Berta Sándor
Újabb részletek a HADOPI 2 törvényből
Egyre többen tiltakoznak a Loi HADOPI hivatalról szóló, módosított jogszabály és annak pontjai ellen.
A jobbkonzervatív francia kormány elszánt és mindenképpen keresztül akarja vinni a HADOPI 2-törvényt.
A fokozatosan ismertté váló pontok miatt most már a francia ellenzék is azért aggódik, hogy a totális állami cenzúra korszaka köszönthet be Franciaországban. A legújabb vita azért robbant ki, mert a Szenátus által elfogadott szöveg külön kitér a nyilvános vezetéknélküli kapcsolatokra. Az elképzelések szerint a jövőben akkor is elítélhetnek valakit, hogy ha nem ő, hanem egy harmadik személy használta az internetelérést másolt művek letöltésére vagy terjesztésére. Ebben az esetben az illető maximum 1500 eurós bírsággal és egy hónapos hozzáférésblokkolással sújtható.
A francia kormány azt akarja elérni, hogy a felhasználók felkészüljenek ezekre az esetekre és biztosítsák, hogy rajtuk kívül más ne használhassa az internethozzáférésüket. Az ellenzék attól tart, hogy ez egyfajta automatikus kötelezettséget jelentene és az embereket köteleznék egy állami biztonsági ellenőrzőszoftver telepítésére és alkalmazására. A Libération francia napilap csütörtöki számában arról számolt be, hogy a vitatott pont bekerült a Szenátus által elfogadott szövegbe. Az új szabályozás elsősorban a WLAN- és a WiFi-hálózatokat használókra vonatkozna. Az eléréseket titkosítani kellene, aki ezt elmulasztja számíthat az 1500 eurós bírságra.
Michel Thiolliere, a jobbkonzervatív UMP párt szenátora úgy vélte, hogy mindenkit meg kell büntetni, aki szándékosan vagy véletlenül nem biztosítja az internetkapcsolatát és nem alkalmazza az ehhez "szükséges eszközöket". Magyarán, aki ezt elmulasztja, az könnyen a médiaipar és a HADOPI szabad prédájává válhat. A Libération információi szerint a program ingyenesen elérhető és egy központi szerverrel kommunikál. Marie-Christine Blandin, a Zöldek szenátora a hírre megjegyezte: "A következő lépés az lesz, hogy mulasztással vádolnak majd mindenkit, aki mondjuk Linuxot használ."
A La Quadrature du Net polgárjogi szervezet szintén azonnal tiltakozott az elképzelés ellen. A kapcsolat biztosítását ugyanis a felhasználóknak kellene majd bizonyítaniuk a gyorsított eljárás keretében. Mindez azért érdekes, mert egy eljárásra 45 percet szánnak és egy bíró legfeljebb öt percet (!) foglalkozhat egy üggyel. Jeremie Zimmermann, a La Quadrature du Net munkatársa a Szenátus döntésére csak annyit mondott: "szánalmas". Az aktivista hozzátette: a kormánynak inkább olyan modellek kidolgozásával kellene foglalkoznia, amelyek segítségével a kreatív emberek kárpótolhatók a digitális korszakban végzett munkájukért.
A módosított HADOPI-törvényről július 21-én a Nemzetgyűlés dönt. A végső szót alighanem ezúttal is a francia alkotmánybíróság mondja majd ki.
A fokozatosan ismertté váló pontok miatt most már a francia ellenzék is azért aggódik, hogy a totális állami cenzúra korszaka köszönthet be Franciaországban. A legújabb vita azért robbant ki, mert a Szenátus által elfogadott szöveg külön kitér a nyilvános vezetéknélküli kapcsolatokra. Az elképzelések szerint a jövőben akkor is elítélhetnek valakit, hogy ha nem ő, hanem egy harmadik személy használta az internetelérést másolt művek letöltésére vagy terjesztésére. Ebben az esetben az illető maximum 1500 eurós bírsággal és egy hónapos hozzáférésblokkolással sújtható.
A francia kormány azt akarja elérni, hogy a felhasználók felkészüljenek ezekre az esetekre és biztosítsák, hogy rajtuk kívül más ne használhassa az internethozzáférésüket. Az ellenzék attól tart, hogy ez egyfajta automatikus kötelezettséget jelentene és az embereket köteleznék egy állami biztonsági ellenőrzőszoftver telepítésére és alkalmazására. A Libération francia napilap csütörtöki számában arról számolt be, hogy a vitatott pont bekerült a Szenátus által elfogadott szövegbe. Az új szabályozás elsősorban a WLAN- és a WiFi-hálózatokat használókra vonatkozna. Az eléréseket titkosítani kellene, aki ezt elmulasztja számíthat az 1500 eurós bírságra.
Michel Thiolliere, a jobbkonzervatív UMP párt szenátora úgy vélte, hogy mindenkit meg kell büntetni, aki szándékosan vagy véletlenül nem biztosítja az internetkapcsolatát és nem alkalmazza az ehhez "szükséges eszközöket". Magyarán, aki ezt elmulasztja, az könnyen a médiaipar és a HADOPI szabad prédájává válhat. A Libération információi szerint a program ingyenesen elérhető és egy központi szerverrel kommunikál. Marie-Christine Blandin, a Zöldek szenátora a hírre megjegyezte: "A következő lépés az lesz, hogy mulasztással vádolnak majd mindenkit, aki mondjuk Linuxot használ."
A La Quadrature du Net polgárjogi szervezet szintén azonnal tiltakozott az elképzelés ellen. A kapcsolat biztosítását ugyanis a felhasználóknak kellene majd bizonyítaniuk a gyorsított eljárás keretében. Mindez azért érdekes, mert egy eljárásra 45 percet szánnak és egy bíró legfeljebb öt percet (!) foglalkozhat egy üggyel. Jeremie Zimmermann, a La Quadrature du Net munkatársa a Szenátus döntésére csak annyit mondott: "szánalmas". Az aktivista hozzátette: a kormánynak inkább olyan modellek kidolgozásával kellene foglalkoznia, amelyek segítségével a kreatív emberek kárpótolhatók a digitális korszakban végzett munkájukért.
A módosított HADOPI-törvényről július 21-én a Nemzetgyűlés dönt. A végső szót alighanem ezúttal is a francia alkotmánybíróság mondja majd ki.
