázna, felázna, kiázna, stb. Ettől a valóvilág-magyartól kiráz a hideg.
  • bvalek2
    #67
    Ezek olyan általánosságok, amikkel mindannyian egyetértünk. Szólj hozzá a témához is.
  • e57
    #66
    Olyan ember nincs akiből soha nem lesz semmi. Meg kell találni azt a "valamit" amire alkalmas, amire jó. Ha éppen az a kuka rakodás, akkor az. Az is valami. Én őket is tudom tisztelni, mert ha valaki júliusi melegben napi 300 edényt borít bele a szemetesautóba az nem semmi.
    Ha valakinek az agya alkalmas arra, hogy mérnök legyen, akkor az kapja meg a lehetőséget arra, hogy megtanulhassa. Erre a fizetős tanrendszer nem nagyon alkalmas.
    Ha iskola közben kiderül valakiről, hogy nem képes megtanulni egy egy tárgyat, akkor miért kell, hogy megszégyenüljön?
  • JMáté
    #65
    Maradjunk a témánál. bvalek2 csak azt mondja hogy akiből úgy se lesz soha semmi azt ki kell rúgni, neki is jobb lesz úgy. Szerintem ez egy abszolút elfogadható álláspont.
  • JMáté
    #64
    A kommented nagy részével egyet értek, de ehhez:
    "Azoknak a száma akik egyetemre valók, nem változott az utóbbi száz évben."

    Hozzátenném hogy sajnos. Ugyanis ahogy fejlődik a technika egyre kevesebb szükség van fizikai munkásokra, és egyre több tudósokra és mérnökökre (vagy legalább olya munkásra aki karban tudja tartani a takarítókat/biztonsági őröket/sofőröket helyettesítő gépeket. ez már nem is olyan távoli jövő).
    Az egyetem a jelek szerint nem képes elég tudós kiképezni, és ezért én is az általános iskolát és a gimnáziumot okolom. Korábban el kell kezdeni a specializációt, elhagyni a faszba az "általános műveltséget" (a magukat legműveltebbnek tartó emberek tapasztalataim szerint nem nagyon tudják hogy ki volt pl. Faraday. Ugyanolyan "szakbarbárok" mint bárki csak ők mondjuk a törire specializálódtak és nem a matekra. ez elkerülhetetlen, senki nem érthet mindenhez)

    (Még egy dolog amiben nem értünk egyet: a besértődnek ma már magyar szó. Én sem használom de ettől függetlenül teljesen elterjedt. Mint a lájk. Vagy a fájl. Tudom hülyén néznek ki leírva,. de majd csak megszokod).
  • bvalek2
    #63
    Nem lehet adni annak, aki nem kér belőle. e57 elhatározta, hogy gyűlöl egy csomó embert, akik nevetséges fizetésért, hétről hétre gürcölve, fölösleges adminisztrációs terhek és értelmetlen megkötések ellenére megszerettetik a gyerekekkel a tantárgyat, megtanítják nekik, és közben mosolyt erőszakolnak a fáradt arcukra, hogy a nebulók jól érezzék magukat a társaságukban. Persze vannak rossz tanárok. Vannak rossz kéményseprők is.

    Lehet azon vitázni, hogyan szűrjük ki azt, aki nem alkalmas a pályára, de az nem vitatéma, hogy a mostani tanárok többsége alkalmas, és egyébként pedig átlagos emberek, akiknek veleszületett ösztönös jóindulata van a gyerekek iránt. Szeretik őket, és jót akarnak nekik, a botlásaik ellenére is.

    Meg a teljesítményszint sem állandó. Nekem voltak olyan tanáraim akik rosszul tanítottak ezt-azt, mást pedig élvezetesen (gondolom olyan részterületre értünk a tananyagban amit szerettek). Pszichopata tanárom is volt, na azokat ki kell vágni az iskolából, a szülői tiltakozás rendszerint elszigeteli őket, de sajnos nem mindig.

    És megint egy teljesen más kérdés, hogy milyen rendszerben lehet a tanítás még hatékonyabb, de egy biztos, követelményszint mindig lesz, és mindig lesz olyan, aki nem alkalmas rá hogy elérje (engem hiába íratnának be egy nyelvszakra, megbuknék, nincs érzékem se kedvem). Ezért kell egy olyan sokoldalú, sok karrierlehetőséget felmutató oktatási rendszert kialakítani, ahol mindenki megtalálja a számítását, aki nem értelmi fogyatékos (és lássuk be, a gyerekek 99%-ának megvan a magához való esze).
  • e57
    #62
    Igen, tényleg nagy ész vagy. Meg jövőbe látó.

    Ja, és szaporodás szakértő is.
    Politizálj még Béééla! Mond hogy liberális! Most azt hogy projekció!!! Hű Béla, mi történt veled!? Erekció?
    Az isten szerelmére, Béla!
  • Etinger
    #61
    Eddig egészen értelmesen írtál - ha nem is voltunk egy véleményen - miért kell ezt? :) Amúgy láthatóan nagy ész vagy, de ez önmagában azért kevés. Persze az emberséggel sokszor nem érünk el "sokat" vagy épp "eleget" ... de az egymás közti kommunikációban elég sokat segít. Hiába van valamid, ami segít X emberen, ha nem tudod átadni nekik...
  • bvalek2
    #60
    Nem lesz gyereked. A liberális agymosás elengedhetetlen része a családi életre való alkalmatlanság kialakítása. Ha mégis becsúszik egy zabigyerek, nem leszel képes rá felnevelni, így neki még kisebb esélye van rá hogy szaporodjon.

    Az általánosító megjegyzéseid egy egész szakmára pedig arra utalnak, hogy szép feladat lennél egy pszichológusnak kinyomozni az elcseszett gyerekkorodat, még egy disszertáció is összejönne belőled.

    besértődnek -> MEGSÉRTŐDNEK. tanulj meg magyarul az isten szerelmére.
  • e57
    #59
    Az iskolarendszer nem jó. A tanárok nagy része pont olyan egoista nulla mint te. Ha szóvá van téve, akkor természetesen besértődnek, pont mint te.
    Én nem akarom, hogy a gyerekem olyan lelki nyomorék legyen mint te.
  • bvalek2
    #58
    Ezt hívják projekciónak. Te fikáztad az iskolákat, úgyhogy alkalmazd szépen magadra a jótanácsaidat.
  • e57
    #57
    Pont ugyan annyi konkrétumot írtam, mint te.

    Nem kötekedésből írom, de.... az #53-as hozzászólásodból is látszik, hogy neked van valami iskolához köthető kellemetlen élményed, amit képtelen vagy feldolgozni. Jó lenne ha a saját érdekedben szakemberhez fordulnál segítségért.
  • Etinger
    #56
    Sajnos ebben is nagyon sok igazság van, de nyilván mi itt a legtöbben nem róluk beszélünk! Ebben nincs semmi "érdekes". Ha valaki nem tanul, elbulizza/átbulizza a vizsgaidőszakot, azoktól nem is vár az ember mást. De nem róluk van itt szó!

    Olyan emberekről beszélünk akik tisztességesen leülnek tanulni, mégis hamar az eredménytelenség és a frusztráció lesz a mindennapos érzés bennük, mert a rendszer nem korrekt. A tanárok nem adnak át jól, vagy egyáltalán tudást. Egy egyetem valóban nem adhatja meg az alapokat, az a gimnázium dolga. Viszont fel kell ismernie, hogy mire kell alaposabb időt szánni. Jelenleg ez a BME-n az, hogyan csesszünk meg minél több diákot a beugrón. Erre van idő.

    Na látod ez a szomorú.
  • bvalek2
    #55
    De konkrétumot nem tudtál írni, és ez a lényeg. Fogalmad sincs, hogyan kell megszerettetni egy tárgyat, csak a pofádat jártatod.
  • e57
    #54
    Igen ez így van.
    48-as hoz még annyit tennék hozzá, hogy ha véletlen talál egy megfelelő állást, és úgy érzi esélye is van a felvételre, biztos, hogy valakinek a valakije kapja meg a munkát.
  • bvalek2
    #53
    Ehhez képest a valóság:
    - 18 éves kezdő alkoholistánk szülői nyomásra erőfeszítés nélkül beesik az egyetemre. A döntésképessége csak a legközelebbi iszunk-hányunk-belefekszünk buliig tart.
    - felveszik mert kell a fejpénz, hősünk lelkiismeretesen leissza magát a sárga földig minden hétvégén, összeszed egy kis szifiliszt, nemibeteg-gondozóra jár (zabigyerek nem lesz, mert a női megfelelője ennek az embertípusnak rendszeresen jár abortuszra). Előadásokra nem jár be, a tanárnak a nevét se tudja.
    - csak akkor dolgozik egyetem mellett, ha végképp muszáj, a szülőkből remekül meg lehet élni.
    - egyszer csak jönnek a vizsgák. hősünknek nincs pénze mással megíratni a házi dolgozatokat, eleinte görcsöl a vizsgák előtt, de miután felvilágosítják az idősebbek, hogy nincs következménye annak, hogy mennyi idő alatt végez, leszarja és megy velük bulizni
    - főhősünk vért hány, aztán irány a detox.
    - elmegy 6-10 év, mire a diplomagyár kiállít neki egy plecsnit. Főhősünknek nincs egy kanyi vasa se, hitele annál több, 30 évesen megpróbálja elkezdeni az életet, ekkorra már idült alkoholista, táskás szemekkel, kifejezéstelen felpüffedt tésztaszerű arccal, igazi szocreál férfiideál.
    - jelentkezik állásinterjúra, ahol kiröhögik és közlik a diplomája gyakorlatilag értéktelen, mert csak pofára kapta. Képzettsége nincs, ennek ellenére munkát fog kapni, és a tudatlanságával tovább rombolja az európai civilizációt.

    Ezeknek az embereknek a részaránya messze meghaladja az 50%-60% százalékot (szakonként persze erősen változó). Kizárólag az SZDSZ-es mindenkitfelveszünkhakőhanem hozzáállásnak köszönhetik hogy felvették őket a melegedőbe.

    Azoknak a száma akik egyetemre valók, nem változott az utóbbi száz évben. Régen ők voltak az átlag, most ők azok a diákok, akik rejtélyes módon képesek megcsinálni a beadandó programot (sőt, szeretnek programozni, milyen meglepő), ők azok akik szeretnek diff-egyenleteket megoldani, ők zaklatják a tanárt kérdésekkel. Ők TANULNAK, annak ellenére hogy nehéz, és mégis örömmel csinálják. Szeretem != könnyű, épp ellenkezőleg. Kennedy-ék azért mentek a Holdra mert nehéz, és én is azért tanultam meg dolgokat, mert nehéz volt. Ha könnyű lett volna, abban nincs kihívás és nincs győzelem.