Berta Sándor
Ausztria kontra USA - adatátadás vagy vízumkötelezettség?
Az USA online hozzáférést követel az osztrák rendőrségi adatbázisokhoz. A kérés megtagadása esetén az osztrák állampolgárok kizárólag vízummal utazhatnának az Egyesült Államokba.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium, valamint a Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) tartozó Terrorist Screening Center (TSC) és az osztrák külügyminisztérium képviselőinek egyeztetésén kiderült, hogy az amerikai szaktárca igényt tartana a rendőrségi adatbázisokhoz való hozzáférésekre és az ott tárolt emberek nevére, címére, ujjlenyomatára, illetve DNS-mintájára. Az együttműködés hátterében természetesen a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc állna. Az USA így akarja megakadályozni, hogy gyanús személyek érkezhessenek Ausztriából.
A kérés ellen leginkább az Osztrák Kancellári Hivatal Alkotmányvédelmi Szolgálata tiltakozik. Az Osztrák Adatvédelmi Tanács már tavaly ősszel óva intette a döntéshozókat attól, hogy részt vegyenek egy ilyen feltételekkel megvalósuló együttműködésben. Az indoklás szerint az Európai Tanács minden, a rendőrségi adatbázisokban szereplő személynek biztosít jogi védelmi lehetőséget, ami viszont a tengerentúlon nem valósul meg. Tisztázatlan, hogy az Egyesült Államokba kerülő osztrák személyi adatcsomagokat mely amerikai hatóságok miként és milyen célokra használnák fel. Csak azt lehet tudni, hogy az adatokat 99 évig (!) őriznék meg.
Az amerikai fél tisztában volt az osztrák ellenkezéssel. Nem véletlen, hogy Stewart Baker belbiztonsági államtitkár és az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egykori magas rangú vezetője már tavaly december 31-én levelet a washingtoni osztrák nagykövetségnek, amelyben tájékoztatta Ausztriát arról, hogy legkésőbb 2009 végéig a folyamat pozitív irányú lezárását várja el. Az amerikai elképzelések szerint az adatcsere két szinten valósulna meg. Az első lenne a TSC-hez való adattovábbítás a feltételezett terroristák esetében, míg a másik esetben a rendőrség kapná meg az információkat. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közölte: 25 állam működik együtt az Egyesült Államokkal, de ezen országok neve titkos.
Az adatvédelmi szakemberek attól tartanak, hogy mivel jelenleg a rendszer automatikusan eltárol minden keresést, így később olyan állampolgárok is előkerülhetnek, akiket nem gyanúsítottak semmivel. Az amerikai hatóságok pedig könnyen azt hihetik, hogy az illetővel kapcsolatos keresésekre azért került sor, mert gyanús személy.
Ausztria április végéig válaszol a levélre. A különböző hivatalok (szövetségi kancellária, belügy-, külügy-, igazságügyi, védelmi és pénzügyminisztérium) szorosan egyeztetnek a kérdésben. Az elsődleges cél az, hogy az osztrák állampolgárok a jövőben is "kényelmesen és - amennyire csak lehet - biztonságosan" utazhassanak az Egyesült Államokba.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium, valamint a Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) tartozó Terrorist Screening Center (TSC) és az osztrák külügyminisztérium képviselőinek egyeztetésén kiderült, hogy az amerikai szaktárca igényt tartana a rendőrségi adatbázisokhoz való hozzáférésekre és az ott tárolt emberek nevére, címére, ujjlenyomatára, illetve DNS-mintájára. Az együttműködés hátterében természetesen a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc állna. Az USA így akarja megakadályozni, hogy gyanús személyek érkezhessenek Ausztriából.
A kérés ellen leginkább az Osztrák Kancellári Hivatal Alkotmányvédelmi Szolgálata tiltakozik. Az Osztrák Adatvédelmi Tanács már tavaly ősszel óva intette a döntéshozókat attól, hogy részt vegyenek egy ilyen feltételekkel megvalósuló együttműködésben. Az indoklás szerint az Európai Tanács minden, a rendőrségi adatbázisokban szereplő személynek biztosít jogi védelmi lehetőséget, ami viszont a tengerentúlon nem valósul meg. Tisztázatlan, hogy az Egyesült Államokba kerülő osztrák személyi adatcsomagokat mely amerikai hatóságok miként és milyen célokra használnák fel. Csak azt lehet tudni, hogy az adatokat 99 évig (!) őriznék meg.
Az amerikai fél tisztában volt az osztrák ellenkezéssel. Nem véletlen, hogy Stewart Baker belbiztonsági államtitkár és az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egykori magas rangú vezetője már tavaly december 31-én levelet a washingtoni osztrák nagykövetségnek, amelyben tájékoztatta Ausztriát arról, hogy legkésőbb 2009 végéig a folyamat pozitív irányú lezárását várja el. Az amerikai elképzelések szerint az adatcsere két szinten valósulna meg. Az első lenne a TSC-hez való adattovábbítás a feltételezett terroristák esetében, míg a másik esetben a rendőrség kapná meg az információkat. Az amerikai belbiztonsági minisztérium közölte: 25 állam működik együtt az Egyesült Államokkal, de ezen országok neve titkos.
Az adatvédelmi szakemberek attól tartanak, hogy mivel jelenleg a rendszer automatikusan eltárol minden keresést, így később olyan állampolgárok is előkerülhetnek, akiket nem gyanúsítottak semmivel. Az amerikai hatóságok pedig könnyen azt hihetik, hogy az illetővel kapcsolatos keresésekre azért került sor, mert gyanús személy.
Ausztria április végéig válaszol a levélre. A különböző hivatalok (szövetségi kancellária, belügy-, külügy-, igazságügyi, védelmi és pénzügyminisztérium) szorosan egyeztetnek a kérdésben. Az elsődleges cél az, hogy az osztrák állampolgárok a jövőben is "kényelmesen és - amennyire csak lehet - biztonságosan" utazhassanak az Egyesült Államokba.
