Berta Sándor
Csehországban alkotmányellenes a távközlési adattárolás
A cseh alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az ország elektronikus kommunikációs törvényének a távközlési adattárolásra vonatkozó passzusait, pedig a képviselők csak EU-s felülvizsgálatot kértek.
Az alkotmánybírók közölték: a felhasználók online forgalmi adatainak 12 hónapos tárolását előíró szabályozás teljes mértékben alkotmányellenes, mivel sérti az alapvető emberi jogokat, többek között a magánélethez és az információs önrendelkezéshez fűződő jogot. A testület tagjai emellett kiemelték, hogy az adattárolás egyáltalán nem arányos mértékben valósul meg. "A törvényi szabályozás nem volt elég világos, és nem volt garancia arra, hogy senki sem él vissza az adatokkal" - indokolta a döntést Eliska Wagnerová, a testület tagja.
Az Európai Unió útmutatása alapján néhány éve elfogadott elektronikus kommunikációs törvény távközlési adattárolásra vonatkozó részei ellen 51 cseh parlamenti képviselő nyújtott be panaszt. A politikusok többsége a helyi liberális párt tagja. A honatyák beadványukban többek között azzal érveltek, hogy az online forgalmi adatok tárolása súlyosan megsérti az emberek magánélethez vonatkozó jogát. Emellett jelezték azt is, hogy fennáll a komoly veszélye a rögzített forgalmi és személyes adatokkal való esetleges visszaéléseknek. Az EU azzal érvelt, hogy az adatok segítséget nyújthatnak a terrorizmus elleni harcban.
A dokumentum aláírói azt szorgalmazták, hogy az alkotmánybíróság kérje az Európai Bíróságtól az irányelv felülvizsgálatát, illetve az Európai Bíróság vizsgálja meg, hogy a távközlési adattárolás a jelenlegi formájában összeegyeztethető-e az Európai Emberi Jogi Chartával. Az alkotmánybírók ugyanakkor nem tettek eleget e kérésnek, hanem helyette egyből ítéletükben hatályon kívül helyezték a törvény vonatkozó részeit. Az indoklásban kiemelték: az irányelv nem fogalmaz elég pontosan, hiszen az adattárolás időtartama 6 és 24 hónap között változhat, egy ilyen meghatározás azonban akadályozza az európai uniós jogharmonizációt.
Marek Benda cseh konzervatív képviselő - aki a panasz benyújtását megszervezte - az ítélet kihirdetése után kijelentette: bebizonyosodott, hogy a különböző adatokat nem lehet korlátlanul tárolni. A döntéssel száz százalékig elégedett. "A fő probléma az, hogy nagyon sok adatot tárolunk anélkül, hogy tudnánk, mire kellenek. Ez elfogadhatatlan" - szögezte le. Szerinte ez figyelmeztetés az EU illetékesei számára is.
Az alkotmánybíróság szintén arra mutatott rá, hogy az archivált adatok mennyisége rendkívül nagy és állampolgárok tömegeit érintik. A tavalyi évben például 87 ezer esetben adtak át adatokat a szolgáltató cégek a hatóságoknak, míg egy évvel korábban nagyjából 75 ezret. A szolgáltató cégek képviselői szintén üdvözölték és pozitívnak minősítették az alkotmánybíróság állásfoglalását.
Svédország már tavaly jelezte, hogy nem kér az irányelvből, 2010 márciusában pedig Németországban törölte el az alkotmánybíróság a távközlési adattárolást. A román és a bolgár alkotmánybíróság hasonló ítéletet hozott. Az európai vezetők az irányelv felülvizsgálatát ígérték, de Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa kitart a szabályozás mellett. Az EU igazságügyi miniszterei által 2006 februárjában megszavazott dokumentumot tavaly május óta vizsgálja az Európai Bíróság.
Az alkotmánybírók közölték: a felhasználók online forgalmi adatainak 12 hónapos tárolását előíró szabályozás teljes mértékben alkotmányellenes, mivel sérti az alapvető emberi jogokat, többek között a magánélethez és az információs önrendelkezéshez fűződő jogot. A testület tagjai emellett kiemelték, hogy az adattárolás egyáltalán nem arányos mértékben valósul meg. "A törvényi szabályozás nem volt elég világos, és nem volt garancia arra, hogy senki sem él vissza az adatokkal" - indokolta a döntést Eliska Wagnerová, a testület tagja.
Az Európai Unió útmutatása alapján néhány éve elfogadott elektronikus kommunikációs törvény távközlési adattárolásra vonatkozó részei ellen 51 cseh parlamenti képviselő nyújtott be panaszt. A politikusok többsége a helyi liberális párt tagja. A honatyák beadványukban többek között azzal érveltek, hogy az online forgalmi adatok tárolása súlyosan megsérti az emberek magánélethez vonatkozó jogát. Emellett jelezték azt is, hogy fennáll a komoly veszélye a rögzített forgalmi és személyes adatokkal való esetleges visszaéléseknek. Az EU azzal érvelt, hogy az adatok segítséget nyújthatnak a terrorizmus elleni harcban.
A dokumentum aláírói azt szorgalmazták, hogy az alkotmánybíróság kérje az Európai Bíróságtól az irányelv felülvizsgálatát, illetve az Európai Bíróság vizsgálja meg, hogy a távközlési adattárolás a jelenlegi formájában összeegyeztethető-e az Európai Emberi Jogi Chartával. Az alkotmánybírók ugyanakkor nem tettek eleget e kérésnek, hanem helyette egyből ítéletükben hatályon kívül helyezték a törvény vonatkozó részeit. Az indoklásban kiemelték: az irányelv nem fogalmaz elég pontosan, hiszen az adattárolás időtartama 6 és 24 hónap között változhat, egy ilyen meghatározás azonban akadályozza az európai uniós jogharmonizációt.
Marek Benda cseh konzervatív képviselő - aki a panasz benyújtását megszervezte - az ítélet kihirdetése után kijelentette: bebizonyosodott, hogy a különböző adatokat nem lehet korlátlanul tárolni. A döntéssel száz százalékig elégedett. "A fő probléma az, hogy nagyon sok adatot tárolunk anélkül, hogy tudnánk, mire kellenek. Ez elfogadhatatlan" - szögezte le. Szerinte ez figyelmeztetés az EU illetékesei számára is.
Az alkotmánybíróság szintén arra mutatott rá, hogy az archivált adatok mennyisége rendkívül nagy és állampolgárok tömegeit érintik. A tavalyi évben például 87 ezer esetben adtak át adatokat a szolgáltató cégek a hatóságoknak, míg egy évvel korábban nagyjából 75 ezret. A szolgáltató cégek képviselői szintén üdvözölték és pozitívnak minősítették az alkotmánybíróság állásfoglalását.
Svédország már tavaly jelezte, hogy nem kér az irányelvből, 2010 márciusában pedig Németországban törölte el az alkotmánybíróság a távközlési adattárolást. A román és a bolgár alkotmánybíróság hasonló ítéletet hozott. Az európai vezetők az irányelv felülvizsgálatát ígérték, de Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa kitart a szabályozás mellett. Az EU igazságügyi miniszterei által 2006 februárjában megszavazott dokumentumot tavaly május óta vizsgálja az Európai Bíróság.
