Berta Sándor
Csak a szociális vesztesek maradnak a közösségi oldalakon?
Érdekes véleményt fogalmazott meg Matthias Horx jövőkutató, aki egyáltalán nem számol hosszú távon a Facebookkal.
"A Facebookról 5 vagy 6 esztendő múlva már senki sem fog beszélni. Csak a szociális vesztesek maradnak a közösségi hálózatokban, azok, akiknek nincsen fontosabb dolguk és akik rendszeresen megmutatják egymásnak az alsónadrágjukat. A közösségi hálózatok már most túl vannak a sikerkorszakukon" - jelentette ki Matthias Horx. A szakember szavait alátámasztja, hogy az Egyesült Államokban már folyamatosan csökken a közösségi portálokat látogatók száma.
S hogy mi vezetett mindehhez? Horx úgy véli, hogy az internet nem igazán felhasználóbarát és napjaink számítógépei egyszerű időrabló gépek. A számítógépek nem olyan készülékek, mint amilyenek valójában lehetnének. "A felhasználók 40 százaléka vásárol jelenleg a világhálón, de ennek ellenére nem igazán bíznak a hálózatban. Tíz éven belül úgymond kiberjogokkal fogunk rendelkezni. Ettől függetlenül van egy offline trend. Az emberek tudatosan távol tartják magukat az internettől és megtagadják a használatát. Az még tisztázatlan, hogy ez a folyamat mennyire lesz erős" - nyilatkozta a jövőkutató.
Horx leszögezte: az óriási tévedés, hogy a világháló őrülten gyors. Valójában az internet rendkívül lassú, ráadásul jelenleg csak az emberek 20 százaléka él az online korszakban, a többség még mindig a saját PC-je elől csatlakozik az online közösséghez és nem használ mobil eszközt. A világháló csak az évszázad közepére fog valódi háttértechnológiává válni.
Gerfried Stocker, a linzi Ars Electronica művészeti vezetője hozzátette, az új világra jó példa a Google Street View, amely villámgyorsan világossá tette, hogy az új digitális korszak nem áll meg a kerítéseknél. A jövőben a felhasználók még több ilyen dolgot fognak tapasztalni. Stocker a közeljövő vonatkozásában két alternatívát tart valószínűnek: az első alapján a mostaniaknál jóval szigorúbb online szabályozások lesznek, arra való hivatkozással, hogy az állampolgárokat és a gazdaságot meg kell védeni. Ennek megvalósítása csak technikai kérdés az egyes államok számára. A második lehetséges út egy jogi forradalom, amelynél a polgárjogok fokozatosan megjelennek a virtuális világban is. A cél az akadálymentes véleménycsere biztosítása.
Stocker kiemelte, hogy jelenleg csak olyan innovációkat támogatnak, amelyek pénzügyileg kifizetődőek lehetnek. Ez a magyarázat arra, hogy miért nem használják még mindig például a mobiltelefonokat a közlekedési dugók előrejelzésére. Holott minden autóban van már legalább egy mobil készülék, így már most nagyon pontosan meg lehetne állapítani, hogy hányan tartanak egy bizonyos pont felé. De jelenleg senki sem akar ebből pénzt csinálni.
"A Facebookról 5 vagy 6 esztendő múlva már senki sem fog beszélni. Csak a szociális vesztesek maradnak a közösségi hálózatokban, azok, akiknek nincsen fontosabb dolguk és akik rendszeresen megmutatják egymásnak az alsónadrágjukat. A közösségi hálózatok már most túl vannak a sikerkorszakukon" - jelentette ki Matthias Horx. A szakember szavait alátámasztja, hogy az Egyesült Államokban már folyamatosan csökken a közösségi portálokat látogatók száma.
S hogy mi vezetett mindehhez? Horx úgy véli, hogy az internet nem igazán felhasználóbarát és napjaink számítógépei egyszerű időrabló gépek. A számítógépek nem olyan készülékek, mint amilyenek valójában lehetnének. "A felhasználók 40 százaléka vásárol jelenleg a világhálón, de ennek ellenére nem igazán bíznak a hálózatban. Tíz éven belül úgymond kiberjogokkal fogunk rendelkezni. Ettől függetlenül van egy offline trend. Az emberek tudatosan távol tartják magukat az internettől és megtagadják a használatát. Az még tisztázatlan, hogy ez a folyamat mennyire lesz erős" - nyilatkozta a jövőkutató.
Horx leszögezte: az óriási tévedés, hogy a világháló őrülten gyors. Valójában az internet rendkívül lassú, ráadásul jelenleg csak az emberek 20 százaléka él az online korszakban, a többség még mindig a saját PC-je elől csatlakozik az online közösséghez és nem használ mobil eszközt. A világháló csak az évszázad közepére fog valódi háttértechnológiává válni.
Gerfried Stocker, a linzi Ars Electronica művészeti vezetője hozzátette, az új világra jó példa a Google Street View, amely villámgyorsan világossá tette, hogy az új digitális korszak nem áll meg a kerítéseknél. A jövőben a felhasználók még több ilyen dolgot fognak tapasztalni. Stocker a közeljövő vonatkozásában két alternatívát tart valószínűnek: az első alapján a mostaniaknál jóval szigorúbb online szabályozások lesznek, arra való hivatkozással, hogy az állampolgárokat és a gazdaságot meg kell védeni. Ennek megvalósítása csak technikai kérdés az egyes államok számára. A második lehetséges út egy jogi forradalom, amelynél a polgárjogok fokozatosan megjelennek a virtuális világban is. A cél az akadálymentes véleménycsere biztosítása.
Stocker kiemelte, hogy jelenleg csak olyan innovációkat támogatnak, amelyek pénzügyileg kifizetődőek lehetnek. Ez a magyarázat arra, hogy miért nem használják még mindig például a mobiltelefonokat a közlekedési dugók előrejelzésére. Holott minden autóban van már legalább egy mobil készülék, így már most nagyon pontosan meg lehetne állapítani, hogy hányan tartanak egy bizonyos pont felé. De jelenleg senki sem akar ebből pénzt csinálni.
