Berta Sándor
Merevlemezeket is átkutatott a Deutsche Bahn
A német vasút nevéhez fűződő botrány két fejezettel bővült. Kiderült, hogy a vállalat ellenőriztette munkatársai winchestereit, valamint az SPD-frakció egyik tagjával folytatott levelezést is.
A Der SPIEGEL birtokába jutott információk alapján több vasúti dolgozó is arról számolt be, hogy a vállalat titokban szisztematikusan átvizsgálta néhány dolgozója számítógépének a merevlemezét. A keresésekkor bizonyos címszavakat alkalmaztak, hogy így bukkanhassanak a gyanús fájlok nyomára. Ezenkívül a cég vezetői a 2005-ös Leakage-akció keretében arra is kíváncsiak voltak, hogy mely alkalmazottak álltak kapcsolatban Uwe Beckmeyer SPD-képviselő egyik beosztottjával.
A Deutsche Bahn (DB) hivatalos közleményben cáfolta a lapban megjelent információkat és azt állította, hogy a vezetők nem tudtak az akcióról és nem ők engedélyezték vagy rendelték meg azokat. A vasúttársaság felhívta a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan adatok megjelentetése, a spekulációk és a kiszivárogtatások nagy mértékben árthatnak jó hírnevének, egyúttal jelentős mértékben akadályozhatják az ügy objektív kivizsgálását.
A vállalat sietett leszögezni: soha nem figyeltek meg vagy kémkedtek újságírók, politikusok vagy azok munkatársai után, csak a konkrét gyanú esetén vizsgálódtak alkalmazottak után és csak ezekkel az esetekkel összefüggésben rögzítették a merevlemezek tartalmát; csak azokat a dolgozókat ellenőrizték, akiknek esetében felmerült a konkrét gyanú, hogy illegális módon belső információkat adtak ki; ezekre az akciókra kizárólag azért került sor, hogy a konszernt megőrizzék az esetleges károktól; végül a cég vezetői és elnöksége soha nem adott a törvények megsértésére vagy az adatvédelmi előírások figyelmen kívül hagyására vonatkozó utasítást.
A közlemény mindenesetre nem igazán hatotta meg Uwe Beckmeyert, aki kijelentette: "amennyiben ez bebizonyosodik, akkor ez óriási botrány. Ráadásul ez csak azt mutatná, hogy az ügy még koránt sincs teljes mértékben felderítve. Nem zárhatom ki annak a lehetőségét, hogy jogi lépéseket teszek a Deutsche Bahn ellen." Hasonlóképpen nyilatkozott az egykori beosztottja, Volker Gerhard is. Azonban nem Gerhard lehet az utolsó a megfigyelt személyek sorában. Winfried Hermann, a Zöldek közlekedési szakértője március 30-án faxot küldött Otto Wiesheunak, a vállalat egyik vezetőjének. A levélben az iránt érdeklődött, hogy az ő e-mailjeit is megfigyelte-e a társaság. Választ azóta sem kapott.
A Deutsche Bahn megfigyelési botránya idén január végén robbant ki, amikor kiderült, hogy a vállalat titokban ellenőrizte 173 ezer munkatársát. Március végén vált ismertté, hogy a DB alighanem a munkatársai elektronikus levelezésébe is betekintett, sőt törölt számos e-mailt. Két bank nemrég jelezte, hogy az ügyészséghez fordul az ügyfeleik bankszámla-adatainak kikémlelése miatt.
A Der SPIEGEL birtokába jutott információk alapján több vasúti dolgozó is arról számolt be, hogy a vállalat titokban szisztematikusan átvizsgálta néhány dolgozója számítógépének a merevlemezét. A keresésekkor bizonyos címszavakat alkalmaztak, hogy így bukkanhassanak a gyanús fájlok nyomára. Ezenkívül a cég vezetői a 2005-ös Leakage-akció keretében arra is kíváncsiak voltak, hogy mely alkalmazottak álltak kapcsolatban Uwe Beckmeyer SPD-képviselő egyik beosztottjával.
A Deutsche Bahn (DB) hivatalos közleményben cáfolta a lapban megjelent információkat és azt állította, hogy a vezetők nem tudtak az akcióról és nem ők engedélyezték vagy rendelték meg azokat. A vasúttársaság felhívta a figyelmet arra, hogy a megalapozatlan adatok megjelentetése, a spekulációk és a kiszivárogtatások nagy mértékben árthatnak jó hírnevének, egyúttal jelentős mértékben akadályozhatják az ügy objektív kivizsgálását.
A vállalat sietett leszögezni: soha nem figyeltek meg vagy kémkedtek újságírók, politikusok vagy azok munkatársai után, csak a konkrét gyanú esetén vizsgálódtak alkalmazottak után és csak ezekkel az esetekkel összefüggésben rögzítették a merevlemezek tartalmát; csak azokat a dolgozókat ellenőrizték, akiknek esetében felmerült a konkrét gyanú, hogy illegális módon belső információkat adtak ki; ezekre az akciókra kizárólag azért került sor, hogy a konszernt megőrizzék az esetleges károktól; végül a cég vezetői és elnöksége soha nem adott a törvények megsértésére vagy az adatvédelmi előírások figyelmen kívül hagyására vonatkozó utasítást.
A közlemény mindenesetre nem igazán hatotta meg Uwe Beckmeyert, aki kijelentette: "amennyiben ez bebizonyosodik, akkor ez óriási botrány. Ráadásul ez csak azt mutatná, hogy az ügy még koránt sincs teljes mértékben felderítve. Nem zárhatom ki annak a lehetőségét, hogy jogi lépéseket teszek a Deutsche Bahn ellen." Hasonlóképpen nyilatkozott az egykori beosztottja, Volker Gerhard is. Azonban nem Gerhard lehet az utolsó a megfigyelt személyek sorában. Winfried Hermann, a Zöldek közlekedési szakértője március 30-án faxot küldött Otto Wiesheunak, a vállalat egyik vezetőjének. A levélben az iránt érdeklődött, hogy az ő e-mailjeit is megfigyelte-e a társaság. Választ azóta sem kapott.
A Deutsche Bahn megfigyelési botránya idén január végén robbant ki, amikor kiderült, hogy a vállalat titokban ellenőrizte 173 ezer munkatársát. Március végén vált ismertté, hogy a DB alighanem a munkatársai elektronikus levelezésébe is betekintett, sőt törölt számos e-mailt. Két bank nemrég jelezte, hogy az ügyészséghez fordul az ügyfeleik bankszámla-adatainak kikémlelése miatt.