Berta Sándor
Kitart a távközlési adattárolás mellett Cecilia Malmström
Az Európai Unió belügyi biztosa a Dataretention 2010 nevű brüsszeli adatvédelmi konferencián egyértelművé tette álláspontját a biztonság kontra online szabadság kérdésben.
Cecilia Malmström a Dataretention 2010 zárónapján elmondott beszédében az EU belbiztonságát, vagyis a felhasználók adatainak gyűjtését sokkal fontosabbnak nevezte az internetes szabadságnál. "A távközlési adattárolás megmarad" - szögezte le az EU belügyi biztosa. Malmström hangsúlyozta, hogy liberális személyiségként mindig különösen óvatosan kezeli a személyes információk állami gyűjtését és azzal is tisztában van, hogy a kapcsolati és a helyzetadatok előzetes tárolása komoly problémát jelent a magánélet védelmének biztosítása szempontjából. Azonban a telekommunikációs forgalmi információkhoz való hozzáférés egyes esetekben az egyetlen lehetséges utat jelenti és néha nagyon hasznos megoldás a gyanúsítottak tisztázásában.
A politikus hozzátette: az Európai Unió által a távközlési adattárolással kapcsolatban elvégzett vizsgálata kimutatta, hogy a nemzeti hatóságok nagyon gyakran használják fel ezeket az információkat. Az egyes tagországok évente 148 000 adatlekérdezést hajtottak végre és az esetek 90 százalékában ezek hat hónapnál frissebbek voltak. Mindez Malmström szerint azt bizonyítja, hogy az eljárás nagyon is hatékony fegyver a bűnüldözés elleni harcban, hiszen különben a bűnüldöző hatóságok sajnálnának ennyi pénzt és az energiát befektetni a rengeteg adat kikérésébe.
A belügyi biztos kitért arra is, hogy számos tagország a mai napig nem volt hajlandó átvenni és alkalmazni az uniós távközlési adattárolási irányelvet, ezért az Európai Bírósághoz fognak fordulni. Ugyanakkor Malmström elismerte, hogy a szabályozás nem egységes és az sincs tisztázva, hogy a megőrzött információkhoz mely hivatalok és milyen esetekben férhetnek hozzá.
A svéd szakember nem értett egyet azokkal a felvetésekkel, miszerint a távközlési adattárolás hatalmas költségeket róna az internetszolgáltatókra és a telefontársaságokra. Mint kiemelte: nem hiszi, hogy az irányelv alkalmazása miatt a telekommunikációs ágazat jóléte megrendült volna. Azonban ettől függetlenül kilátásba helyezte a cégek kártalanítását. Végül Malmström elmondta, hogy a vizsgálat során eddig semmilyen jelét nem találták visszaéléseknek, vagyis alaptalannak bizonyultak az emberjogi szervezetek aggodalmai. A jelentés várhatóan a jövő év elején jelenik meg.
A belügyi biztos már a megválasztása előtti meghallgatásán a távközlési adattárolási irányelv felülvizsgálatát ígérte, majd ezt a szándékát később megerősítette. Akkor rámutatott: még nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az irányelv pozitív változásokat hozott-e a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban. "2001. szeptember 11. után a biztonságot fontosabbnak minősítették az alapvető emberi jogoknál. Olyan döntéseket hoztunk, amiket nem gondoltunk teljesen végig" - nyilatkozta idén márciusban Cecilia Malmstörm. Úgy tűnik, azóta megváltozott a véleménye.
Cecilia Malmström a Dataretention 2010 zárónapján elmondott beszédében az EU belbiztonságát, vagyis a felhasználók adatainak gyűjtését sokkal fontosabbnak nevezte az internetes szabadságnál. "A távközlési adattárolás megmarad" - szögezte le az EU belügyi biztosa. Malmström hangsúlyozta, hogy liberális személyiségként mindig különösen óvatosan kezeli a személyes információk állami gyűjtését és azzal is tisztában van, hogy a kapcsolati és a helyzetadatok előzetes tárolása komoly problémát jelent a magánélet védelmének biztosítása szempontjából. Azonban a telekommunikációs forgalmi információkhoz való hozzáférés egyes esetekben az egyetlen lehetséges utat jelenti és néha nagyon hasznos megoldás a gyanúsítottak tisztázásában.
A politikus hozzátette: az Európai Unió által a távközlési adattárolással kapcsolatban elvégzett vizsgálata kimutatta, hogy a nemzeti hatóságok nagyon gyakran használják fel ezeket az információkat. Az egyes tagországok évente 148 000 adatlekérdezést hajtottak végre és az esetek 90 százalékában ezek hat hónapnál frissebbek voltak. Mindez Malmström szerint azt bizonyítja, hogy az eljárás nagyon is hatékony fegyver a bűnüldözés elleni harcban, hiszen különben a bűnüldöző hatóságok sajnálnának ennyi pénzt és az energiát befektetni a rengeteg adat kikérésébe.
A belügyi biztos kitért arra is, hogy számos tagország a mai napig nem volt hajlandó átvenni és alkalmazni az uniós távközlési adattárolási irányelvet, ezért az Európai Bírósághoz fognak fordulni. Ugyanakkor Malmström elismerte, hogy a szabályozás nem egységes és az sincs tisztázva, hogy a megőrzött információkhoz mely hivatalok és milyen esetekben férhetnek hozzá.
A svéd szakember nem értett egyet azokkal a felvetésekkel, miszerint a távközlési adattárolás hatalmas költségeket róna az internetszolgáltatókra és a telefontársaságokra. Mint kiemelte: nem hiszi, hogy az irányelv alkalmazása miatt a telekommunikációs ágazat jóléte megrendült volna. Azonban ettől függetlenül kilátásba helyezte a cégek kártalanítását. Végül Malmström elmondta, hogy a vizsgálat során eddig semmilyen jelét nem találták visszaéléseknek, vagyis alaptalannak bizonyultak az emberjogi szervezetek aggodalmai. A jelentés várhatóan a jövő év elején jelenik meg.
A belügyi biztos már a megválasztása előtti meghallgatásán a távközlési adattárolási irányelv felülvizsgálatát ígérte, majd ezt a szándékát később megerősítette. Akkor rámutatott: még nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az irányelv pozitív változásokat hozott-e a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban. "2001. szeptember 11. után a biztonságot fontosabbnak minősítették az alapvető emberi jogoknál. Olyan döntéseket hoztunk, amiket nem gondoltunk teljesen végig" - nyilatkozta idén márciusban Cecilia Malmstörm. Úgy tűnik, azóta megváltozott a véleménye.
