Berta Sándor

Szinkrontolmácsokká válhatnak a laptopok

Egy új szoftver szinkrontolmácsot varázsol egy egyszerű notebookból. Persze a számítógépeknek mindig gondjaik lesznek az árnyaltabb nyelvi megfogalmazásokkal, de a problémák minimalizálhatók.

A Kalrsruhei Technológiai Intézet (KIT) és partnerei egy olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely szinkrontolmácsot varázsol egy egyszerű notebookból. "Már most van egy olyan rendszerünk, amely az előadásomat olyan jól lefordítja, hogy azt egy spanyol szakember is érti és követni tudja" - jelentette ki Alex Waibel, a KIT Antropomatikai Intézetének professzora. A program kiválóan bemutatja a számítógépesített szinkrontolmácsolásban rejlő lehetőséget. Azt ugyanakkor a szakember is elismerte, hogy a számítógépeknek mindig gondjaik lesznek a nyelvi árnyaltságokkal. Ezen a problémán azonban hosszú távon segíteni lehet a különböző adaptív megoldásokkal. A feldolgozandó információ mennyisége ugyanakkor nem okozhat majd gondokat. "El fog jönni az a nap, amikor a számítógépekkel elérjük majd az emberi szinkrontolmácsok teljesítményét" - közölte Waibel. A kutató kiemelte, hogy a Google fordítójához képest a szinkrontolmácsolás jóval bonyolultabb dolog, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a beszédben nem mindig tartják be az emberek a helyes mondatrendet. Ez, és a nem megfelelő kiejtés egyaránt komoly problémát jelent a számítógépeknek.

Vannak ugyanakkor előnyök is. Egy szinkrontolmács-szoftver gyakorlatilag valós időben is jól használható, ráadásul kibővíthető számos funkcióval. Az alkalmazások például rákereshetnek a hasonló előadásokra is, hogy így tanuljanak meg új fogalmakat és ezáltal javítani tudják a fordítási minőség Ezenkívül elérhető, hogy a szinkrontolmács-programok alkalmazkodjanak a beszélőhöz és annak stílusához.

Waibel szerint jóideig mindenképpen az emberi tolmácsoké lesz még a főszerep, különösen akkor, hogy ha a költségszempontok nem fontosak. Ettől függetlenül egy szinkrontolmács-szoftver is elfogadható megoldást jelenthet kevésbé jelentős, egyetemi, tudományos vagy parlamenti előadásokon. Az új alkalmazás prototípusát a CeBIT-en fogják először bemutatni. A kutatók azt remélik, hogy első kiforrott szinkrontolmács-programok már négy éven belül megjelenhetnek a világpiacon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #25
    Azért ez a "baromságot" még belinkelem :-)
  • Tetsuo #24
    A beszedszintezis is eleg ocska.. Hawkingnak, meg a vakoknak vannak programok, de azokat egeszseges embernek nem ajanlom. ;)
    Akkor lesz majd jo, ha specialis formansok alkalmazasaval, mondatilag helyes intonacioval, helyesen szurt (pl ADSR gorbevel) szotagillesztessel, nehezen lehet felismerni a gepet. Nagyon messze vagyunk, meg ettol. Sajnos.
  • Tetsuo #23
    LOL Ugye nem azt akarod mondani, h a magyar olyan egyszeru nyelv, mint az angol?
    Rendhagyo.. magyarban soxor meg a szorend is az.
    Igazabol nem az adatbazis nagysaga a gond, hanem azok elemeinek kombinacioi.
    Nem az egyes szavakkal van problema, hanem az egesz mondatokkal.
    Osszetett, muvelteto, visszahato, stb.. az angolban erre szabaly van, megtanulod, tudod. A magyarban viszont rengeteg a kivetel es a kulonleges mod.. ezert is nem tudjak gyorsan tanulni a kulfoldiek, meg azert is, mert nincs rokonnyelv.. :)

    Papirod max az angolvizsgadrol lehet.. ami nekem nincs es nem is beszelem jol, ez teny. ;)

    Semmilyen hasznalhato programrol nem tudok, ami lefordit kapasbol uzleti levelet, hetkoznapi beszedet, szepirodalmat.. mert kb itt kezdodik a hasznalhato program. Ha tudsz, linkelj, de ne a baromsagaidat pls..
  • Emmegki #22
    Ne aggódj, olyan ez mint a fúziós reaktor, már 1960 óta kell csak 20 évet várni.

    Az ALPAC jelentés idejében direkt fordítással tudtak generálni olyan szöveget, int a mostani fordítórendszerek. Akkor lefújták az egészet, mondván használhatatlan. Ma csak azért használható, mert nem a pontos fordítás a cél, hanem a megértés, és nem papírra nyomtatjuk ki, képernyőn meg elfér a hülyeség is*. Azóta a elvetettük a direkt fordítást, kitaláltuk a közvetítőnyelveset de azt is elvetettük, aztán felhoztuk a transzfert használható szintre, és most a statisztikait akarjuk felhozni a transzfer szintjére. Egy helyben forgás megy, tán annyi az előny hogy a web segítségével ingyen lehet szöveget gyűjteni a statisztikai fordításhoz.

    (*Az akkori koncepció szerint az ismeretlen orosz kifejezésekkel két dolgot tett a program 1, üres vonalat nyomtatott ahova az emberi fordító beírhatta a helyes fordítást 2, meghagyta a forrásnyelvi kifejezést. Mindkét esetben használhatatlan szöveget kaptak. Ma meg nem gond.)

    A beszédszintézis már ma jól megoldható ha nagyon akarjuk, a beszédfelismeréssel még sok munka lesz.

    A fő baj az, hogy az első két részterület hibái felszorzódnak. Rossz beszédfelismerés->Garantáltan hülye fordítás.
  • Epikurosz #21
    Pont fordítva.
    Rákeresni kifejezésekre, az kutyafüle, a nehezebb épp a fordítás és értelmezés.

    4 év szerintem nem lesz elég jól működő valós idejű tolmácsberendezések kifejlesztésére.

    Én 2003-ban 20-30 évet tippeltem egy írásomban, levelemben, de mostani véleményem szerint nem kell annyi. Az angol 10-15 éven belül már működhet, a magyar úgy 20 éven belül.
  • Cefet #20
    Lehet, hogy le fogtok szólni érte, de szerintem sem kell már sokkal több idő, mint 4 év, és valóban lesz használható élőszóból élőszóba fordító program. A szükséges számítási kapacitás már most is megvan. A szoftvert pedig nem csak a németek fejlesztik. Amerikai barátainknak nagyon fontos, hogy a katonáik azonnal értsék az arabul, élőszóban elhangzó szöveget... :)
    És ők itt nem is állnának meg. Olyan programot akarnak, ami a beszéd közben elhangzó nevekre, címekre különböző adatbázisokban rákeres, információkat gyűjt, rendszerez, összefüggéseket állít fel. Tehát valamilyen szinten szöveg értés is van benne. És úgy rémlik, hogy ez utóbbi dolgokban "gyengélkedik" még a program, a beszédfeldolgozás, fordítás már megy neki.
    Tuti, hogy itt az SG-n olvastam erről régebben, de sajnos nem találtam meg a cikket. Talán valaki szerencsésebb lesz.
  • Epikurosz #19
    Azt elismerem, hogy kevesebb programozó állt rá a magyar nyelvre, és nagyságrendekkel kevesebb pénzt áldoztak rá. Ennyi.
  • Epikurosz #18
    Te komolyan azt hiszed, hogy a mai számítógépekkel gond, hogy 1 millió szót, vagy 100 millió szót kell tárolni?
    Merthogy a magyar szavak ragozottak. De nincs is erre szükség, hisz a szótőkeresést a Morphologic rég megoldotta. Fordításkor meg egy plusz rutinként bele kell írni a programsorba. Nagy ügy...
    Szavak szintjén tehát tök mindegy, hogy EN vagy HU.
    Mondatszinten meg az angol legalább annyira bonyolult, mint a magyar, sőt, sokkal bonyolultabb, mert több dialektusa van, és talán - mivel nagyobb a népességaszám - a szlengje is gazdagabb.

    Tessék levetkőzni azt az előítéletet, hogy a magyar nyelv kucifántosabb, mint az angol vagy egyéb nyelvek. Anyanyelvünk egy rendkívül logikus, jól strukturált, elvont gondolkodást megkönnyítő csodálatos nyelv, amelyet - ha nem lenne - fel kellene találni.

    És ne vitatkozz velem, mert ehhez is jobban értek, mint te. Ha kell, papírom is van róla.
  • Tetsuo #17
    Nem teljesen. A szabalyokat es a rendhagyasokat mind bele kell irni az algoritmusokba ill ezeknek adatbazist kell csinalni.
    A magyar nyelv eseten ez nagysagrendekkel nagyobb melo.

    Hozzateve, h altalanossagban is qrva nehez feladat es ezidaig meg normalis felolvaso progi sem jott ossze..
  • Kerub #16
    Hatalmas