MTI

Versenyt futnak az iskolák és a puskázók

Folyamatosan változik a diákok értékítélete, és már nem tekintenek puskázásnak bizonyos dolgokat, például az internetről másolást. Az ellenőrzésnél a plágiumról való oktatás sokkal erősebb fegyver.

Valószínűleg a Közép-floridai Egyetem vizsgaközpontja az a hely, ahol a diákok puskázása elleni harc frontvonala húzódik. Még rágógumit is tilos bevinni a vizsgára, ugyanis a rágással leplezhető, ha egy diák - anélkül, hogy mobilját a füléhez tartaná - bluetooth-os kapcsolaton keresztül telefonál a termen kívül lévő segítőjének. A diákok által használt 228 számítógép be van süllyesztve az asztalokba, úgyhogy ha valaki megpróbálja lefényképezni a képernyőt - például egy tollba rejtett kamerával -, hogy segítsen egy később tesztet író barátjának, akkor azt könnyű észrevenni. Ha egy felügyelő kiszúr valami gyanúsat, digitális úton rögzíti a diák számítógépen végzett munkáját, majd a vizsgázók feje fölött lévő kamerával ráközelít a képre, és azt is CD-re írja.

Taylor Ellis dékán, a diákok létszámát tekintve az Egyesült Államokban a legnagyobbak közé tartozó Közép-floridai Egyetem üzleti karához tartozó vizsgaközpont vezetője azt mondja, hogy a puskázás számottevően csökkent: a tavaszi szemeszter idején letett 64 ezer vizsga során mindössze 14 esetben fordult elő, hogy puskázást feltételeztek egy diáknál. Az oktatók szigorát tovább növeli az a tény, hogy megjelent a puskázás új, high-tech fajtája, amely nemcsak a vizsgákon van jelen, hanem az otthoni tevékenységben is az internetről szerzett anyagoknak a saját munkába történő beillesztése, illetve az így készült művek egymás közötti megosztása, "csereberéje" formájában.


Több helyen, például az észak-karolinai Duke és a maine-i Bowdoin Egyetemen megkövetelik az új diákoktól, hogy mielőtt tanulmányaikat elkezdik, végezzenek el egy plagizálással, mások műveinek összeollózásával kapcsolatos online oktató kurzust. Virágzó üzletté vált a diákok dolgozatainak erre szakosodott szolgálatok általi megvizsgálása annak érdekében, hogy kiderüljön, nem másolták-e őket. Az egyetemeknek mintegy 55 százaléka veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat .

A legnépszerűbb puskázás elleni eszköz, az interneten megtalálható Tuirnitin macska-egér párharcot folytat azokkal a felkészült diákokkal, akik megpróbálnak túljárni az eszén. A Turnitin algoritmusait folyamatosan korszerűsítik - közölte a fenntartó egy blogban , amely Át tudják-e verni a diákok a Turnitint? címmel jelent meg.

A puskázás - még ha olykor tapasztalható is némi megtorpanás - nagyon széles körben elterjedt az amerikai diákok körében. Egy tizennégyezer egyetemista bekapcsolásával az utóbbi négy évben végzett kutatás szerint átlag 61 százalék vallotta be, hogy szokott puskázni dolgozatíráskor és vizsgákon. Ez ugyan valamivel kevesebb, mint az egy évtizeddel korábbi 65 százalék, de a felmérés készítője, Donald L. McCabe, a Rutgers Egyetem professzora nem hiszi, hogy valóban van csökkenés, inkább azt feltételezi, hogy változott a diákok értékítélete, és már nem tekintenek puskázásnak bizonyos dolgokat, például azt, ha valamit az internetről másolnak ki és illesztenek be saját munkájukba.


A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) David E. Pritchard fizikaprofesszor képes mérni az otthon készített munkákban előforduló másolásokat saját fejlesztésű szoftverével, amelyet azért fejlesztett ki, hogy a diákok online tudjanak megoldani fizikafeladatokat. "Néhányan olyan gyorsan válaszoltak a kérdésekre, hogy először azt hittem, csupa zseni van a MIT-n". Aztán rájött, hogy a diákok egy része hamarabb oldja meg a kapott feladatot, mint amennyi idő annak elolvasásához kell, tehát egyszerűen bemásolja a választ, többnyire olyan e-mailekből, amelyeket a vizsgán már túl lévő barátjuktól kapnak.

Egy Pritchard és kollégái által idén közzétett felmérés alapján a diákok körülbelül 20 százaléka az otthoni esszék 30 százalékát - vagy még ennél is nagyobb részét - egyszerűen összelopkodja. A másolók olyan internetes oldalakat használnak, mint például a Course Hero, amelyre a diákok régi vizsgák anyagait vagy dolgozatokat töltenek fel. Egy másik oldal, a Cramster tankönyvi kérdések megválaszolásával foglalkozik, egyebek között 77 fizikatankönyv feladványaira ismerteti a megoldást. Pritchard népszerű Fizika mesterfokon című online tankönyve mindazonáltal kivétel, mert a kiadó folyamatosan figyeli az internetet, és ha rábukkan valahol egy feladatmegoldásra, a szerzői jogokra hivatkozva leveteti a hálóról.

A Turnitin szolgálatait jelenleg 9500 gimnázium és egyetem veszi igénybe. A diákok beadják írásbeli munkáikat ellenőrzésre, és azokat több milliárd archivált weboldallal és más diákok millióinak dolgozataival hasonlítják össze, mielőtt továbbítanák az oktatóknak. A cég szerint a szolgálatait évek óta használó iskolákban visszaesett a puskázások száma. Azok az oktatók, akiket riaszt a puskázás elleni fellépés megkövetelte zsandárszerep, és nem is szívesen vállalják azt, komoly segítséget kaphatnak a puskázás elleni online oktató anyagtól. Egy felmérés során bebizonyosodott, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik elvégezték a tanfolyamot, kétharmaddal kevesebbet puskáztak, mint azok, akik nem.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • JMáté #34
    Ha láttatok már valami jegyzetet, leírást például a neurális hálózatokról (ami azért még messze nem a tudomány csúcsa), az tele van(többváltozós) deriválással, meg integrálással, és esetleg még rondább dolgokkal is. Egyébként meg, ahogy mondani szokták: az egyetemen tanult dolgoknak legfeljeb az 5%-ára lesz szükséged az életben - csak sajnos nem lehet előre tudni hogy melyik az az 5.
  • Glutamin #33
    A deriválás az valóban nem nagyon kell a programozáshoz. Magyarországon viszont valami miatt az a gyakorlat, hogy villanykaron, gépészkaron stb-vel egybekötve oktatják az informatikus mérnököket. Mondjuk az algoritmus elmélet, számelmélet stb már azért hasznos lehet. Az, hogy mi lesz hasznos és fölösleges, az sokszor csak munkába állás után derül ki. Pl van ismerősöm aki a Knorr Bremsénél programoz. Neki nyilván nem haszontalan, hogy tanult gépészeti dolgokat. Ilyen tudású szakembert egy 3 éves képzés nem nagyon tud produkálni.

    Én egyébként úgy gondolom, hogy a 3 év alapképzés + 2 év szakirány a labormunkákkal ad annyi lehetőséget, hogy általános tudás és specializált tudás is lesz. Jól kell szakirányt és gyakorlati feladatot választani és akkor az ember azzal foglalkozhat, ami érdekli.
  • sanyicks #32
    Tudom, én fél évente szoktam szájkaratézni a t üfsz-ével amikor valami fasz rátol egy zajforrást a kábelhálóra és a netnél elveszik a letöltési szinkron, de szerintük a modem logban az a sok error meg critical besorolás, az nem is baj, meg a 10DB-t ugráló snr-sem, aztán 2 hét baszogatás után végre körülnéznek és rájönnek hogy jéé igazam volt. Ilyenek a szolgáltatók. Ők okosnak hiszik magukat, az ügyfél hülye azért hívja őket.

    De ez nemtudom hogy jön ez ahhoz hogy, a programozóknak megtanítják hogyan kell 3 db 3 fázisú erőművi generátort bekapcsolni egy szimulált országos hálózatra, vagy megtanítják hogy x évben y rájött egy olyan számítástechnikai trendre ami 1 évig igaz volt, amúgy nem de szentírás ma is, vagy hogy x évben megépítették az y számítógépet. Merthogy ilyeneket tanítanak.
    De pl az is hogy tudjon deriválni fejből (könyv használata nélkül), az is mire jó a programozónak. Hát persze lehet deriválnia kell az egyik programjának ha olyan témában programozik... de mi van akkor ha autógyári robotot csinál, vagy dns elemző programot, vagy vízlépcső vezérlőszoftvert? Akkor miért nem tanítják meg az autógyártás fortélyait, mikrobiológiával, és a folyadékfizikát, áramlástannal?

    Szóval az a lényeg, hogy sokféle teljesen használhatatlan dolgot akarnak az emberbe verni, és sokszor specializálni akarják egy olyan irányba amerre az illető NEM akar menni, de mégsem választhat.
  • Balintos #31
    Azt imádom amikor a kompetenciamérésen lesnek a másikról. A kompetenciamérésen, aminek a világon semmi értelme, nem adnak rá jegyet, senki nem fogja nézni, nem, neki lesnie kell.
  • Glutamin #30
    Lerajzoltam otthon egy papírra, hogy mi okozhatja gyújtáskimaradást az Astrámban (kb 10 alkatrész jöhetett szóba). És leírtam azt is, hogy mi a legvalószínűbb. Utána egy maszek szerelő elakadt vele, egy maszek villamosságis elakadt vele, végül egy márkaszervizben 1 hét kipróbálunk sok mindent alapon megtalálták a hibás alkatrészt (amit javasoltam első helyen). Ők se ésszel álltak neki, csak ők megtehették, hogy potyára megrendelnek minden szart, amit majd egy másik kocsiba betesznek később.

    Aki típuspéldákat biflázik az nem fog megtanulni gondolkodni. Aki nem tanulja meg a lexikális dolgokat, nem fogja tudni milyen lehetőségekre gondoljon.

    Egy mai modern autó hibadiagnosztikája pedig vagy megy kód alapján (betanított munkás szint), vagy ha gondolkodni kell, ahhoz meg nagyon komoly háttértudás szükséges.
  • Cleawer #29
    Nos, konkrétan igen. Unokatesóm mondta, hogy egy merci szervízben 50k volt a motorháztetó felnyitása egy felsőkategóriás kocsin ...bár nem úgy számlázták (:
  • sanyicks #28
    "Egy orvos se csak azt tanulja meg, hogy kell felírni a Maripent, holott látszólag csak ennyi kell neki."

    Meg az hogy tudja miért írja fel.... uh ez az érv fail.

    Az autód elektromos részeit meg azért képtelen megcsinálni szervizben, mert a gyártók úgy akarják hogy ne lehessen... csak speciális szerszámokkal lehessen szétszedni, nem dokumentálják, aztért hogy toljad a márkaszervízbe, nehogymár egy maszek megjavítsa...
  • Cleawer #27
    "Kb ilyen dolgok miatt képtelenek a szervizben megcsinálni az autómat ha valami elektromos kínja van."

    Azért mert egyetemi/phd villamosmérnöki mennyiségű tudást raknak bele, és kurvaélet hogy egy szakmunkás nemtudja megoldani. Csak kiolvassa a hibakódot, megnézi mit jelent(és ezt nem iskolában tanulja) és megpróbálja megoldani. Ja és a hibakódolvasóért is fizetni kell rendesen. Mellesleg lehet csak olaj-,gyertya- stb csere kell...

    A tipusfeladatoknak az a célja hogy megtanuld megoldani. Uána már lehet kombinálni, de előtte még nem.
  • Glutamin #26
    Hogy nem kell? Pedig nagyon sok munkahelyen már a normális szemlélethez is kellene az egy nagyságrenddel nagyobb háttértudás. Kb ilyen dolgok miatt képtelenek a szervizben megcsinálni az autómat ha valami elektromos kínja van.

    Egy orvos se csak azt tanulja meg, hogy kell felírni a Maripent, holott látszólag csak ennyi kell neki.

    @JMáté: A típuspéldákkal az a gond, hogy meg lehet tanulni őket megoldani, anélkül, hogy a konkrét témakört megértenéd. Ezt próbálják meg elkerülni. A valós környezetben magát a problémát is fel kel tudni ismerni, nem lesz mindig valaki ott mellettünk aki ebben segít.

    Az megint más kérdés, hogy a magyarországi multik zöme felsőfokú végzettségű emberekkel tölti be a szakmunkát igénylő pozíciókat.
  • Molnibalage #25
    Így van.