Berta Sándor
Diaspora - nyíltan a Facebook ellen
Daniel Grippi, Maxwell Salzberg, Raphael Sofaer és Ilja Zsitomirszkij, a Diaspora létrehozói hisznek abban, hogy az általuk megálmodott közösségi hálózat tud még újat mutatni a felhasználóknak.
A Diaspora egy nyílt, biztonságos, szabad és decentralizált közösségi portál akar lenni, amelynek a fejlesztéseit adományokból finanszírozzák és amely a tervek alapján egy nyílt forráskódú szolgáltatás lesz. A tagok maguk ellenőrizhetik adataik felhasználását és az ismerőseikkel való kommunikációt titkosítással védhetik. A Diaspora forráskódját várhatóan szeptember közepén teszik mindenki számára elérhetővé, az oldal első publikus alfaváltozata pedig október közepére készül el.
"Olyan eszközöket akarunk az emberek kezébe adni, amelyek lehetővé teszik, hogy rendelkezzenek a róluk elérhető információkkal. Amikor a projektet elindítottuk, arról beszélgettünk, hogy jó, ha 8-10 000 dollárt sikerül összegyűjtenünk. Egyszerűen nem hittük el, hogy a célunkat már tíz nap után elértük. Végeredményben csak négy őrült fiatal srác voltunk, de a The New York Times cikke mindent megváltoztatott. Leginkább az lepett meg minket, hogy közel 6500-an biztosítottak a támogatásukról bennünket, köztük voltak a nyílt forráskódú szoftverekkel nem foglalkozó emberek is."
Maxwell Salzberg
"A támogatás háttéroka elsősorban az lehet, hogy sokan nem elégedettek a jelenleg működő közösségi hálózatokkal. Én is úgy gondolom, hogy sürgősen igény van alternatívákra. Ráadásul egy jó időpontban tettük a bejelentést, mivel akkoriban nagyon sok hír foglalkozott azzal, hogy miként bánik a Facebook tagjai adataival. Tehát szerencsénk is volt. Azt mondtuk: valamit csinálunk, ezt komolyan vesszük és szenvedélyesen csináljuk. Úgy hiszem, ezt becsülik az emberek" - jelentette ki Maxwell Salzberg.
A fiatalember elmondta, hogy egy augusztus végi blogbejegyzésüket követően a kétszeresére nőtt a levelezőlistájukra feliratkozók száma. Ez meglepte őket, mert azt remélték, hogy kicsit csillapodni fog a Diaspora-őrület és néhány személy bevonásával kipróbálhatják a portál első verzióját. A forráskódot szeptember 15-én hozzák nyilvánosságra, de ezt elsősorban a fejlesztőknek ajánlják, a program ugyanis még elég bugos. Ezért is foglalkozik Raphael Sofaer és Ilja Zsitomirszkij szinte minden percben a projekttel. A Joindiaspora.com várhatóan október közepétől lesz elérhető publikus alfaverzióként. Elsőként a támogatóiknak küldenek majd meghívókat és később a szolgáltatás mindenki előtt megnyílik.
A Diaspora működésének lényege, hogy minden résztvevő egy könnyen létrehozható magán Diaspora-webszervert (Diaspora seedet) kap. Ez tárolja személyes adatait és osztja meg más személyek Diaspora-webszervereivel. A rendszer már az alap beállítások esetén is tartalmazza a titkosított adatátvitelt. A Diaspora-framework és a hozzá tartozó API szabályozza az egyes webszerverek közötti kommunikációt. A titkosításért a GNU Privacy Guard (GnuPG) felel. Az üzemeltetők emellett meg akarják könnyíteni a meglévő közösségi profilok átvitelét az új rendszerbe.
"Mi annak a lehetőségét akarjuk biztosítani a felhasználók számára, hogy különböző csoportok tagjaival is kommunikálhassanak. Azonban általában túlzottan csoportokra összpontosítunk, holott senki sem szereti kategóriákba rendezni a barátait. Be szeretnénk bizonyítani, hogy létezhet magánélet az interneten is. Azt még nem döntöttük el, hogy a Diasporához telepítendő kliensprogram készül-e vagy sem. Eleinte biztosan egy felhőszolgáltatást fogunk használni. Ennek a havidíja 7-10 dollár lesz. Ezenkívül szkripteket is elérhetővé teszünk. De egyelőre azt szeretnénk, hogy az alapvető funkciók rendesen működjenek. Ezek közé tartozik a tartalmak publikálásának lehetősége."
"A Diaspora emellett nyilvános mikroblogként is működni fog és természetesen lehetőség lesz a bejegyzések továbbítására, akár a Facebook vagy a Twitter rendszerébe. Az alapokat az OStatus nevű nyílt protokoll jelenti, amelynek megalkotása a Status.net nevű mikroblog-szolgáltatás fejlesztőinek nevéhez fűződik. A jövőben is biztosítani kívánjuk a felhasználóknak adataik teljes ellenőrzésének lehetőségét. Ez az elsődleges célunk. Van még pénzünk, így ezután azon dolgozhatunk, hogy a Diaspora igazán nagy szolgáltatás lehessen. Sok ötletünk van és meglátjuk, ezekből mik valósulnak meg" - szögezte le végül Maxwell Salzberg.
A négy informatikushallgató a Kickstarter oldal segítségével május közepére 170 000 dollárt gyűjtött össze, ez az összeg pedig mostanra már a 200 000 dollárt is meghaladta.
A Diaspora egy nyílt, biztonságos, szabad és decentralizált közösségi portál akar lenni, amelynek a fejlesztéseit adományokból finanszírozzák és amely a tervek alapján egy nyílt forráskódú szolgáltatás lesz. A tagok maguk ellenőrizhetik adataik felhasználását és az ismerőseikkel való kommunikációt titkosítással védhetik. A Diaspora forráskódját várhatóan szeptember közepén teszik mindenki számára elérhetővé, az oldal első publikus alfaváltozata pedig október közepére készül el.
"Olyan eszközöket akarunk az emberek kezébe adni, amelyek lehetővé teszik, hogy rendelkezzenek a róluk elérhető információkkal. Amikor a projektet elindítottuk, arról beszélgettünk, hogy jó, ha 8-10 000 dollárt sikerül összegyűjtenünk. Egyszerűen nem hittük el, hogy a célunkat már tíz nap után elértük. Végeredményben csak négy őrült fiatal srác voltunk, de a The New York Times cikke mindent megváltoztatott. Leginkább az lepett meg minket, hogy közel 6500-an biztosítottak a támogatásukról bennünket, köztük voltak a nyílt forráskódú szoftverekkel nem foglalkozó emberek is."
Maxwell Salzberg
"A támogatás háttéroka elsősorban az lehet, hogy sokan nem elégedettek a jelenleg működő közösségi hálózatokkal. Én is úgy gondolom, hogy sürgősen igény van alternatívákra. Ráadásul egy jó időpontban tettük a bejelentést, mivel akkoriban nagyon sok hír foglalkozott azzal, hogy miként bánik a Facebook tagjai adataival. Tehát szerencsénk is volt. Azt mondtuk: valamit csinálunk, ezt komolyan vesszük és szenvedélyesen csináljuk. Úgy hiszem, ezt becsülik az emberek" - jelentette ki Maxwell Salzberg.
A fiatalember elmondta, hogy egy augusztus végi blogbejegyzésüket követően a kétszeresére nőtt a levelezőlistájukra feliratkozók száma. Ez meglepte őket, mert azt remélték, hogy kicsit csillapodni fog a Diaspora-őrület és néhány személy bevonásával kipróbálhatják a portál első verzióját. A forráskódot szeptember 15-én hozzák nyilvánosságra, de ezt elsősorban a fejlesztőknek ajánlják, a program ugyanis még elég bugos. Ezért is foglalkozik Raphael Sofaer és Ilja Zsitomirszkij szinte minden percben a projekttel. A Joindiaspora.com várhatóan október közepétől lesz elérhető publikus alfaverzióként. Elsőként a támogatóiknak küldenek majd meghívókat és később a szolgáltatás mindenki előtt megnyílik.
A Diaspora működésének lényege, hogy minden résztvevő egy könnyen létrehozható magán Diaspora-webszervert (Diaspora seedet) kap. Ez tárolja személyes adatait és osztja meg más személyek Diaspora-webszervereivel. A rendszer már az alap beállítások esetén is tartalmazza a titkosított adatátvitelt. A Diaspora-framework és a hozzá tartozó API szabályozza az egyes webszerverek közötti kommunikációt. A titkosításért a GNU Privacy Guard (GnuPG) felel. Az üzemeltetők emellett meg akarják könnyíteni a meglévő közösségi profilok átvitelét az új rendszerbe.
"Mi annak a lehetőségét akarjuk biztosítani a felhasználók számára, hogy különböző csoportok tagjaival is kommunikálhassanak. Azonban általában túlzottan csoportokra összpontosítunk, holott senki sem szereti kategóriákba rendezni a barátait. Be szeretnénk bizonyítani, hogy létezhet magánélet az interneten is. Azt még nem döntöttük el, hogy a Diasporához telepítendő kliensprogram készül-e vagy sem. Eleinte biztosan egy felhőszolgáltatást fogunk használni. Ennek a havidíja 7-10 dollár lesz. Ezenkívül szkripteket is elérhetővé teszünk. De egyelőre azt szeretnénk, hogy az alapvető funkciók rendesen működjenek. Ezek közé tartozik a tartalmak publikálásának lehetősége."
"A Diaspora emellett nyilvános mikroblogként is működni fog és természetesen lehetőség lesz a bejegyzések továbbítására, akár a Facebook vagy a Twitter rendszerébe. Az alapokat az OStatus nevű nyílt protokoll jelenti, amelynek megalkotása a Status.net nevű mikroblog-szolgáltatás fejlesztőinek nevéhez fűződik. A jövőben is biztosítani kívánjuk a felhasználóknak adataik teljes ellenőrzésének lehetőségét. Ez az elsődleges célunk. Van még pénzünk, így ezután azon dolgozhatunk, hogy a Diaspora igazán nagy szolgáltatás lehessen. Sok ötletünk van és meglátjuk, ezekből mik valósulnak meg" - szögezte le végül Maxwell Salzberg.
A négy informatikushallgató a Kickstarter oldal segítségével május közepére 170 000 dollárt gyűjtött össze, ez az összeg pedig mostanra már a 200 000 dollárt is meghaladta.