Berta Sándor
Ki fizesse a testszkennerek bevezetését?
A legtöbb európai uniós tagországban továbbra is komoly vita van arról, hogy egyáltalán szükség van-e a repülőtéri testszkennerekre, illetve, hogy kikre háruljanak a bevezetési és működtetési költségek.
Komoly vita van az Európai Unióban arról, hogy ki állja a különleges biztonsági berendezések megvásárlását és üzemeltetési költségeit. A tagállamok többsége azt szeretné, ha a repülőterek és a légitársaságok osztoznának a felmerülő plusz kiadásokon. Az Európai Parlament ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy minden tagországnak a kasszához kell járulnia. Az erről szóló határozatot 613 igen szavazat, 7 nem voks és 16 tartózkodás mellett elfogadta az EP.
A testület szerint a különleges biztonsági berendezések és más légibiztonsági intézkedések költségeit nem lehet közvetve vagy közvetlenül az utasokra terhelni, hanem ezeket a plusz kiadásokat a tagországoknak kell közösen viselniük. Mindez azt jelenti, hogy az EP egyértelműen elítélte az európai uniós közlekedési miniszterek korábbi javaslatát, amelynek értelmében minden plusz költséget a légitársaságokra és a repülőterekre kell hárítani. Tehát ahelyett, hogy csak az a néhány millió ember fizetne, aki - kénytelen-kelletlen - elszenvedi a fokozott biztonsági intézkedéseket, minden európai uniós polgár hozzá fog járulni a beruházáshoz.
"Több állam is bevezetett ilyen ellenőrző intézkedéseket, ugyanakkor még nincs bizonyítva, hogy ezeknek van-e értelme. Az Európai Parlamentben már most is vannak olyan hangok, amelyek szerint egyértelműen a testszkennerek bojkottjára kell felszólítani mindenkit" - jelentette ki Jörg Leichtfried, az EP repülőtéri biztonsági irányelvével kapcsolatos főtárgyalója. Hella Ranner, az Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a biztonságra költött összegeket nem lehet az utasokon bevasalni. "Nem látom be, hogy miért kellene nekünk, osztrákoknak fizetnünk a nagy-britanniai berendezések beszerzését és működtetését" - közölte a politikus.
Az EP a határozat mellett egyúttal arra is felszólította a légitársaságokat, hogy a jövőben pontosabban mutassák ki az utasok számára, hogy mennyi pénzbe kerülnek a biztonsági kiadások. Egyetlen testszkenner beszerzési ára eléri a 100 000 eurót. Eddig ilyen készülékeket csak Nigériában, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában használnak, valamint idén nyártól Németország is tervezi a rendszer bevezetését.
Januárban Nagy-Britanniában már tiltakozott a berendezések beszerzése és alkalmazása ellen Terri Dowty, az Action for Rights of Children munkatársa, mivel az súlyosan sértené az 1978-as brit gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja: tilos gyermekekről illetlen képeket készíteni. Később Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a biztonsági problémákra. A szakember hozzátette: a világot jelenleg fenyegető legnagyobb veszély az útlevél-hamisítás, mivel a milliószámra ellopott útlevelek és elkészített hamis papírok lehetővé teszik a szabad utazást a terroristák és más bűnözők számára.
Komoly vita van az Európai Unióban arról, hogy ki állja a különleges biztonsági berendezések megvásárlását és üzemeltetési költségeit. A tagállamok többsége azt szeretné, ha a repülőterek és a légitársaságok osztoznának a felmerülő plusz kiadásokon. Az Európai Parlament ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy minden tagországnak a kasszához kell járulnia. Az erről szóló határozatot 613 igen szavazat, 7 nem voks és 16 tartózkodás mellett elfogadta az EP.
A testület szerint a különleges biztonsági berendezések és más légibiztonsági intézkedések költségeit nem lehet közvetve vagy közvetlenül az utasokra terhelni, hanem ezeket a plusz kiadásokat a tagországoknak kell közösen viselniük. Mindez azt jelenti, hogy az EP egyértelműen elítélte az európai uniós közlekedési miniszterek korábbi javaslatát, amelynek értelmében minden plusz költséget a légitársaságokra és a repülőterekre kell hárítani. Tehát ahelyett, hogy csak az a néhány millió ember fizetne, aki - kénytelen-kelletlen - elszenvedi a fokozott biztonsági intézkedéseket, minden európai uniós polgár hozzá fog járulni a beruházáshoz.
"Több állam is bevezetett ilyen ellenőrző intézkedéseket, ugyanakkor még nincs bizonyítva, hogy ezeknek van-e értelme. Az Európai Parlamentben már most is vannak olyan hangok, amelyek szerint egyértelműen a testszkennerek bojkottjára kell felszólítani mindenkit" - jelentette ki Jörg Leichtfried, az EP repülőtéri biztonsági irányelvével kapcsolatos főtárgyalója. Hella Ranner, az Osztrák Néppárt európai parlamenti képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a biztonságra költött összegeket nem lehet az utasokon bevasalni. "Nem látom be, hogy miért kellene nekünk, osztrákoknak fizetnünk a nagy-britanniai berendezések beszerzését és működtetését" - közölte a politikus.
Az EP a határozat mellett egyúttal arra is felszólította a légitársaságokat, hogy a jövőben pontosabban mutassák ki az utasok számára, hogy mennyi pénzbe kerülnek a biztonsági kiadások. Egyetlen testszkenner beszerzési ára eléri a 100 000 eurót. Eddig ilyen készülékeket csak Nigériában, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában használnak, valamint idén nyártól Németország is tervezi a rendszer bevezetését.
Januárban Nagy-Britanniában már tiltakozott a berendezések beszerzése és alkalmazása ellen Terri Dowty, az Action for Rights of Children munkatársa, mivel az súlyosan sértené az 1978-as brit gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja: tilos gyermekekről illetlen képeket készíteni. Később Ronald K. Noble, az Interpol főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy a testszkennerek nem jelentenek megoldást a biztonsági problémákra. A szakember hozzátette: a világot jelenleg fenyegető legnagyobb veszély az útlevél-hamisítás, mivel a milliószámra ellopott útlevelek és elkészített hamis papírok lehetővé teszik a szabad utazást a terroristák és más bűnözők számára.
