Berta Sándor
Az internet legnagyobb előnye a szabadsága
Az amerikai oknyomozó újságíró úgy vélte: az olyan gyors online kommunikációs eszközök, mint a Twitter és a blogok, valamint a Wikileaks az internet legnagyobb vívmányai.
Seymour Myron Hersh, a The New Yorker magazin Pulitzer-díjas munkatársa, elsősorban katonai, illetve biztonságpolitikai témájú cikkeket ír. 1969-ben az úgynevezett My Lai-i tömegmészárlással foglalkozott, amely 1968. március 16-án történt a vietnami háború során. Ezen a napon az amerikai tengerészgyalogosok 500 civilt - főleg csecsemőket, gyerekeket, nőket és öregeket - mészároltak le. Hersh a témában írt cikkeiért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott. 2004-ben pedig az Abu Ghraib börtönében történt szörnyű eseményeket tárta a világ közvéleménye elé.
"Minél többet tudunk egy dologról, annál alaposabb véleményt alkothatunk róla. Hosszútávon ez a fajta folyamatos információáramlás nagyon hasznos lesz. Ha ma valamiről írok, akkor rengeteg kutatómunkát végzek el a Google által. Annyi minden van, amit kezdhetek ezekkel az információkkal és amire korábban nem volt lehetőségem. Az új információs korszakkal természetesen megváltoztak az újságírókkal szembeni követelmények is. Sok ellenőrizetlen információ bukkan fel az interneten, de ennek ellenére a világháló egyike azoknak a helyeknek, amely még szabad és senkihez sem tartozik. Pont ettől fél számos kormány."
"A katonaság az Egyesült Államokban még jobban ellenőrizni akarja az internetet. Azt mondják, a nemzet biztonsága miatt és azért, mert terroristák használhatják. Emellett a webes cégek, például a Google is veszélyt jelenthetnek, ha túl erőssé válnak. A jövő egyik nagy feladata, hogy gondoskodjunk arról, hogy az internet olyan maradjon, mint most: ellenőrizetlen. A világháló ugyanis csak így biztosíthatja az oknyomozó kutatások folytatását" - jelentette ki a 73 éves riporter.
Seymour Hersh szerint az internet ötletében pont az a nagyszerű, hogy nincs szükség kiadóra ahhoz, hogy bárki történeteket jelentessen meg. Így a Wikileaks egy újfajta újságírói formát jelent. A háborúkat általában titokban vívják, de mindig vannak olyan emberek, akik hírt akarnak adni ezekről az eseményekről. A Wikileaks pedig ezeknek a személyeknek jelent megfelelő platformot, hiszen ők gyűlölik ezeket a konfliktusokat és így hozzáférést biztosíthatnak mások számára a birtokukba került információkhoz. A Pulitzer-díjas riporter számára mindig fontos volt, hogy megjelentethesse a kezébe került dokumentumokat.
"4-5 alkalommal felhívtam én vagy a kiadóm, a The New York Times az amerikai kormányt, hogy közöljük: olyan információkat hozunk nyilvánosságra, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják majd őket. Néha pedig az amerikai elnök hívott fel minket és arra kért bennünket, hogy ne jelentessünk meg valamit, mert az túl veszélyes vagy a nemzet biztonságát veszélyezteti. Az elmúlt 10 évben mégis szinte minden történetet közzétettünk. S ez akkor a hidegháború kellős közepén volt" - szögezte le Seymour Hersh.
Seymour Myron Hersh, a The New Yorker magazin Pulitzer-díjas munkatársa, elsősorban katonai, illetve biztonságpolitikai témájú cikkeket ír. 1969-ben az úgynevezett My Lai-i tömegmészárlással foglalkozott, amely 1968. március 16-án történt a vietnami háború során. Ezen a napon az amerikai tengerészgyalogosok 500 civilt - főleg csecsemőket, gyerekeket, nőket és öregeket - mészároltak le. Hersh a témában írt cikkeiért 1970-ben Pulitzer-díjat kapott. 2004-ben pedig az Abu Ghraib börtönében történt szörnyű eseményeket tárta a világ közvéleménye elé.
"Minél többet tudunk egy dologról, annál alaposabb véleményt alkothatunk róla. Hosszútávon ez a fajta folyamatos információáramlás nagyon hasznos lesz. Ha ma valamiről írok, akkor rengeteg kutatómunkát végzek el a Google által. Annyi minden van, amit kezdhetek ezekkel az információkkal és amire korábban nem volt lehetőségem. Az új információs korszakkal természetesen megváltoztak az újságírókkal szembeni követelmények is. Sok ellenőrizetlen információ bukkan fel az interneten, de ennek ellenére a világháló egyike azoknak a helyeknek, amely még szabad és senkihez sem tartozik. Pont ettől fél számos kormány."
"A katonaság az Egyesült Államokban még jobban ellenőrizni akarja az internetet. Azt mondják, a nemzet biztonsága miatt és azért, mert terroristák használhatják. Emellett a webes cégek, például a Google is veszélyt jelenthetnek, ha túl erőssé válnak. A jövő egyik nagy feladata, hogy gondoskodjunk arról, hogy az internet olyan maradjon, mint most: ellenőrizetlen. A világháló ugyanis csak így biztosíthatja az oknyomozó kutatások folytatását" - jelentette ki a 73 éves riporter.
Seymour Hersh szerint az internet ötletében pont az a nagyszerű, hogy nincs szükség kiadóra ahhoz, hogy bárki történeteket jelentessen meg. Így a Wikileaks egy újfajta újságírói formát jelent. A háborúkat általában titokban vívják, de mindig vannak olyan emberek, akik hírt akarnak adni ezekről az eseményekről. A Wikileaks pedig ezeknek a személyeknek jelent megfelelő platformot, hiszen ők gyűlölik ezeket a konfliktusokat és így hozzáférést biztosíthatnak mások számára a birtokukba került információkhoz. A Pulitzer-díjas riporter számára mindig fontos volt, hogy megjelentethesse a kezébe került dokumentumokat.
"4-5 alkalommal felhívtam én vagy a kiadóm, a The New York Times az amerikai kormányt, hogy közöljük: olyan információkat hozunk nyilvánosságra, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják majd őket. Néha pedig az amerikai elnök hívott fel minket és arra kért bennünket, hogy ne jelentessünk meg valamit, mert az túl veszélyes vagy a nemzet biztonságát veszélyezteti. Az elmúlt 10 évben mégis szinte minden történetet közzétettünk. S ez akkor a hidegháború kellős közepén volt" - szögezte le Seymour Hersh.
