Berta Sándor
Egyre több német céget ér online támadás
Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban éri internetes támadás a német vállalatokat és a német kormány számítógépes rendszereit. Az akciók célja elsősorban az ipari kémkedés.
A Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) idén is kiadja az éves jelentését. A dokumentum előzetese a Handelsblatt munkatársaihoz került és ők a legérdekesebb adatokat válogatták ki belőle. A gazdasági lap birtokába jutott jelentéstervezetből kiderült, hogy a legtöbb akció hátterében a kínai és az orosz titkosszolgálatok állnak. Heinz Fromm, a BfV elnöke szerint a próbálkozások azzal magyarázhatók, hogy a német csúcstechnológiai fejlesztések és eredmények nagyon vonzóak a külföldi titkosszolgálatok számára.
"A kiválasztott célpontok és az alkalmazott módszerek nagyon valószínűvé teszik, hogy az irányítást sok esetben a háttérben vagy a titkosszolgálatok végzik vagy legalábbis részt vesznek ezekben a programokban" - olvasható többek között az anyagban. Az alkotmányvédelmi szakemberek álláspontja szerint Németország különösen az Európai Unióban és a NATO-ban betöltött fontos szerepe, valamint a csúcstechnológiát képviselő cégek miatt számít vonzó célpontnak. A jelentéstervezet elsősorban a kínai és az orosz titkosszolgálatokat vádolja ipari kémkedéssel. Emellett említést érdemel a közel-, a közép- és a távol-keleti, valamint az észak-afrikai államok titkosszolgálatainak érdeklődése is.
Az ipari kémkedéssel a német gazdaságnak okozott kár összegét pontosan nem lehet megállapítani. A Gazdaság Biztonságáért Munkaközösség (ASW) nevű szervezet azonban úgy becsüli, hogy ez az összeg elérheti az évi 50 milliárd eurót. Az ASW idén áprilisban nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderült, hogy a német vállalatok az internetes támadásokat tekintik a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek. A leggyakrabban a konkurensek által végrehajtott akciókról van szó, amelyek célja az ipari kémkedés. Az esetek húsz százalékában azonban a támadást valamelyik külföldi titkosszolgálat hajtotta végre. A hírszerzők gyakran diplomataként vagy újságíróként álcázzák magukat.
Az okok minden esetben eltérőek. A célok között szerepelhet egy újfajta anyag megszerzése fegyvergyártási célokra vagy technológialopás. Utóbbi törekvések különösen a gazdaságilag kevésbé fejlett országok esetében figyelhetők meg, mivel így akarják megtakarítani a kutatási-fejlesztési költségeket és az esetleg felmerülő licencdíjakat. A fejlett államok érdeklődését ezzel szemben inkább az új termékötletek, az összetett gyártási technikák és a vállalati, illetve piaci stratégiák keltik fel. "A külföldi titkosszolgálatok célja a politikai, gazdasági és katonai hírszerzés, de érdeklődnek német szervezetek iránt, valamint olyan menekült személyek után is, akik a hazájukban ellenzékinek számítanak" - áll a dokumentumban. Szintén aktívak az atom-, a biológiai és a vegyi fegyvereket, illetve azok hordozórendszereit megszerezni akaró országok is.
A Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) idén is kiadja az éves jelentését. A dokumentum előzetese a Handelsblatt munkatársaihoz került és ők a legérdekesebb adatokat válogatták ki belőle. A gazdasági lap birtokába jutott jelentéstervezetből kiderült, hogy a legtöbb akció hátterében a kínai és az orosz titkosszolgálatok állnak. Heinz Fromm, a BfV elnöke szerint a próbálkozások azzal magyarázhatók, hogy a német csúcstechnológiai fejlesztések és eredmények nagyon vonzóak a külföldi titkosszolgálatok számára.
"A kiválasztott célpontok és az alkalmazott módszerek nagyon valószínűvé teszik, hogy az irányítást sok esetben a háttérben vagy a titkosszolgálatok végzik vagy legalábbis részt vesznek ezekben a programokban" - olvasható többek között az anyagban. Az alkotmányvédelmi szakemberek álláspontja szerint Németország különösen az Európai Unióban és a NATO-ban betöltött fontos szerepe, valamint a csúcstechnológiát képviselő cégek miatt számít vonzó célpontnak. A jelentéstervezet elsősorban a kínai és az orosz titkosszolgálatokat vádolja ipari kémkedéssel. Emellett említést érdemel a közel-, a közép- és a távol-keleti, valamint az észak-afrikai államok titkosszolgálatainak érdeklődése is.
Az ipari kémkedéssel a német gazdaságnak okozott kár összegét pontosan nem lehet megállapítani. A Gazdaság Biztonságáért Munkaközösség (ASW) nevű szervezet azonban úgy becsüli, hogy ez az összeg elérheti az évi 50 milliárd eurót. Az ASW idén áprilisban nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderült, hogy a német vállalatok az internetes támadásokat tekintik a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek. A leggyakrabban a konkurensek által végrehajtott akciókról van szó, amelyek célja az ipari kémkedés. Az esetek húsz százalékában azonban a támadást valamelyik külföldi titkosszolgálat hajtotta végre. A hírszerzők gyakran diplomataként vagy újságíróként álcázzák magukat.
Az okok minden esetben eltérőek. A célok között szerepelhet egy újfajta anyag megszerzése fegyvergyártási célokra vagy technológialopás. Utóbbi törekvések különösen a gazdaságilag kevésbé fejlett országok esetében figyelhetők meg, mivel így akarják megtakarítani a kutatási-fejlesztési költségeket és az esetleg felmerülő licencdíjakat. A fejlett államok érdeklődését ezzel szemben inkább az új termékötletek, az összetett gyártási technikák és a vállalati, illetve piaci stratégiák keltik fel. "A külföldi titkosszolgálatok célja a politikai, gazdasági és katonai hírszerzés, de érdeklődnek német szervezetek iránt, valamint olyan menekült személyek után is, akik a hazájukban ellenzékinek számítanak" - áll a dokumentumban. Szintén aktívak az atom-, a biológiai és a vegyi fegyvereket, illetve azok hordozórendszereit megszerezni akaró országok is.
