Exkluzív interjút adott a WELT ONLINE-nak Fritz Joussen, a Vodafone Németország vezetője, aki szerint alábecsülik a mobil készülékekben elhelyezhető chipek jelentőségét.

"A mobiltelefonban megvan az az erő, hogy megváltoztasson más iparágakat. Történelmi szempontból mi, németek nagyon alaposak vagyunk. Emiatt kicsit lassabbak vagyunk, mint mások, de nagyon hatékonyan dolgozunk. Mielőtt valamit megvalósítunk, szeretjük jól átbeszélni a dolgokat. Hogy ha a jövőben sem vakon megyünk majd előre, akkor továbbra is az élen lehetünk. A mottómat apámtól tanultam és úgy szól: mindig gondolkozz azokon a dolgokon, amiket megváltoztathatsz és ne azokon, amiknél már nem érhetsz el többet" - jelentette ki elöljáróban a szakember.

A kérdésre, hogy mi a véleménye az európai uniós mobilpiaci szabályozásokról, válaszul Joussen elmondta: ez egy olyan téma, amiről a politika gyakran és szívesen beszél. De csak az fektethet be, aki pénzt keresett. Amíg egy cég jobban és hatékonyabban működik, mint a piaci verseny, addig ott fog befektetni, ahol valamit elérhet és megmozogtathat. Jó lenne, hogy ha a piaci szabályozást nem kizárólag a fogyasztók védelmének tekintenék.

"Úgy vélem, hogy jelenleg hiányzik a kíváncsiság, a bátorság és a kreativitás. Amennyiben valaki bele mer vágni valamibe, akkor sokkal többet érhet el. A pozitív kockázat- és a hibakultúra viszont hiányzik. S hogy mire gondolok? Ha mondjuk az Egyesült Államokban becsődöl egy cég, akkor az emberek tanulnak az esetből és újra talpra állnak. Nálunk az egyéneket társadalmilag megbélyegzik és gyakran romba döntik. A hangulat általában véve negatív. Az USA-ban mindenki a legjobb vállalatot akarja megalapítani, mi viszont túlzottan, már szinte katonásan szigorúak vagyunk. Az embereknek bízniuk kellene magukban" - tette hozzá a Vodafone Németország vezetője.

Joussen leszögezte: "a mobiltelefon még a vezetékes internetnél is nagyobb mértékben meg fogja változtatni a világot. A világháló tette lehetővé a globalizációt. A kommunikáció és a szabadság szorosan összetartoznak - elég csak megnézni az iráni eseményeket. Indiában vagy Afrikában biztosan nem fektetnek majd le több internetkábelt, a hozzáférések mobil kapcsolatokon keresztül valósulnak meg. Öt év múlva már világossá fog válni, hogy a mobiltelefon nem csak kommunikációs eszköz lehet, hanem akár lakás- vagy kocsikulcs, hitelkártya vagy éppen útlevél is. Kenyában már most a mobil rendszerekkel pótolják a hiányzó bankrendszert. A legtöbb új útlevél nagyon drága, egy mobilban elhelyezhető chip viszont olcsó és - szerintem - biztonságosabb is. Mi sem egyszerűbb, mint átvinni az útlevelekben lévő információkat ezekre a chipekre. Természetesen eközben nem szabad megfeledkezni az adatvédelemről."

S hogy milyen lehet az élet mondjuk 2050-ben? Nos, a szakember biztosra vette, hogy többfunkciós SIM-kártyák léteznek majd, amelyekkel egyaránt lehet személyazonosságot igazolni, repülőjegyet vásárolni vagy pénzt felvenni a bankautomatákból. Igaz a bankok egyelőre még nagyon óvatosak ebben a kérdésben, de könnyen lehet, hogy a jövőben eltűnik a készpénz. Joussen hangsúlyozta: a piaci szereplők nagyon alábecsülik a személyes chipkártyák jelentőségét. Pedig a világon nincs még egy olyan innovációs motor, mint a mobiltelefon. Sem az autók, sem a PC-k nem érnek a nyomába. Napjainkban a mobil sok ember legszemélyesebb használati tárgya. Különösen igaz ez a fiatalok és a gyerekek esetében. Persze az utóbbiaknak meg kell tanulniuk használni ezeket a készülékeket és felelősséget viselniük a tetteikért.

A kommunikáció állandóan változik. A mai gyerekeknek a technika mellett kell felnőniük, fontos, hogy megismerjék a lehetőségeket és a veszélyeket és megtanulják kezelni ezeket a helyzeteket. A legnagyobb problémát azonban nem a tinédzserek, hanem a szülők jelentik, akik nem értik, hogy mit csinálnak a csemetéik.