Az Ír Legfelsőbb Bíróság azt kéri az Európai Bíróságtól: állapítsa meg, hogy a távközlési adattárolás összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapvető Jogi Chartájával.

Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bíróságnak immár második alkalommal kell foglalkoznia a telekommunikációs adattárolás kérdésével és a beadvány benyújtója ezúttal is Írország. "Változnak az idők. A nemzeti legfelső bíróságok lassan megértik, hogy milyen fenyegetést jelent a távközlési adattárolás" - jelentette ki T. J. MacIntyre, a Digital Rights Ireland munkatársa.

Írország már 2006-ban, közvetlenül az irányelv elfogadása után kezdeményezte a határozat felülvizsgálatát. Az indoklás: a szigetországiak nem két, hanem három évig akarták megőrizni a telekommunikációs forgalmi információkat. Az Európai Bíróság csak 2008 júliusában foglalkozott az üggyel és kizárólag azt az egyetlen formai dolgot vizsgálta meg, hogy az irányelvvel egy rossz európai uniós testület foglalkozott. Az ítélet tavaly márciusban született meg: az új rendszer alapvetően és elsősorban a belső piacok működését támogatja, mivel megakadályozza, hogy az egyes tagországok egymással nem kompatibilis adattároló mechanizmusokat alkalmazzanak.

A Digital Rights Ireland összesen három kérdést tett felaz Ír Legfelső Bíróságnak és a harmadik volt az, ami miatt a testület a beadványt továbbította az Európai Bírósághoz. A kérdés így szólt: az Európai Bíróság illetékes abban, hogy a távközlési adattárolásról szóló irányelv összeegyeztethető-e az alapvető jogokkal? Az Európai Bírósághoz benyújtott dokumentum 53 oldalas. Mindez azt jelenti, hogy Németország, Románia és Bulgária mellett Írország sem tartja elfogadhatónak a távközlési adattárolást. Nem véletlen, hogy miután a Német Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az irányelvet, Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa a szabályozás mielőbbi felülvizsgálatát ígérte.