Napi Online
A szolgáltatók felelhetnek a jogsértő ügyfelekért
Szemben a nagy nyilvánosság előtt folyó nemzetközi tárgyalásokkal, a világ számos országának képviselői titokban készítik elő az Anti-Counterfeiting Trade Agreementet (ACTA), azaz a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást.
Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az egyezmény megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök (jelenleg Svédország) megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. Az ACTA titokzatos előkészítése azonban nem bizonyult szerencsés döntésnek: sokan felháborodással vettek tudomást róla, az európai internetszolgáltatók (ISP) szervezete (EuroISP) például a kiszivárgó információk alapján úgy látja, hogy a kereskedelmi egyezmény túlterjeszkedhet azon a határon, amely egy ilyen szerződés esetén elfogadható.
Az ACTA készítői új stratégiát akarnak kínálni a szerzői és szabadalmi jogok megsértése, elsősorban a márkanév-hamisítás ellen - a dolog jelentőségére utal az OECD becslése, amely szerint évente 200 milliárd dollár értékű hamis áru keresztezi a világ országainak határait. A stratégia szerint több lépésben folytatnák le a hamisítás elleni háborút.
Az ACTA - állítólag - kötelezné az ISP-ket, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti az ISP-ket az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. Az EuroISP álláspontja szerint az olyan emberi alapjogokat illető kérdéseket, mint amilyen a világhálóhoz való szabad hozzáférés joga, nem lehet kereskedelmi megállapodásokban szabályozni ahelyett, hogy átlátható nemzetközi jogalkotási folyamatban határoznának róluk.
Fő törekvéseik szerint nemzetközi szinten szabályozni akarják a hamis termékek megsemmisítését, lehetővé akarják tenni az ezek előállítására szolgáló berendezések megsemmisítését, feljogosítanák az aláíró nemzetek joghatóságait minden hamisítást bizonyító termék, dokumentum stb. lefoglalására a jogsértő vagy a jogot birtokló megkérdezése nélkül és végül támogatnák a vámszervezeteket a hamisított termékeket tartalmazó szállítmányok felderítésében és lefoglalásában.
Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az egyezmény megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök (jelenleg Svédország) megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. Az ACTA titokzatos előkészítése azonban nem bizonyult szerencsés döntésnek: sokan felháborodással vettek tudomást róla, az európai internetszolgáltatók (ISP) szervezete (EuroISP) például a kiszivárgó információk alapján úgy látja, hogy a kereskedelmi egyezmény túlterjeszkedhet azon a határon, amely egy ilyen szerződés esetén elfogadható.
Az ACTA készítői új stratégiát akarnak kínálni a szerzői és szabadalmi jogok megsértése, elsősorban a márkanév-hamisítás ellen - a dolog jelentőségére utal az OECD becslése, amely szerint évente 200 milliárd dollár értékű hamis áru keresztezi a világ országainak határait. A stratégia szerint több lépésben folytatnák le a hamisítás elleni háborút.
Az ACTA - állítólag - kötelezné az ISP-ket, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti az ISP-ket az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. Az EuroISP álláspontja szerint az olyan emberi alapjogokat illető kérdéseket, mint amilyen a világhálóhoz való szabad hozzáférés joga, nem lehet kereskedelmi megállapodásokban szabályozni ahelyett, hogy átlátható nemzetközi jogalkotási folyamatban határoznának róluk.
Fő törekvéseik szerint nemzetközi szinten szabályozni akarják a hamis termékek megsemmisítését, lehetővé akarják tenni az ezek előállítására szolgáló berendezések megsemmisítését, feljogosítanák az aláíró nemzetek joghatóságait minden hamisítást bizonyító termék, dokumentum stb. lefoglalására a jogsértő vagy a jogot birtokló megkérdezése nélkül és végül támogatnák a vámszervezeteket a hamisított termékeket tartalmazó szállítmányok felderítésében és lefoglalásában.
