Berta Sándor
Diszkrimináló német adattárolás külföldiekről
Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a Németországban használt Központi Külföldi Nyilvántartás (AZR) sérti az európai közösségi jogot. A precedens értékű ítéletet a testület azután hozta meg, hogy Heinz Huber 1996 óta Németországban élő osztrák állampolgár panasszal élt az adatbázis működése ellen.
Jelenleg Németországban minden 3 hónapnál régebben az állam területén tartózkodó külföldi személy adatait automatikusan tárolják, függetlenül attól, hogy turista-e, uniós állampolgár vagy gazdasági menekült. A nyilvántartást a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal állandóan frissíti és az ott tárolt adatokhoz a rendőrség és a titkosszolgálatok egyaránt hozzáférhetnek.
Heinz Huber először a kölni közigazgatási bírósághoz, majd a münsteri közigazgatási fellebbviteli bírósághoz fordult állásfoglalásért. Utóbbi utalta végül az ügyet az Európai Bírósághoz, amely most úgy döntött, miszerint minden európai uniós tagországnak joga van arra, hogy információkat gyűjtsön, majd elemezzen a területén élő külföldiekről, azonban ezt kizárólag a személyes adatok védelme mellett teheti meg. Vagyis az adatokat csak névtelen módon lehet felhasználni és azokat a bűnözés elleni harcban nem lehet hasznosítani. A bíróság ezzel Heinz Hubernek adott igazat, aki korábban diszkriminációnak minősítette a központ létezését és munkáját, mondván: a német állampolgárok számára nem hoztak létre ilyen hivatalt.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos üdvözölte az ítéletet, amelynek értelmében a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak most minden, a külföldi állampolgárokról összegyűjtött és tárolt információcsomagot törölni kell, illetve úgy kell módosítania, hogy azok alapján senkit se lehessen azonosítani. Az AZR-ben megőrzik többek között az adatokat továbbító szerv nevét, a hivatal által adott hivatkozási számot, az illető bejelentkezésének okát; a családi, a születési és az utónevét; a születési idejét és helyét, a nemét, valamint az állampolgárságát.
Emellett szerepelnek az aktában az előző és egyéb nevek, a családi állapotra és a személyazonosságot igazoló okmányra vonatkozó adatok; a származási országban lévő utolsó lakhelyre, a házastárs vagy élettárs vallására és állampolgárságára vonatkozóan önként közölt információk; a Németország területére való belépések és az onnan való kilépések időpontja, a tartózkodási jog szerinti jogállás, a szövetségi munkaügyi hivatal határozata a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásról, a más állam általi menekültként való elismerés, a halál időpontja, illetve az esetleges körözési és szabálysértési információk.
Mivel a tárgyaláson jelen voltak nemcsak a német, hanem a belga, a dán, a görög, az olasz, a holland, a finn és a brit kormány, illetve az Európai Bizottság képviselői, így az ügynek minden bizonnyal lesznek nemzetközi kihatásai.
Jelenleg Németországban minden 3 hónapnál régebben az állam területén tartózkodó külföldi személy adatait automatikusan tárolják, függetlenül attól, hogy turista-e, uniós állampolgár vagy gazdasági menekült. A nyilvántartást a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal állandóan frissíti és az ott tárolt adatokhoz a rendőrség és a titkosszolgálatok egyaránt hozzáférhetnek.
Heinz Huber először a kölni közigazgatási bírósághoz, majd a münsteri közigazgatási fellebbviteli bírósághoz fordult állásfoglalásért. Utóbbi utalta végül az ügyet az Európai Bírósághoz, amely most úgy döntött, miszerint minden európai uniós tagországnak joga van arra, hogy információkat gyűjtsön, majd elemezzen a területén élő külföldiekről, azonban ezt kizárólag a személyes adatok védelme mellett teheti meg. Vagyis az adatokat csak névtelen módon lehet felhasználni és azokat a bűnözés elleni harcban nem lehet hasznosítani. A bíróság ezzel Heinz Hubernek adott igazat, aki korábban diszkriminációnak minősítette a központ létezését és munkáját, mondván: a német állampolgárok számára nem hoztak létre ilyen hivatalt.
Peter Schaar német adatvédelmi biztos üdvözölte az ítéletet, amelynek értelmében a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnak most minden, a külföldi állampolgárokról összegyűjtött és tárolt információcsomagot törölni kell, illetve úgy kell módosítania, hogy azok alapján senkit se lehessen azonosítani. Az AZR-ben megőrzik többek között az adatokat továbbító szerv nevét, a hivatal által adott hivatkozási számot, az illető bejelentkezésének okát; a családi, a születési és az utónevét; a születési idejét és helyét, a nemét, valamint az állampolgárságát.
Emellett szerepelnek az aktában az előző és egyéb nevek, a családi állapotra és a személyazonosságot igazoló okmányra vonatkozó adatok; a származási országban lévő utolsó lakhelyre, a házastárs vagy élettárs vallására és állampolgárságára vonatkozóan önként közölt információk; a Németország területére való belépések és az onnan való kilépések időpontja, a tartózkodási jog szerinti jogállás, a szövetségi munkaügyi hivatal határozata a foglalkoztatáshoz való hozzájárulásról, a más állam általi menekültként való elismerés, a halál időpontja, illetve az esetleges körözési és szabálysértési információk.
Mivel a tárgyaláson jelen voltak nemcsak a német, hanem a belga, a dán, a görög, az olasz, a holland, a finn és a brit kormány, illetve az Európai Bizottság képviselői, így az ügynek minden bizonnyal lesznek nemzetközi kihatásai.