Berta Sándor
A légiutasok fogják kifizetni a testszkennerek árát
Újabb vita van kibontakozóban az Európai Minisztertanács és az Európai Parlament között. Az összetűzés azért robbant ki, mert a két fél nem tudja eldönteni, hogy kik állják a repülőtereken felszerelendő testszkennerek költségeit.
A legtöbb európai uniós tagállam azt szeretné, hogy a légikikötők és a légitársaságok közösen állják a kiadásokat. Mivel az ehhez hasonló költségeket a repülőterek és a légitársaságok gyakran áthárítják az ügyfeleikre, így könnyen előfordulhat, hogy a valóságban a légiutasoknak kell majd kifizetniük a teljes összeget. Az elképzelést támogatta többek között a német kormány is.
Ezzel ellentétben az Európai Parlament erről a megoldásról hallani sem akar és azt akarja, hogy a testszkennerek beszerzésének teljes költségeit maguk a tagországok állják. Az EP közlekedési bizottsága március elsején már el is fogadta Jörg Leichtfried osztrák képviselő beadványát, amelyről az Európai Parlament várhatóan az április 20-i ülésén tárgyal majd. "Az a véleményünk, hogy az állampolgárok védelmére a legjobb technológiát kell alkalmazni" - indokolta a beszerzéseket José Blanco spanyol közlekedési miniszter, a tanács jelenlegi elnöke.
A párizsi Charles-de-Gaulle reptéren már próbaüzemben működik ilyen berendezés
A testszkennerek jóval drágábbak a hagyományos érzékelőknél és átvilágító berendezéseknél. Egyetlen ilyen készülék több mint 100 000 euróba is kerülhet és jelentős mértékben növelné a repülőterek kiadásait. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a légikikötők felszámolják a náluk megforduló légitársaságoknak az állami biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos díjakat. Vagyis végeredményben minden ilyen megoldást a felhasználóval fizettetnek meg a cégek.
A testszkennereket már tesztelik Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában. Az Egyesült Államokban szintén megkezdték a berendezések felszerelését. A készülékek képesek a bőrig átvilágítani a légiutasokat és így elvileg kiszűrhetik akár a ruha alatt elrejtett robbanóanyagokat vagy fegyvereket is. Az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor attól tartanak, hogy ezáltal sérülne az emberek magánélethez fűződő joga és megnőnének az egészségügyi kockázatok is.
A tervek között szerepel egyébként az is, hogy minden európai uniós repülőtéren ugyanannyiba kerüljön a poggyászok átvilágítása. Az Európai Parlament ezzel szemben azt akarja, hogy az embereket felvilágosítsák a valódi költségekről és veszélyekről. A képviselők álláspontja az, hogy meg kell akadályozni, hogy a légikikötők és a légitársaságok - a biztonságra hivatkozva - megengedhetetlen módon az utasok kárára nyerészkedjenek.
A legtöbb európai uniós tagállam azt szeretné, hogy a légikikötők és a légitársaságok közösen állják a kiadásokat. Mivel az ehhez hasonló költségeket a repülőterek és a légitársaságok gyakran áthárítják az ügyfeleikre, így könnyen előfordulhat, hogy a valóságban a légiutasoknak kell majd kifizetniük a teljes összeget. Az elképzelést támogatta többek között a német kormány is.
Ezzel ellentétben az Európai Parlament erről a megoldásról hallani sem akar és azt akarja, hogy a testszkennerek beszerzésének teljes költségeit maguk a tagországok állják. Az EP közlekedési bizottsága március elsején már el is fogadta Jörg Leichtfried osztrák képviselő beadványát, amelyről az Európai Parlament várhatóan az április 20-i ülésén tárgyal majd. "Az a véleményünk, hogy az állampolgárok védelmére a legjobb technológiát kell alkalmazni" - indokolta a beszerzéseket José Blanco spanyol közlekedési miniszter, a tanács jelenlegi elnöke.
A párizsi Charles-de-Gaulle reptéren már próbaüzemben működik ilyen berendezés
A testszkennerek jóval drágábbak a hagyományos érzékelőknél és átvilágító berendezéseknél. Egyetlen ilyen készülék több mint 100 000 euróba is kerülhet és jelentős mértékben növelné a repülőterek kiadásait. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a légikikötők felszámolják a náluk megforduló légitársaságoknak az állami biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos díjakat. Vagyis végeredményben minden ilyen megoldást a felhasználóval fizettetnek meg a cégek.
A testszkennereket már tesztelik Olaszországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában. Az Egyesült Államokban szintén megkezdték a berendezések felszerelését. A készülékek képesek a bőrig átvilágítani a légiutasokat és így elvileg kiszűrhetik akár a ruha alatt elrejtett robbanóanyagokat vagy fegyvereket is. Az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor attól tartanak, hogy ezáltal sérülne az emberek magánélethez fűződő joga és megnőnének az egészségügyi kockázatok is.
A tervek között szerepel egyébként az is, hogy minden európai uniós repülőtéren ugyanannyiba kerüljön a poggyászok átvilágítása. Az Európai Parlament ezzel szemben azt akarja, hogy az embereket felvilágosítsák a valódi költségekről és veszélyekről. A képviselők álláspontja az, hogy meg kell akadályozni, hogy a légikikötők és a légitársaságok - a biztonságra hivatkozva - megengedhetetlen módon az utasok kárára nyerészkedjenek.