Berta Sándor
Új adatvédelmi szabályok Németországban
A német kormány elfogadta Wolfgang Schäuble belügyminiszter előterjesztését, így a jövőben elvileg erősödik a személyes adatok védelme. A német állampolgároknak nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy mely hivatalok kaphatják meg a személyes adataikat és azokat miként és meddig tárolhatják, illetve használhatják fel.
A dokumentum egyik tétele szerint például eltörlik azokat a szolgáltatásokat, amikor a felhasználó adatait használják fel az internetes áruházak, bankok és más intézmények, cégek - általában az illetők tudta és beleegyezése nélkül - marketing- és reklám célokra. A jövőben ez csak korlátozott módon történhet meg. Kizárólag a civil, fogyasztóvédelmi (például termékminősítő) oldalak és a segélyszervezetek élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.
Ezenkívül bevezetik a vállalatok számára önkéntes adatvédelmi auditálást, amelynek során megvizsgálják és értékelik az adott cég adatvédelmi rendszereit, előírásait és gyakorlatát. Amennyiben egy társaság sikerrel veszi a vizsgát, akkor úgynevezett adatvédelmi jelölést kaphat, amit felhasználhat akár a hirdetéseiben is. Az adatok kiszivárgása esetén kötelező lesz mind az esetleges érintettek, mind pedig a közvélemény tájékoztatása. Mentességet ez alól szintén csak a jótékonysági szervezetek kaphatnak. Emellett megemelték az adatvédelmi jogsértések esetében kiszabható pénzbüntetéseket, a felső határt 300 000 euróban állapították meg.
További szigorítás, hogy a német állam elkobozhatja az illegális vagy az információkat az emberek tudta és hozzájárulása nélkül megszerző adatkereskedők nyereségét. A cégek összes három év türelmi időt kapnak, utána bevezetik a zéró tolerancia elvet. Peter Schaar adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a 3 év túl hosszú idő és kérdéses, hogy a gazdaságnak valóban szüksége van-e 3 esztendőre az átállásra. Ráadásul már az egyéves adatok is gyakran elavultnak számítanak.
A szakember egyúttal szorgalmazta, hogy kötelező legyen feltüntetni az információk származási helyét, hogy a felhasználók megvizsgálhassák: valóban ők engedélyezték-e például a nevük utólagos felhasználását. Azt ugyanakkor Wolfgang Schäuble is elismerte, hogy hiába lesznek a szigorítások, adatlopások a jövőben is előfordulnak majd.
Az idei évben rendkívül sok adatlopási ügy borzolta a kedélyeket Európa szerte. Elég csak a februári adócsalási botrányra vagy a német T-Mobile 17 millió előfizetőjének ellopott adataira gondolni.
A dokumentum egyik tétele szerint például eltörlik azokat a szolgáltatásokat, amikor a felhasználó adatait használják fel az internetes áruházak, bankok és más intézmények, cégek - általában az illetők tudta és beleegyezése nélkül - marketing- és reklám célokra. A jövőben ez csak korlátozott módon történhet meg. Kizárólag a civil, fogyasztóvédelmi (például termékminősítő) oldalak és a segélyszervezetek élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.
Ezenkívül bevezetik a vállalatok számára önkéntes adatvédelmi auditálást, amelynek során megvizsgálják és értékelik az adott cég adatvédelmi rendszereit, előírásait és gyakorlatát. Amennyiben egy társaság sikerrel veszi a vizsgát, akkor úgynevezett adatvédelmi jelölést kaphat, amit felhasználhat akár a hirdetéseiben is. Az adatok kiszivárgása esetén kötelező lesz mind az esetleges érintettek, mind pedig a közvélemény tájékoztatása. Mentességet ez alól szintén csak a jótékonysági szervezetek kaphatnak. Emellett megemelték az adatvédelmi jogsértések esetében kiszabható pénzbüntetéseket, a felső határt 300 000 euróban állapították meg.
További szigorítás, hogy a német állam elkobozhatja az illegális vagy az információkat az emberek tudta és hozzájárulása nélkül megszerző adatkereskedők nyereségét. A cégek összes három év türelmi időt kapnak, utána bevezetik a zéró tolerancia elvet. Peter Schaar adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a 3 év túl hosszú idő és kérdéses, hogy a gazdaságnak valóban szüksége van-e 3 esztendőre az átállásra. Ráadásul már az egyéves adatok is gyakran elavultnak számítanak.
A szakember egyúttal szorgalmazta, hogy kötelező legyen feltüntetni az információk származási helyét, hogy a felhasználók megvizsgálhassák: valóban ők engedélyezték-e például a nevük utólagos felhasználását. Azt ugyanakkor Wolfgang Schäuble is elismerte, hogy hiába lesznek a szigorítások, adatlopások a jövőben is előfordulnak majd.
Az idei évben rendkívül sok adatlopási ügy borzolta a kedélyeket Európa szerte. Elég csak a februári adócsalási botrányra vagy a német T-Mobile 17 millió előfizetőjének ellopott adataira gondolni.