Gyurkity Péter
Hazájukban vásárolnak az európai netezők
Folyamatosan növekszik az interneten termékeket és szolgáltatásokat vásárló európaiak aránya, ám a legtöbben továbbra is saját hazájukban nézelődnek, a nemzetközi megrendeléseknél hiányzik ugyanis az alapvető bizalom.
Többek között erre mutat rá az Európai Bizottság megbízásából elkészített, most közzétett felmérés, amely magyar nyelven is elérhető. A készítők kiemelték, hogy bár 2006 és 2008 között jelentős mértékben nőtt az internetezők között az online vásárlásokba fektetők aránya, az egyéb országokból termékeket rendelők részvétele egyáltalán nem vált erősebbé.
Az említett időszak végére az Európai Unió internetező polgárainak immár nem 27, hanem 33 százaléka rendelt legalább egy terméket valamilyen online megoldáson keresztül. Ez mindenképpen szép eredménynek számít, még ha az nem is nagyon meglepő, hogy itt is a skandináv országok vezetik a ranglistát. Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, valamint Izland esetében ugyanis a netezők több mint 90 százaléka rendelt már az interneten, míg a közösség három legnépesebb országában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, valamint Németországban ez az arány 50 százalék körüli - ami szintén nem lebecsülendő.
Rögtön szembetűnik azonban, hogy a legtöbben kizárólag saját országukból rendelték meg a kiszemelt árucikkeket, a nemzetközi tranzakcióktól ugyanis a többség továbbra is elzárkózik. Ebben nemcsak a nyilvánvaló földrajzi, nyelvi, illetve pénzügyi akadályok játszanak szerepet, hanem az alapvető bizalom hiánya is, amelyet a politikai és gazdasági közösség megléte, valamint a szolgáltatások fejlődése sem tudott kellőképpen ellensúlyozni. Ez némiképp cáfolja azon vélekedéseket, hogy hazánkban az érthető elmaradottság játszik főszerepet az online rendelések alacsony arányában - úgy látszik, hogy a nyugat-európai országok esetében sem tökéletes a helyzet, pedig ott minden adott a gyors növekedéshez.
Az illetékesek szeptemberre ígérik a részletes tanulmányt a főbb akadályokat illetően, ezúttal kizárólag a nemzetközi tranzakciókra fókuszálva.
Többek között erre mutat rá az Európai Bizottság megbízásából elkészített, most közzétett felmérés, amely magyar nyelven is elérhető. A készítők kiemelték, hogy bár 2006 és 2008 között jelentős mértékben nőtt az internetezők között az online vásárlásokba fektetők aránya, az egyéb országokból termékeket rendelők részvétele egyáltalán nem vált erősebbé.
Az említett időszak végére az Európai Unió internetező polgárainak immár nem 27, hanem 33 százaléka rendelt legalább egy terméket valamilyen online megoldáson keresztül. Ez mindenképpen szép eredménynek számít, még ha az nem is nagyon meglepő, hogy itt is a skandináv országok vezetik a ranglistát. Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, valamint Izland esetében ugyanis a netezők több mint 90 százaléka rendelt már az interneten, míg a közösség három legnépesebb országában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, valamint Németországban ez az arány 50 százalék körüli - ami szintén nem lebecsülendő.
Rögtön szembetűnik azonban, hogy a legtöbben kizárólag saját országukból rendelték meg a kiszemelt árucikkeket, a nemzetközi tranzakcióktól ugyanis a többség továbbra is elzárkózik. Ebben nemcsak a nyilvánvaló földrajzi, nyelvi, illetve pénzügyi akadályok játszanak szerepet, hanem az alapvető bizalom hiánya is, amelyet a politikai és gazdasági közösség megléte, valamint a szolgáltatások fejlődése sem tudott kellőképpen ellensúlyozni. Ez némiképp cáfolja azon vélekedéseket, hogy hazánkban az érthető elmaradottság játszik főszerepet az online rendelések alacsony arányában - úgy látszik, hogy a nyugat-európai országok esetében sem tökéletes a helyzet, pedig ott minden adott a gyors növekedéshez.
Az illetékesek szeptemberre ígérik a részletes tanulmányt a főbb akadályokat illetően, ezúttal kizárólag a nemzetközi tranzakciókra fókuszálva.