Berta Sándor
Banki folyószámlákat figyeltetett a Deutsche Telekom
Új fejezettel bővült a Deutsche Telekom (DT) megfigyelési botránya. A legújabb fejlemény, hogy a cég éveken át egyes munkatársai banki adatait is ellenőrizte.
A Handelsblatt német gazdasági lap birtokába került információk szerint a vállalat korábbi vezetői nem csak a felügyelőtanácsi tagok és újságírók telefonos adataira voltak kíváncsiak. A biztonsági részleg éveken át figyeltette és átvilágította egyes alkalmazottak és azok hozzátartozóinak, valamint más személyek bankfolyószámláit. Az ügyben érintettek a Deutsche Bank, a Postbank és a Hypo-Vereinsbank ügyfelei, sőt, még külföldi pénzintézetek is.
Az ügyészségi aktákból kiderült, hogy Kai-Uwe Ricke, a DT elnökségének egykori vezetője és Klaus Zumwinkel, a DT felügyelőtanácásnak exelnöke egyaránt tudott arról, hogy az információs kiszivárogtatások felderítése közben telefoninformációkat elemeztek ki. Amennyiben ez igaz, úgy az a távközlési titok megsértését jelenti. Michael Hoffmann-Becking ügyvéd, a konszern 2005-ös tanácsadója azt vallotta, hogy beszélt mindkét vezetővel az ügyről, azaz a tudtukkal történt mindez.
Az újabb botrány nem jött jókor az éppen talpra álló és az ügy kirobbanása után komoly bizalmi válságba került cégnek. A bonni ügyészség iratkötegeiben szerepel egy e-mail, amelyben az egyik munkatársnak a biztonsági részleghez 2005. június 2-án eljuttatott levele szerepel. Az illető három személy nevét adja meg és kíváncsi a bankfolyószámláikra, illetve kéri a banki pénzmozgások ellenőrzését. A gyanú szerint a megbízások szintén az Argen GmbH szakértői hajtották végre. A társaságot 1977-ben John Fairer-Smith, egy egykori brit titkosügynök alapította. 1978 óta a GmbH David Cowling és felesége száz százalékos birtokában van. A férfi egyúttal a cég vezetője.
A Deutsche Telekom álláspontja az, hogy a biztonsági részleg önállósította magát, majd az eseteket megpróbálta eltussolni. Tény, hogy az ügyészség a vállalat központjában tartott házkutatásokon alig talált az Argen GmbH-ra utaló iratokat, holott a két cég 2001 óta üzleti kapcsolatban állt egymással. Később az Argen GmbH-nál tartott házkutatások során a nyomozók bizalmas ügyféladat-csomagokra bukkantak. Ilyen iratokhoz egy cég sem juthatott legálisan. A Handelsblatt információi alapján a társaság 2000 és 2001 között összesen 1,2 millió eurót kapott a Deutsche Telekomtól. A terv az volt, hogy a megbízások sikeres teljesítése után minden papírt meg kell semmisíteni. Ez azonban nem történt meg, de azt még nem lehet tudni, hogy miért nem.
A DT megfigyelési botránya tavaly májusban robbant ki, amikor ismertté vált, hogy a cég 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések. Szintén komoly problémát jelentett a Deutsche Telekom számára, hogy másfél hónapja felmerült annak a gyanúja, hogy a konszern a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadások után önként átadta előfizetői adatait a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA).
A Handelsblatt német gazdasági lap birtokába került információk szerint a vállalat korábbi vezetői nem csak a felügyelőtanácsi tagok és újságírók telefonos adataira voltak kíváncsiak. A biztonsági részleg éveken át figyeltette és átvilágította egyes alkalmazottak és azok hozzátartozóinak, valamint más személyek bankfolyószámláit. Az ügyben érintettek a Deutsche Bank, a Postbank és a Hypo-Vereinsbank ügyfelei, sőt, még külföldi pénzintézetek is.
Az ügyészségi aktákból kiderült, hogy Kai-Uwe Ricke, a DT elnökségének egykori vezetője és Klaus Zumwinkel, a DT felügyelőtanácásnak exelnöke egyaránt tudott arról, hogy az információs kiszivárogtatások felderítése közben telefoninformációkat elemeztek ki. Amennyiben ez igaz, úgy az a távközlési titok megsértését jelenti. Michael Hoffmann-Becking ügyvéd, a konszern 2005-ös tanácsadója azt vallotta, hogy beszélt mindkét vezetővel az ügyről, azaz a tudtukkal történt mindez.
Az újabb botrány nem jött jókor az éppen talpra álló és az ügy kirobbanása után komoly bizalmi válságba került cégnek. A bonni ügyészség iratkötegeiben szerepel egy e-mail, amelyben az egyik munkatársnak a biztonsági részleghez 2005. június 2-án eljuttatott levele szerepel. Az illető három személy nevét adja meg és kíváncsi a bankfolyószámláikra, illetve kéri a banki pénzmozgások ellenőrzését. A gyanú szerint a megbízások szintén az Argen GmbH szakértői hajtották végre. A társaságot 1977-ben John Fairer-Smith, egy egykori brit titkosügynök alapította. 1978 óta a GmbH David Cowling és felesége száz százalékos birtokában van. A férfi egyúttal a cég vezetője.
A Deutsche Telekom álláspontja az, hogy a biztonsági részleg önállósította magát, majd az eseteket megpróbálta eltussolni. Tény, hogy az ügyészség a vállalat központjában tartott házkutatásokon alig talált az Argen GmbH-ra utaló iratokat, holott a két cég 2001 óta üzleti kapcsolatban állt egymással. Később az Argen GmbH-nál tartott házkutatások során a nyomozók bizalmas ügyféladat-csomagokra bukkantak. Ilyen iratokhoz egy cég sem juthatott legálisan. A Handelsblatt információi alapján a társaság 2000 és 2001 között összesen 1,2 millió eurót kapott a Deutsche Telekomtól. A terv az volt, hogy a megbízások sikeres teljesítése után minden papírt meg kell semmisíteni. Ez azonban nem történt meg, de azt még nem lehet tudni, hogy miért nem.
A DT megfigyelési botránya tavaly májusban robbant ki, amikor ismertté vált, hogy a cég 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések. Szintén komoly problémát jelentett a Deutsche Telekom számára, hogy másfél hónapja felmerült annak a gyanúja, hogy a konszern a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadások után önként átadta előfizetői adatait a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA).