MTI

Légi fotókon a világ legértékesebb katonairepülőgép-temetője

A Google Earth nagyfelbontású légifotó-sorozata újabb érdekes helyszínekkel, többek között a világ "legértékesebb" katonairepülőgép-temetőjeként számon tartott arizonai Davis-Monthan légitámaszpont felvételeivel bővült.

A tucsoni sivatagban hatvan évvel ezelőtt hozták létre az amerikai légierő 309. számú légijármű-karbantartó és -felújító egységét (AMARG), amelynek mintegy 1300 futballpályányi területén tárolják az Egyesült Államok összes kiszuperált katonai repülőgépét. A Google Earth oldalán is megtekinthető - több mint 10 négyzetkilométeres területről készült nagyfelbontású - légi felvételeken a különböző alkatrészeken kívül legkevesebb 4200 szétbontásra ítélt katonai repülőgép és helikopter látható. Egykor a nyugati világ legfejlettebb haditechnikájának számító eszközök értékét 35 milliárd dollárra, közel hétbillió forintra becsülik szakértők.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyfelbontású változathoz!

A történelmi ereklyének számító roncsok között B-52-es bombázók mellett a 80-as évek sikerfilmjében, a Tom Cruise főszereplésével készült Top Gunban látható F-14 Tomcat vadászrepülőgépek és a 1970-es években elsősorban a szovjet harckocsik mennyiségi fölényének ellensúlyozására kifejlesztett A-10 Thunderbolt II (Mennydörgés) sugárhajtású csatarepülőgépek is megtalálhatók. A bázison álló gépek jelentős része megmenekül a megsemmisítéstől, egy részüket értékes alkatrészeik miatt bontják szét, másokat pedig a továbbértékesítésig tárolnak a területen. Az elmúlt 25 évben az ideérkező gépek egyötöde ismét légi alkalmassági engedélyt szerzett.

Az értékesebb repülőgépek között van olyan, amely közlekedési, illetve haditechnikai múzeum tulajdonát képezi. A bázis kiválasztásánál lényeges szempont volt a térség száraz időjárása, amelynek révén minimálisra csökkenthető a gépek korróziója, valamint ezen a területen a felső, mintegy 15 centiméter vastag talajréteg olyan erős, hogy speciális parkolóhelyek és szilárd burkolatú utak kiépítése nélkül is lehet mozgatni a többtonnás járműveket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Falconer #24
    Én hallottam egy katonai szakértőt egy dokumentumfilben, azt mondta, hogy pontos dolgokat persze nem mondhat, meg ilyesmi, de nagy titkot nem árul el, ha elmondja, hogy egy karóra számlapját le bírják olvasni, ha tiszta az idő, és persze megfelelő szögben áll (tehát a felbontás megvan).
  • Molnibalage #23
    Egy dokumentum filmben azt mondták, hogy 4 cm-es felbontása volt 20 km-ről, egy golflabda is látszott. Mondjuk a 76 cm sem rossz. Ilyen magasságból biztos, hogy túl van lépve ez.

    Az, hogy 400-500 km-ről 20-30 cm-es felbontást kapj digitálisan. Háááááát... Fogalmam nincs.
  • MacropusRufus #22
    A Dragonlady-t ki ne hagyd (U2).
    Ennek már 1957-ben olyan kamerája volt ami kb. 18km-ről 76cm-es felbontással dolgozott. És hol voltak ekkor még a kémműholdak? :o 1957-ben repűlt még csak a Szputnyik. Eltelt 53 év. Sztem a lejjebb említett 20-30cm-et régen tulléptük. A légkör kiszűrése meg nem okozhat gondott akkor amikor több millió fényéves távolságból érkező fény-ből kiszűrjék egy csillagközi por zavaraását. Sztem jobb nem is belegondolni, hogy milyen felbontásokat tudnak a katonai kém és helymeghatározó műholdak...
  • Molnibalage #21
    Ha megnézed a két gép fotóit rájössz, hogy ez nem lehet igaz. Gyakorlatilag semmi hasonlóság nincs a két gép között azon kívűl, hogy van szárnyuk, hajtóművük és futóműveik és ember vezeti őket.
  • Molnibalage #20
    A helyzet ennél kicsit összetettebb. A digitális felbontás mindig is a kép alapú feldolgozás mögött volt. A CORONA program során meglepően sokáig használták a film alapú megoldást. A fotókat elkészítették odafent és kapszulában tért vissza, amit egy speciális gépekkel kaptak el. Nem mindig sikerült. A módszer hátránya volt, hogy nem tudták azt, hogy mikor a fotók készülnak, akkor milyen idő van a SZU felett. Néha csak a felhős eget fotózták...

    A digitális Kh-11 előnye a real time adattovábítás volt. Értelemszerűen a játék arról szólt, hogy milyen célok ellen milyen követelmények vannak. A műholdak pályája kötött vagy majdnem teljesen közötött. Viszont vala SR-71. Ezzel a SZU fölé nem repültek be, de 100-200 km mélyen vagy távolabb is beláttak. A felbontás magasan verte a műholdakét.

    Aztán 1989 táján és egy későbbi 95 táján történt reaktíválás után a gépeket leállították.

    Most vagy tényleg csak pénzügyi oka volt ennek - baromi drágán repült a gép, mert tankerek hada kellett hozzá - és ennyiért nem igényelték az extra képességet a műholdakkal szemben vagy van valami más helyette. Aurora, jobb digi műhold. Ki tudja. Ezek a dolgok a TOP SECRET kategóriát képezik...
  • Professzore #19
    A katonai kémrepülőgépek a 90-es évek elején is képesek voltak megfelelő időjárási visznyok esetén egy újság címsorait elolvasni. Azóta 20 év telt el, a fejlődés azért nem töretlen, mert a további felbontás-növekedéshez a légkört és az időjárást ki kellene iktatni.
    Katonai műholdakon jellemzően a 20-30 cm-es felbontás dívik, ezzel már megoldható emberek, járművek, fegyverzet azonosítása. Több nem is kell.
  • Mcsiv #18
    a google nagyon ritkán használ műholdképeket. Az esetek nagyon nagy részében repülőgépről készült légifotókat alkalmaznak.
  • Retechegér #17
    A lényeg pedig:
    ha a google ilyen részletes műholdképre képes, akkor a katonai műholdak?
    Elemzik a fingod kémiai összetételét, és ha afgán kebabot ettél visznek Guantanamoba!
  • Klapanciusz #16
    Rosszul hiszed.
  • attes #15
    Nem semmi mnnyiségű B-52 asszem ebből módosította a boing a 747-est.