Berta Sándor
A felhasználói szokásokat is tárolnák Németországban
Az adatvédelmi szakemberek és a felhasználók máris tiltakoznak Wolfgang Schäuble német belügyminiszter legújabb elképzelése ellen.
A politikus azt szeretné elérni, hogy az egyes oldalak üzemeltetői őrizzék meg a látogatóik internetezési szokásaira vonatkozó információkat és ezeket - kérésre - osszák meg a hatóságokkal. A portálok az adatokat külön bírósági engedély nélkül is kötelesek lennének kiadni. Már készül a javaslathoz kapcsolatos törvénytervezet.
"Schäuble miniszter úr legújabb ötlete jóval túlmutat a mostani hagyományos távközlési adattároláson" - jelentette ki Marcus Cheperu, a Távközlési Adattárolási Munkakör (AK Vorrat) munkatársa. "A dokumentumnak ez a része egy nagy pofon mindazok számára, akik a jelenleginél erősebb adat- és személyiségi jogi védelemért harcolnak. Ezzel az előterjesztéssel Schäuble úr és az egész német kormány nyíltan megcáfolja a tavaly hangoztatott célját, miszerint javítani akarnak az állampolgárok és az online felhasználók adatainak védelmén és hogy a jövőben támogatják az adattakarékosság elvét" - hangsúlyozta Michael Ebeling, az AK Vorrat másik tagja.
"Kiderült, hogy a miniszter nem csak azt akarja tudni, hogy mikor milyen internetes címet látogatunk meg, hanem azt is, hogy ott mit csinálunk. Legközelebb minden bizonnyal arra lesz kíváncsi és azt akarja majd eltároltatni, hogy mit beszélünk egy kávézóban vagy hogy mit nézünk a televízióban. Ez elképesztő. Ráadásul az egészet egy jogszabálytervezetben rejtették el" - tette hozzá Ralf Bendrath, az Új Médiák Hálózata nevű civil szervezet aktivistája.
A szervezet az idén január 14-én elkészült, a szövetségi információstechnikai biztonság erősítéséről szóló törvény tervezetében találta meg a rendszerre való utalásokat. Ezek értelmében a Google, az Amazon vagy például a közösségi oldalak kötelesek lennének a felhasználói szokások megfigyelésére, feljegyzésére. Az indoklás: így kiszűrhetők az esetleges "(viselkedési) zavarok".
Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a honlapok működtetői és rajtuk keresztül az állam, az emberek minden egyes egérkattintásáról, mentéséről, olvasásáról vagy más online tevékenységéről (fórumbejegyzések, chatelések, megrendelések stb.) tudomást szerezne. Az információkat egyaránt megkaphatnák a szövetségi rendőrség, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA), a titkosszolgálatok és a szórakoztatóipar, valamint az utóbbi érdekeit védő szervezetek. Mindehhez bírói engedély nem szükséges és nem lenne olyan korlátozó kitétel sem, mint például hogy az információk csak súlyos bűncselekmények esetén adhatók ki és használhatók fel.
Az AK Vorrat felszólította a német parlamentet, a Bundesratot és a német kormányt, hogy töröljék a törvénytervezetből az ominózus részeket. A szervezet egyúttal azt kéri a felhasználóktól, hogy minden lehetséges módon és fórumon tiltakozzanak az elképzelés ellen.
A politikus azt szeretné elérni, hogy az egyes oldalak üzemeltetői őrizzék meg a látogatóik internetezési szokásaira vonatkozó információkat és ezeket - kérésre - osszák meg a hatóságokkal. A portálok az adatokat külön bírósági engedély nélkül is kötelesek lennének kiadni. Már készül a javaslathoz kapcsolatos törvénytervezet.
"Schäuble miniszter úr legújabb ötlete jóval túlmutat a mostani hagyományos távközlési adattároláson" - jelentette ki Marcus Cheperu, a Távközlési Adattárolási Munkakör (AK Vorrat) munkatársa. "A dokumentumnak ez a része egy nagy pofon mindazok számára, akik a jelenleginél erősebb adat- és személyiségi jogi védelemért harcolnak. Ezzel az előterjesztéssel Schäuble úr és az egész német kormány nyíltan megcáfolja a tavaly hangoztatott célját, miszerint javítani akarnak az állampolgárok és az online felhasználók adatainak védelmén és hogy a jövőben támogatják az adattakarékosság elvét" - hangsúlyozta Michael Ebeling, az AK Vorrat másik tagja.
"Kiderült, hogy a miniszter nem csak azt akarja tudni, hogy mikor milyen internetes címet látogatunk meg, hanem azt is, hogy ott mit csinálunk. Legközelebb minden bizonnyal arra lesz kíváncsi és azt akarja majd eltároltatni, hogy mit beszélünk egy kávézóban vagy hogy mit nézünk a televízióban. Ez elképesztő. Ráadásul az egészet egy jogszabálytervezetben rejtették el" - tette hozzá Ralf Bendrath, az Új Médiák Hálózata nevű civil szervezet aktivistája.
A szervezet az idén január 14-én elkészült, a szövetségi információstechnikai biztonság erősítéséről szóló törvény tervezetében találta meg a rendszerre való utalásokat. Ezek értelmében a Google, az Amazon vagy például a közösségi oldalak kötelesek lennének a felhasználói szokások megfigyelésére, feljegyzésére. Az indoklás: így kiszűrhetők az esetleges "(viselkedési) zavarok".
Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a honlapok működtetői és rajtuk keresztül az állam, az emberek minden egyes egérkattintásáról, mentéséről, olvasásáról vagy más online tevékenységéről (fórumbejegyzések, chatelések, megrendelések stb.) tudomást szerezne. Az információkat egyaránt megkaphatnák a szövetségi rendőrség, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA), a titkosszolgálatok és a szórakoztatóipar, valamint az utóbbi érdekeit védő szervezetek. Mindehhez bírói engedély nem szükséges és nem lenne olyan korlátozó kitétel sem, mint például hogy az információk csak súlyos bűncselekmények esetén adhatók ki és használhatók fel.
Az AK Vorrat felszólította a német parlamentet, a Bundesratot és a német kormányt, hogy töröljék a törvénytervezetből az ominózus részeket. A szervezet egyúttal azt kéri a felhasználóktól, hogy minden lehetséges módon és fórumon tiltakozzanak az elképzelés ellen.