SG.hu·

Régi végrendeletek milliói az interneten

Az interneten közzétett történelmi végrendeletek révén többé nem titok, hogy milyen összeget hagyott örököseire Karl Marx, Charles Dickens vagy Charles Darwin.

A brit Ancestry.co.uk honlap 1861 és 1941 között készült végrendeletek millióit töltötte fel a világhálóra, miután gondos munkával digitalizálta a hagyaték sorsáról rendelkező dokumentumokat. A hatmillió végrendelet között a viktoriánus kor és az azt követő évtizedek nagy alakjainak rendelkezései is szerepelnek. Dickens és Darwin például mai árfolyamon számolva milliókat hagyott hátra, Marx ezzel szemben - eszméinek megfelelően - szinte nincstelenül halt meg.

Dickens, a világhírű regények szerzője sok pályatársától eltérően már életében elismerésben részesült, 1870-ben 80 ezer fontot hagyott hátra, ami ma 7,1 milliónak (2,4 milliárd forintnak) felel meg. Nála is tehetősebb volt Darwin. A tudósról úgy tartják, istenfélő emberként sokat vívódott lelkiismeretével, mielőtt megjelentette volna az evolúció elméletét felvázoló, mérföldkőnek számító könyvét. Sikerei nyomán 146 911 fontot hagyott örököseire, ez mai árfolyamon számolva 13 millió fontot ér.

Felfedezései és bátor tettei hírnevet hoztak Ernest Shackleton számára, de gazdaggá nem tették, vállalkozásai rendre csődbe jutottak. Végül csak 556 font maradt utána, ez napjainkban 20 ezer fontot (6,8 millió forintot) tenne ki. Neville Chamberlain brit miniszterelnök balfogásai - a Bahamákon csődbe jutott ültetvénye - ellenére is gazdagon halt meg, öröksége mai árfolyammal számolva négymillió fontra rúgott.

Nem volt oka panaszra Arhur Conan Doyle örököseinek sem, Sherlock Holmes atyja 63 491 fontot hagyott hátra, ez ma hárommilliót érne. Az írók közül kevésbé volt szerencsés Bram Stoker, aki Drakula című korszakalkotó könyvsikere ellenére 5269 fontról rendelkezett. Hasonló összeget hagyott hátra Lewis Carroll, az Alíz csodaországban szerzője. D. H. Lawrence író, költő, színműíró 1930-as végrendeletében 2438 fontról döntött, ez manapság 113 ezret kóstál.

Tetemes vagyont hagyott viszont hátra Mayer Amschel de Rothschild, akinek örökösei 1874-ben 2,1 millió - vagyis mai árfolyamra váltva 96 millió - fonton osztoztak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Klub2011. 03. 07.. 11:05||#12
Ez milyen?
© MaXiMkA2010. 08. 18.. 12:10||#11
Te nem vagy normális !!! URamisten, ennyire anyagias vagy ? Méghogy a gyerek az államnak kell ??? Szerinted, ha majd 70 évesen tolószékben ücsörögsz, akkor inkább fizetsz egy vadidegent, h gondozzon, közben meg mindent kilop a házadból (megélt eset ismerõsnél) vagy inkább nyugodtan ülsz és gondolkodsz, mert a gyereked megfelelõ nevelést kapott és tudatában van annak, h vigyáznia kell rád. A gyerek a társadalom fejlõdéséhez kell és persze amíg egy államforma nem a családot fogja elõtérbe helyezni, addig ennek napjai meg vannak számlálva. A családnál erõsebb összetartó rendszert az elmúlt 10 000 évben nem tudtak kitalálni, mért pont most sikerülne nekik ? Gondolkozz el kicsit ezen a gyerekes cuccon. Nem úgy veszem ki a szavaidból, h neked lennének, vagy foglalkoznál a nevelésükkel...
© kukacos2010. 08. 12.. 22:03||#10
De a MAGYAR bankok? Nálad a Morgan Stanley meg a Lehman Brothers az ugyanaz a cég, mint a Csányi-féle OTP? Bírom, amikor az emberek kommunista kifestõkönyvek alapján húzzák fel az elméleteiket, ahol a bankár pénzeszsákon ücsörgõ, szivarozó, harsányan röhögõ cilinderes figura.

"A svéd család is szeretne gyerekkel úgy élni, és Maldív-szigetekre menni, mint gyerek nélkül."

Tudod, az én nagyanyám nemhogy a Maldív-szigetekre, a szomszéd faluba se jutott el, mégis négy gyereke volt. A svéd család minden nyarat a Bahamákon tölt, mégis csak két gyereke van.

Akinek ebbõl az jön le, hogy a svéd család keveset keres, és a megoldás az, hogy a több gyerekhez még több pénzre van szüksége, az jobb, ha marad a hörcsögtenyésztésnél, a gondolkodást hagyja valaki másra.
© NEXUS62010. 08. 12.. 15:34||#9
"Marx egyébként aktívan tõzsdézett, és elég sokat veszített is. Ilyenkor mindig erõsebben ostorozta a kapitalizmust a következõ könyvében."

Hiszen zsidó volt, miért ne tõzsdézett volna!?
<#nevetes1>
© NEXUS62010. 08. 12.. 15:32||#8
Igen, a bankon okozták a válságot, bár ebben nekünk semmi meglepõ nincs, ez igaz. Csak az az érdekes, hogy ezt akkor megmondta az úriember, amikor a proli max kapott egy csillét meg 12 órát, hogy dolgozzon kicsikét. Bankkölcsönrõl meg nem nagyon álmodozhatott, hogy hétvégi nyaralót, vagy kisautót vehessen. Max Marx-ék ígérték, hogy lesz ilyen egyszer az õ számára is, talán a mennyországban.
És lõn!
<#nyes>

A svéd család is szeretne gyerekkel úgy élni, és Maldív-szigetekre menni, mint gyerek nélkül.
A gyerek nem az emberek alapvetõ érdeke, hogy legyen, hanem a társadalomé, szûkebben az államé (kell hogy újratermelõdjön az adózó polgár), még szûkebben a kormányé (adott évben a költségvetésbõl ki kéne jönni).
Ha a kormányok úgy döntenek, hogy azt a pénzt, amit a családosok ösztönzésére, támogatására adhatnának, odaadják valamilyen úton a bankoknak, akkor az emberek nem vállalnak gyereket, ez így néz ki, ilyen egyszerû.
Ezzel tisztában vannak az emberek, tudják a kormányok és tudják a bankok is, még is ez a szitu ami.
Nem mellesleg lehet itt 6 gyerekkel havi félmilliót keresni munka nélkül is, ez meg kicsit a túlsó ló másik oldala. Merthogy a rokinyugdíjas színes 6 fogyis gyereke soha nem lesz adófizetõ az hót ziher (talán az adókedvezmény, meg a gyerek közvetlen támogatása lenne a megoldás).

A politikusoknak persze nincsenek ilyen gondjaik, a bankároknak, meg a felsõ tízezernek sem, õk is vállalnak gyerkõcöt, mint a színesek, akit majd a HTB mami hord oviba a luxus-hobby-telepjáróval.
A jóléti olló szépen nyílik, csak éppen a középosztály pont a közepébe esik, õk eltûnnek szép lassan. Szal politikus, vállakozó nem nagyon adózik, a dzsipó úgyszintén, középosztály meg felszívódik. Nem olyan kilátás ami a "fenntartható fejlõdést" vetítené elõre.

Ha te ilyen dolgokkal nem vagy tisztában, akkor a te fejedbõl hiányzik valami, természetesen tudás, hogy finom legyek.
Nem azt mondom soha, hogy vegyük el a gazdagoktól a jókocsit, luxusjachtot, meg a plazmatévét, hanem hogy legalább a töredékét oda kéne adni a középosztálynak, mert iszonyú gáz lesz!
© Tetsuo2010. 08. 12.. 12:33||#7
A te fejedben bar rend van, rossz alapokon..
© Tetsuo2010. 08. 12.. 12:32||#6
Persze.
© nextman2010. 08. 12.. 12:23||#5
Darwin hitt Istenben?
© kukacos2010. 08. 12.. 11:06||#4
Nahát, a magyar bankok okozták a válságot? Miket meg nem tud az ember...

"hogy az emberek mikor jönnek rá, hogy nekik ezt a sorsot szánják és hogy õk egyetértenek-e ezzel"

"Nekik szánják?" Ugye ugyanazokra az emberekrõl beszélünk, akik nem vállalnak gyereket? Szerinted egy svéd család nem tudna akár száz gyereket etetni és ruháztatni? Vagy ötnek kifizetni az egyetemét? Egyetlen Maldív-szigeteki nyaralásukból kijönne egy afrikai család kényelmes ellátása egész életükre. De csak akaszd fel az összes politikust és bankvezért, attól majd jól helyreállnak a demográfiai mutatók. Nagy zûr van a fejedben, öregem.

Marx egyébként aktívan tõzsdézett, és elég sokat veszített is. Ilyenkor mindig erõsebben ostorozta a kapitalizmust a következõ könyvében.
© NEXUS62010. 08. 11.. 22:31||#3
Nos azt nem mondanám, hogy nem számolt azzal, hogy az államok átvállalják a veszteségeket, lásd következõ mondat:
"A bedõlt hitelek csõdbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva
lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus megszületéséhez vezet."
😊

A jövõt még nem ismerjük és az nyilvánvaló, hogy a bankok folytatják kisded játékaikat. Pl Magyarorszárgon miközben minden embernek több százezer forintot húz ki a zsebébõl ez a válságnak nevezett bolhacirkusz, a bankok ez alatt is jelentõs profitra tesznek szert, és ugye tudjuk, hogy eközben az u.n. válság elõidézõi is pont õk.
Ha ez megtehetõ akkor még nem vagyunk a dolog végén, az emberek még fejhetõk és fejik is õket rendesen. Csak éppen azt nem látja senki igazából, hogy a források végesek.

Emmanuel Todd francia demográfus elvileg '76-ban megjósolta a Szovjetunió összeomlását, akkor senki nem hitt neki. Õ csak abból indult ki, hogy a keleti blokk országai demográfiai szempontból egy szétesõ társadalom képét mutatták. Ma a fejlett nyugaton a helyzet hasonló sok szempontból, az emberek nem vállalnak gyereket, mert nem tudják a gyerekkel a megszokott életminõséget fenntartani, vagy a gyerek számára hasonlót biztosítani, ami a társadalom-biztosítási rendszer pár évtizeden belüli csõdjéhez vezet valszeg.
Persze semmi nem írja elõ, hogy az emberek ne dolgozzanak mondjuk heti 50+ órát halkálukig (túlórát persze közben nem fizetik, azt a munkát gyakorlatilag ingyért csinálják, lásd még szoc rendszerben u.n. "kommunista szombat").
A hiányzó népességet meg lehet más kultúrájú, idegen népekbõl pótolni. Legalább is egy ideig.
Kérdés, hogy az emberek mikor jönnek rá, hogy nekik ezt a sorsot szánják és hogy õk egyetértenek-e ezzel.

És persze hozzátenném, hogy abban az értelemben, ahogy Marx használta a szocializmus, vagy a kommunizmus kifejezést a kelet-európai országok rendszerei nem voltak azok. Marx értelmezésében a szocializmus és a kommunizmus a társadalom evolutív fejlõdésének következõ lépcsõfoka, nem a legelmaradottabb, hanem a legfejlettebb országokban fog létrejönni.