Berta Sándor
Izland kiemelten védi a médiacégeket
Az izlandi parlament nagy többséggel fogadta el a digitális médiák munkájának védelméről szóló előterjesztést.
A beadványt az Izlandi Modern Média Kezdeményezés (IMMI) nevű szervezet terjesztette be és az kiterjed az informátorok védelmére is. A dokumentum elkészítését támogatta a Wikileaks két tagja, Julian Assange és Daniel Schmitt, míg a szövegezésben helyi politikusok segítettek az IMMI-nek. Az új rendeletet a reykjavíki parlament elsöprő többséggel, 50 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el. A voksoláskor ugyanakkor 12 izlandi képviselő nem volt jelen.
Az IMMI célja az volt, hogy egy olyan csomagot dolgozzon ki, amely ötvözi a különböző európai országok médiajogi szabályozásainak előnyös részeit és elfogadása esetén hatékonyan támogatja az online vállalatok munkáját. Az elfogadott beadványnak köszönhetően a közeljövőben várhatóan több internetszolgáltató és médiacég teszi majd át a székhelyét Izlandra és ez reményeik szerint jelentősen fellendítheti a szigetország gazdaságát.
A megszavazott csomag az internetszolgáltatókra, mint adattovábbítókra tekint, így ezek a cégek mentesülhetnek a szerzői jogsértési ügyekben a felelősségre vonás alól. Szintén védettnek minősülnek ezentúl az újságok online archívumai és megakadályozható az is, hogy egy vállalat vagy egy befolyásos személy megtiltsa egy újságcikk megjelentetését.
Kiemelt védelmet kapnak az újságírók és azok informátorai, különösen a társadalom érdekében információkat névtelenül kiszivárogtató vagy átadó személyek, valamint a különböző médiaszerkesztőségek belső kommunikációja. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a Wikileaks nem kötelezhető arra, hogy kiadja az informátorait. Ezáltal a média, mint a demokrácia egyik oszlopa tovább erősödhet és Izland az adóparadicsomok ellenpólusává válhat.
Az elfogadott csomaghoz kapcsolódott két indítvány is. Az elsőben felszólították az izlandi kormányt arra, hogy készítsen tanulmányokat az országban működő számítógép-központok biztonsági kockázatairól. A másodikban egy a Cloud Computing (számítási felhő) technológiával kapcsolatos adatgyűjtésekről szóló nemzetközi konferencia megrendezését indítványozták. A végső szót az izlandi kabinet mondja ki: ha a kormány elfogadja a csomagot, úgy az hatályba lép.
A beadványt az Izlandi Modern Média Kezdeményezés (IMMI) nevű szervezet terjesztette be és az kiterjed az informátorok védelmére is. A dokumentum elkészítését támogatta a Wikileaks két tagja, Julian Assange és Daniel Schmitt, míg a szövegezésben helyi politikusok segítettek az IMMI-nek. Az új rendeletet a reykjavíki parlament elsöprő többséggel, 50 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el. A voksoláskor ugyanakkor 12 izlandi képviselő nem volt jelen.
Az IMMI célja az volt, hogy egy olyan csomagot dolgozzon ki, amely ötvözi a különböző európai országok médiajogi szabályozásainak előnyös részeit és elfogadása esetén hatékonyan támogatja az online vállalatok munkáját. Az elfogadott beadványnak köszönhetően a közeljövőben várhatóan több internetszolgáltató és médiacég teszi majd át a székhelyét Izlandra és ez reményeik szerint jelentősen fellendítheti a szigetország gazdaságát.
A megszavazott csomag az internetszolgáltatókra, mint adattovábbítókra tekint, így ezek a cégek mentesülhetnek a szerzői jogsértési ügyekben a felelősségre vonás alól. Szintén védettnek minősülnek ezentúl az újságok online archívumai és megakadályozható az is, hogy egy vállalat vagy egy befolyásos személy megtiltsa egy újságcikk megjelentetését.
Kiemelt védelmet kapnak az újságírók és azok informátorai, különösen a társadalom érdekében információkat névtelenül kiszivárogtató vagy átadó személyek, valamint a különböző médiaszerkesztőségek belső kommunikációja. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a Wikileaks nem kötelezhető arra, hogy kiadja az informátorait. Ezáltal a média, mint a demokrácia egyik oszlopa tovább erősödhet és Izland az adóparadicsomok ellenpólusává válhat.
Az elfogadott csomaghoz kapcsolódott két indítvány is. Az elsőben felszólították az izlandi kormányt arra, hogy készítsen tanulmányokat az országban működő számítógép-központok biztonsági kockázatairól. A másodikban egy a Cloud Computing (számítási felhő) technológiával kapcsolatos adatgyűjtésekről szóló nemzetközi konferencia megrendezését indítványozták. A végső szót az izlandi kabinet mondja ki: ha a kormány elfogadja a csomagot, úgy az hatályba lép.