Berta Sándor
EU: szükség van az ACTA-egyezményre
Az Európai Unió különleges megoldást keres arra, hogy még az európai büntetőjogi harmonizáció keresztül vitele előtt lezárhassa az ACTA megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat.
Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezményhez kötődő háttéregyeztetések több mint két éve tartanak. Mivel hivatalos állásfoglalás vagy nyilatkozat még az Európai Unió egyik képviselőjétől sem érkezett az ACTA-val kapcsolatban, így a sajtó és a felhasználók csak a kiszivárgott információk és dokumentumok alapján tájékozódhatnak. Most például az EU kereskedelmi főigazgatóságának egyik neve elhallgatását kérő munkatársa árult el néhány részletet a legutóbbi stockholmi tárgyalásokról. Ezeken az Európai Unió delegáltjai azzal érveltek, hogy az egyezményre mindenképpen szükség van a szerzői jogsértések elleni harcban.
Az egyeztetéseken csak kevesen vetették fel a kötelezettségek és a jogok közötti egyensúly megteremtését. Egyaránt szóba kerültek viszont a márka, a szabadalmi és a szerzői jogsértések. A tervezett megállapodás bizonyos pontokban hasonlóságot mutat az EU tervezett IPRED2 büntetőjogi harmonizációs irányelvével, annak hatályba lépését azonban még sem akarják megvárni az ACTA tárgyalódelegációi.
Kostas Rossoglou, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet képviselője meghívottként részt vehetett a stockholmi tárgyalásokon, de ő is csak annyit árulhatott el, hogy bizonyos kérdésekben a feleknek meg kell várniuk az Európai Parlament és az Európai Tanács kifogásait, illetve javaslatait. Az IPRED2-vel kapcsolatban Rossoglou szerint az a legnagyobb probléma, hogy minden felhasznált gyakorlatilag potenciális bűnözőként kezel és az a helyzet addig nem is változhat, amíg az európai törvényalkotók nem határozzák meg konkrétan, hogy mi tekinthető kereskedelmi mértékű jogsértésnek és mi nem.
Annette Kur, a müncheni Max Planck Intézet szerzői jogi szakértője ugyanakkor veszélyesnek nevezte a különböző márka-, szabadalmi és szerzői jogsértések egy kalap alá vételét, hiszen másról van szó egy hamisított gyógyszer és megint másról egy illegálisan lemásolt zenei CD tekintetében. A törvényeket szerinte nem lehet általánosítani és nem lehet általánosságban szigorítani. Vagy ha mégis ezt teszik, akkor egy teljesen egyoldalú jogszabály-környezet jön létre. Civil szervezetek egyébként attól tartanak, hogy az ACTA-egyezmény már akár hónapokon belül hatályba léphet. A kiszivárgott részletek között volt az is, hogy az internetszolgáltatók felelnének a jogsértő ügyfelekért.
Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az ACTA megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök (jelenleg Svédország) megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. A megállapodás elfogadása ellen legutóbb több nemzetközi civil szervezet is nyílt levélben tiltakozott, köztük volt a magyar Open Standards Alliance.
Az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) egyezményhez kötődő háttéregyeztetések több mint két éve tartanak. Mivel hivatalos állásfoglalás vagy nyilatkozat még az Európai Unió egyik képviselőjétől sem érkezett az ACTA-val kapcsolatban, így a sajtó és a felhasználók csak a kiszivárgott információk és dokumentumok alapján tájékozódhatnak. Most például az EU kereskedelmi főigazgatóságának egyik neve elhallgatását kérő munkatársa árult el néhány részletet a legutóbbi stockholmi tárgyalásokról. Ezeken az Európai Unió delegáltjai azzal érveltek, hogy az egyezményre mindenképpen szükség van a szerzői jogsértések elleni harcban.
Az egyeztetéseken csak kevesen vetették fel a kötelezettségek és a jogok közötti egyensúly megteremtését. Egyaránt szóba kerültek viszont a márka, a szabadalmi és a szerzői jogsértések. A tervezett megállapodás bizonyos pontokban hasonlóságot mutat az EU tervezett IPRED2 büntetőjogi harmonizációs irányelvével, annak hatályba lépését azonban még sem akarják megvárni az ACTA tárgyalódelegációi.
Kostas Rossoglou, a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet képviselője meghívottként részt vehetett a stockholmi tárgyalásokon, de ő is csak annyit árulhatott el, hogy bizonyos kérdésekben a feleknek meg kell várniuk az Európai Parlament és az Európai Tanács kifogásait, illetve javaslatait. Az IPRED2-vel kapcsolatban Rossoglou szerint az a legnagyobb probléma, hogy minden felhasznált gyakorlatilag potenciális bűnözőként kezel és az a helyzet addig nem is változhat, amíg az európai törvényalkotók nem határozzák meg konkrétan, hogy mi tekinthető kereskedelmi mértékű jogsértésnek és mi nem.
Annette Kur, a müncheni Max Planck Intézet szerzői jogi szakértője ugyanakkor veszélyesnek nevezte a különböző márka-, szabadalmi és szerzői jogsértések egy kalap alá vételét, hiszen másról van szó egy hamisított gyógyszer és megint másról egy illegálisan lemásolt zenei CD tekintetében. A törvényeket szerinte nem lehet általánosítani és nem lehet általánosságban szigorítani. Vagy ha mégis ezt teszik, akkor egy teljesen egyoldalú jogszabály-környezet jön létre. Civil szervezetek egyébként attól tartanak, hogy az ACTA-egyezmény már akár hónapokon belül hatályba léphet. A kiszivárgott részletek között volt az is, hogy az internetszolgáltatók felelnének a jogsértő ügyfelekért.
Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az ACTA megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök (jelenleg Svédország) megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. A megállapodás elfogadása ellen legutóbb több nemzetközi civil szervezet is nyílt levélben tiltakozott, köztük volt a magyar Open Standards Alliance.
