Berta Sándor
Jól jár a szórakoztatóipar a fájlcseréléssel?
Érdekes eredményekkel zárult a Harvard Egyetem két munkatársa által készített tanulmány. A kutatók ugyanis azt állapították meg, hogy a fájlcserélés erősíti a kultúrát.
A nemzetközi zene- és filmipar, illetve az érdekeiket képviselő szervezetek évek óta a legkomolyabb ellenfelükként kezelik a fájlcserélőket és a P2P-szolgáltatásokat. A leggyakrabban azt vetik a fájlcserélők és a P2P-platformok szemére, hogy ők felelősek a hatalmas veszteségekért. Nos, Felix Oberholzer-Gee és Koleman Strumpf, a Harvard Business School munkatársai a File-Sharing and Copyright című tanulmányukban cáfolták a zene- és a filmipar állításait.
A dokumentum készítőinek legfontosabb megállapítása, hogy pont a Napster megjelenése után erősödött és vált sokszínűvé a kultúra. A kiadók az addig megszokottnál jóval több könyvet, zenei albumot, filmet adtak el és koncertet tudtak szervezni. "Az úgynevezett kreatív gazdaság produkciós össz-számai azt bizonyítják, hogy a fájlcserélés a művészek és az értékesítők számára egyáltalán nem hat riasztóan. Ugyan 2000 után csökkent az eladott zenei albumok száma, de ezzel párhuzamosan robbanásszerűen megnőtt az újonnan készített zenei művek száma. 2000-ben az Egyesült Államokban 35 516 albumot jelentettek meg, 2007-ben már 79 695-öt, köztük 25 159 digitális kiadványt" - olvasható többek között a jelentésben.
A tanulmány hasonló eredménnyel zárult a filmek tekintetében is. "2003-ban 3807 játékfilmet készítettek, 2007-ben viszont már 4989-et. Azok az országok, ahol magas a kalózkópiák aránya, még növelték is a gyártott filmek számát. Az Egyesült Államokban például 2003-ban 459 mű készült el, 2007-ben azonban már 590" - állapította meg Felix Oberholzer-Gee és Koleman Strumpf.
Mindez azt jelenti, hogy a szerzői jogi szabályok és törvények szigorítása, illetve az erre irányuló törekvések elvileg egyáltalán nem szolgálnák a film- és a zeneipar érdekeit. Sőt, ellenkezőleg. A szerzői jog nagyobb mértékű gyengítése, ami például a fájlcserélésnek is tulajdonítható, azt eredményezi, hogy még több zenei album, film és könyv készülhet. Ráadásul minél többen és könnyebben érik el az új kiadványokat, annál olcsóbbá válhat a gyártási folyamat. Ez azonban automatikusan még nem jelentene kevesebb profitot.
Érdekesség, hogy a két szakember már 2004 márciusában és 2006 márciusában is hasonló véleményének adott hangot.
A nemzetközi zene- és filmipar, illetve az érdekeiket képviselő szervezetek évek óta a legkomolyabb ellenfelükként kezelik a fájlcserélőket és a P2P-szolgáltatásokat. A leggyakrabban azt vetik a fájlcserélők és a P2P-platformok szemére, hogy ők felelősek a hatalmas veszteségekért. Nos, Felix Oberholzer-Gee és Koleman Strumpf, a Harvard Business School munkatársai a File-Sharing and Copyright című tanulmányukban cáfolták a zene- és a filmipar állításait.
A dokumentum készítőinek legfontosabb megállapítása, hogy pont a Napster megjelenése után erősödött és vált sokszínűvé a kultúra. A kiadók az addig megszokottnál jóval több könyvet, zenei albumot, filmet adtak el és koncertet tudtak szervezni. "Az úgynevezett kreatív gazdaság produkciós össz-számai azt bizonyítják, hogy a fájlcserélés a művészek és az értékesítők számára egyáltalán nem hat riasztóan. Ugyan 2000 után csökkent az eladott zenei albumok száma, de ezzel párhuzamosan robbanásszerűen megnőtt az újonnan készített zenei művek száma. 2000-ben az Egyesült Államokban 35 516 albumot jelentettek meg, 2007-ben már 79 695-öt, köztük 25 159 digitális kiadványt" - olvasható többek között a jelentésben.
A tanulmány hasonló eredménnyel zárult a filmek tekintetében is. "2003-ban 3807 játékfilmet készítettek, 2007-ben viszont már 4989-et. Azok az országok, ahol magas a kalózkópiák aránya, még növelték is a gyártott filmek számát. Az Egyesült Államokban például 2003-ban 459 mű készült el, 2007-ben azonban már 590" - állapította meg Felix Oberholzer-Gee és Koleman Strumpf.
Mindez azt jelenti, hogy a szerzői jogi szabályok és törvények szigorítása, illetve az erre irányuló törekvések elvileg egyáltalán nem szolgálnák a film- és a zeneipar érdekeit. Sőt, ellenkezőleg. A szerzői jog nagyobb mértékű gyengítése, ami például a fájlcserélésnek is tulajdonítható, azt eredményezi, hogy még több zenei album, film és könyv készülhet. Ráadásul minél többen és könnyebben érik el az új kiadványokat, annál olcsóbbá válhat a gyártási folyamat. Ez azonban automatikusan még nem jelentene kevesebb profitot.
Érdekesség, hogy a két szakember már 2004 márciusában és 2006 márciusában is hasonló véleményének adott hangot.
